1, 2. 1) ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal k-okol teʼ Paraísooʼ? 2) ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal u chúukpajal k-óoleʼ?

U KÁAJAL k-meyajtik Dioseʼ jeʼel u páajtal u keʼetel yéetel u káajsik máak junpʼéel nojoch viaje tak ken kʼuchuk teʼ Paraísooʼ. Wa ku chúukpajal k-óol tiʼ Dioseʼ yaan u yantaltoʼon le kuxtal minaʼan u xuul way Luʼum wa teʼ kaʼanoʼ. Jesuseʼ tu yaʼalaj: «Le máax kun chúukpajal u yóol tak tu xuuleʼ letiʼ bíin u salvartuba» (Mat. 24:13). Jeʼex k-ilkoʼ utiaʼal u páajtal k-kʼuchul tak tu xuul le viaje wa k-okol teʼ Paraísooʼ, unaj u chúukpajal k-óol tiʼ Dios tak tu xuul k-kuxtal wa tak ken xuʼuluk le kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ. Chéen baʼaleʼ utiaʼal u chúukpajal k-óoleʼ kʼaʼabéet k-kanáantikba utiaʼal maʼ u náayal k-óol yéetel le baʼaxoʼob yaan teʼ yóokʼol kaabaʼ (1 Juan 2:15-17). ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal u chúukpajal k-óoleʼ?

² Jesuseʼ tu yeʼesajtoʼon bix jeʼel u páajtal k-kuxtaleʼ. Le Bibliaoʼ ku yaʼalik bix kuxlajik Jesús úuchjeakil, wa k-xokikeʼ yaan k-yaabiltik yéetel yaan k-tsʼáaik fe tiʼ letiʼ (xok 1 Pedro 1:8, 9). Le apóstol Pedrooʼ tu yaʼaleʼ Jesuseʼ tu yeʼesajtoʼon bix jeʼel k-kuxtal jeʼex úuchik  u beetkoʼ (1 Ped. 2:21). Bey túunoʼ wa k-ilik k-kuxtal jeʼex Jesuseʼ yaan u chúukpajal k-óol tak tu xuul. * Teʼ xook máanoʼ t-kanaj bix jeʼel u páajtal k-eʼesik kabal óolal yéetel chʼaʼ óotsilil jeʼex Jesuseʼ yéetel teʼ xookaʼ yaan k-kanik bix tu yeʼesil x-maʼ saajkil yéetel naʼatil.

3. ¿Bix juntúul máax maʼ saajkiʼ, yéetel baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkileʼ?

³ Juntúul máak maʼ saajkeʼ ku chúukpajal u yóol ken u aktáant problemaʼob. Tsʼoʼoleʼ ku defendertik baʼax maʼalob. Juntúul máak beyaʼ kex jeʼel bukaʼaj nojchil le problema ku aktáantikoʼ ku yilik u pʼáatal tranquilo yéetel junpuliʼ maʼatech u beetik baʼax kʼaas tu táan Dios. Le x-maʼ saajkiloʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-beetik baʼax kʼaas tumen ku tsʼáaiktoʼon esperanza yéetel ku yáantkoʼon k-eʼes yaabilaj. ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal lelaʼ? Yáaxeʼ tumen maʼ k-kʼáat k-beet baʼax kʼaas tu táan Dioseʼ maʼatech k-sajaktal ken túuntaʼak k-óol (1 Sam. 11:7; Pro. 29:25). Le esperanza ku tsʼáaiktoʼon Jéeobaoʼ ku yáantkoʼon tuukul tiʼ le baʼaloʼob ken u tsʼáatoʼonoʼ, maʼ tiʼ le problemaʼob yaantoʼonoʼ (Sal. 27:14). Le yaabilaj xanoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sajaktal k-áant u maasil kex ka yanak k-kíimsaʼal (Juan 15:13). Wa k-confiar tiʼ Dios yéetel k-seguertik u ejemplo Jesuseʼ maʼ ken k-chʼaʼ saajkil (Sal. 28:7).

4. Le tiaʼan Jesús teʼ templooʼ, ¿bix tu yeʼesil maʼ saajkiʼ? (Ilawil le dibujo yaan tu káajbal le xookaʼ.)

⁴ Le yaan 12 años tiʼ Jesusoʼ, tu yeʼesaj maʼ sajak le tiaʼan «teʼ templo [...] kulukbal chúumuk tiʼ le j-kaʼansajoʼob[oʼ]» (xok Lucas 2:41-47). Le j-kaʼansajoʼoboʼ jach u kʼaj óoloʼob kaʼach le Ley tsʼaʼab tiʼ Moisesoʼ yéetel u yojloʼob xan le baʼaxoʼob suuk u beetik le judíoʼoboʼ. Chéen baʼaleʼ yoʼolal le baʼaxoʼob suuk u beetik kaʼach le judíoʼoboʼ talamchaj u beetkoʼob le baʼaxoʼob ku yaʼalik le Ley tsʼaʼab tiʼ Moisesoʼ. Pero Jesuseʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil tiʼobiʼ, le oʼolal tu beetaj yaʼab «kʼáatchiʼ tiʼob». Le kʼáatchiʼob tu beetaj Jesusoʼ maʼ jeʼex le kʼáatchiʼob suuk u beetik juntúul paaloʼ. Baʼaxeʼ tu beetaj kʼáatchiʼob utiaʼal u beetik u tuukul le j-kaʼansajoʼoboʼ. Maʼ xaaneʼ le j-kaʼansajoʼoboʼ tu beetoʼob kʼáatchiʼob tiʼ Jesús utiaʼal u pʼatkoʼob kʼaasil, chéen baʼaleʼ maʼ béeychajoʼobiʼ. Tuláakal le máaxoʼob uʼuy Jesús, tak le j-kaʼansajoʼoboʼ, ‹jaʼakʼ u yóoloʼob tu yoʼolal le naʼat yaantiʼoʼ›. Jesuseʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil u defendert baʼax ku yaʼalik Diosiʼ.

5. Le táan u kʼaʼaytaj Jesusoʼ, ¿bix tu yeʼesil maʼ saajkiʼ?

⁵ Le táan u kʼaʼaytajoʼ Jesuseʼ jejeláas bix tu yeʼesil maʼ saajkiʼ. Juntéenjeakeʼ letiʼeʼ tu yaʼalaj tiʼ le escribaʼob yéetel le fariseoʼoboʼ j-kaʼapʼéel ichoʼob yéetel maʼ jaaj baʼax ku kaʼanskoʼobiʼ (Mat. 23:13-36). Jesús xaneʼ maʼ tu chaʼaj u kʼaskúuntaʼal u tuukul tumen le yóokʼol kaabaʼ (Juan 16:33). Kex táan xan u chʼaʼpachtaʼaleʼ maʼ xuʼul u kaʼansajiʼ (Juan 5:15-18; 7:14). Kaʼatéen xan tu jóoʼsaj teʼ templo le máaxoʼob táan u koonoloʼoboʼ (Mat. 21:12, 13; Juan 2:14-17).

6. ¿Bix úuchik u yeʼesik Jesús maʼ sajakchaj tu tsʼook u kʼiiniloʼob u kuxtal way Luʼumeʼ?

⁶ Beoraaʼ koʼox ilik bix tu yeʼesil Jesús maʼ sajakchaj tu tsʼook u kʼiiniloʼob u kuxtal way Luʼumeʼ. Jesuseʼ u yojel kaʼach baʼax kun úuchultiʼ ken tsʼoʼokok u traicionartaʼal tumen Judas. Le táan u kʼiinbeskoʼob le Pascuaoʼ, tu yaʼalaj tiʼ Judas: «Le baʼax ka beetkoʼ, beet tu séebaʼanil» (Juan 13:21-27). Le ka bin machbil Jesús tu jardinil Getsemanieʼ, Jesuseʼ maʼ sajakchaj u yaʼal tiʼ le soldadoʼob letiʼ le máax ku kaxtikoʼoboʼ. Kex nukaʼaj kíimsbileʼ,  tu kanáantaj u disipuloʼob tumen tu yaʼalaj tiʼ le soldadoʼoboʼ: «Chaʼex u bin leloʼobaʼ» (Juan 18:1-8). Tsʼoʼoleʼ le táan u beetaʼal kʼáatchiʼob tiʼ tumen u nuuktakil le judíoʼoboʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil u yaʼal letiʼ le Cristo u Hijo Diosoʼ. Jesuseʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil tiʼ u maas nojchil le sacerdoteʼob le táan u yaʼalaʼal baʼaloʼob tu contra utiaʼal u kíimsaʼaloʼ (Mar. 14:60-65). Letiʼeʼ chúukpaj u yóol tiʼ Dios tak le tsʼoʼok u baʼajal teʼ cheʼoʼ. Le jach taʼaytak u kíimiloʼ letiʼeʼ tu yaʼalaj: «¡Tsʼoʼok u béeychajal tuláakal!» (Juan 19:28-30).

7. Táankelmeʼex, ¿bix a wuʼuyikabaʼex ikil a meyajtikeʼex Jéeoba, yéetel bix jeʼel a weʼeskeʼex maʼ saajkeʼexeʼ?

⁷ ¿Bix jeʼel k-eʼesik x-maʼ saajkil jeʼex Jesuseʼ? Teʼ escuelaoʼ. Táankelem paalaleʼex teʼexeʼ ka weʼeskeʼex maʼ saajkeʼex ken a waʼaleʼex tiʼ a wéet xookeʼex yéetel tiʼ uláakʼ máakoʼob u j-jaajkunajeʼex Jéeoba. Ken a beeteʼex beyaʼ ka weʼeskeʼex kiʼimak a wóoleʼex ikil a kʼaj óoltaʼaleʼex bey u j-jaajkunajeʼex Jéeoba kex ka pʼaʼastaʼakeʼexeʼ (xok Salmo 86:12). Yaan máaxoʼobeʼ u kʼáatoʼob ka a creert tiʼ mono u taal wíinik. Chéen baʼaleʼ techeʼ a wojleʼ le Bibliaoʼ ku yaʼalik u jaajil yoʼolal bix beetaʼabik tuláakal baʼal. Le folleto El origen de la vida. Cinco cuestiones dignas de análisis, jeʼel u meyajtech utiaʼal a tsolik tiʼ le máaxoʼob taak u yojéeltikoʼob baʼax ka creertik yoʼolal bix beetaʼanil wíinikoʼ (1 Ped. 3:15). Ken a beet beyaʼ yaan u kiʼimaktal a wóol tumen maʼ ta chʼaʼaj saajkil a tsikbalt baʼax ku kaʼansik le Bibliaoʼ.

8. ¿Baʼaxten maʼatech k-chʼaʼik saajkil kʼaʼaytaj?

⁸ Teʼ kʼaʼaytajoʼ. Toʼoneʼ maʼatech k-chʼaʼik saajkil k-tsikbalt tiʼ uláakʼ máakoʼob le baʼax ku kaʼansik Jéeobaoʼ tumen letiʼ áantkoʼon (Bax. 14:3). ¿Baʼaxten maʼatech k-chʼaʼik saajkil kʼaʼaytaj? Yáaxeʼ tumen le baʼaxoʼob k-kaʼansikoʼ tiaʼan teʼ Bibliaoʼ yéetel yaan u béeytaloʼob (Juan 17:17). U kaʼapʼéeleʼ «u yéet meyajoʼon Dios», tsʼoʼoleʼ ku yáantkoʼon yéetel u kiliʼich muukʼ (1 Cor. 3:9; Bax. 4:31). U yóoxpʼéeleʼ toʼoneʼ k-yaabiltmaj Jéeoba bey xan uláakʼ máakoʼob, lelaʼ letiʼe baʼax péeksikoʼon k-beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-kaʼansiktiʼob baʼax ku yaʼalik Diosoʼ (Mat. 22:37-39). Toʼoneʼ maʼatech k-chʼaʼik saajkil kʼaʼaytaj, le oʼolal k-kaʼansik u jaajil tiʼ le máakoʼob «pixaʼan u tuukuloʼob» wa tusaʼanoʼob tumen u religionoʼoboʼ (2 Cor. 4:4). Le beetkeʼ toʼoneʼ junpuliʼ maʼ kun xuʼulul k-kʼaʼaytaj kex maʼ k-uʼuyaʼal yéetel kex ka chʼaʼpachtaʼakoʼon (1 Tes. 2:1, 2).

9. ¿Bix jeʼel k-eʼesik maʼ saajkoʼon ken muʼyajnakoʼoniʼ?

⁹ Ken muʼyajnakoʼon. Wa k-confiar tiʼ Dioseʼ maʼ ken k-chʼaʼ saajkil yéetel yaan u tsʼáaiktoʼon le fe ku kʼaʼabéettaltoʼon ken muʼyajnakoʼonoʼ. U jaajileʼ ken kíimik juntúul máax k-yaabiltmeʼ jach k-muʼyaj, chéen baʼaleʼ le esperanza ku tsʼáaiktoʼon Diosoʼ ku líiʼsik k-óol. Toʼoneʼ k-ojleʼ Jéeoba, «le Dios mantatsʼ ku líiʼsaj óoloʼ», yaan u tsʼáaiktoʼon le muukʼ kʼaʼabéettoʼonoʼ (2 Cor. 1:3, 4; 1 Tes. 4:13). Ken kʼojaʼanchajkoʼon wa ken úuchuktoʼon junpʼéel nojoch loobeʼ, kex jach yaj baʼax ku yúuchultoʼoneʼ maʼatech k-kʼamik mix junpʼéel tratamiento ku bin tu contra baʼax ku yaʼalik Dios (Bax. 15:28, 29). Wa k-uʼuyik mix baʼal u biilal k-kuxtal xaneʼ mix juntéen k-tuklik wa tsʼoʼok toʼon beyoʼ. Toʼoneʼ k-confiar tiʼ Jéeoba tumen k-ojel ku «líiʼsik u yóol le máaxoʼob yaachajaʼan u yóoloʼoboʼ» (1 Juan 3:19, 20; 2 Cor. 7:6).

10. ¿Bix u yáantik máak le naʼatoʼ? 2) ¿Bix u yeʼesik máak yaan u naʼat?

¹⁰ Le naʼatoʼ ku yáantik máak u yil baʼax maʼalob yéetel baʼax kʼaas, tsʼoʼoleʼ ku yáantik máak utiaʼal ka u yéey u beet baʼax maʼalob (Heb. 5:14). Juntúul máax yaan u naʼateʼ ku  chʼaʼtuklik u beetik baʼax maʼalob, ku kanáantik baʼax ku yaʼalik yéetel ku líiʼsik u yóol u maasil, yoʼolal le baʼax ku beetkaʼ jach maʼalob u lúubul tiʼ Dios (Pro. 11:12, 13). Tsʼoʼoleʼ máax yaan u naʼateʼ maʼatech «u séeb pʼuʼujul» (Sant. 1:19). Ku yilik u «tojkíintik u kuxtal» wa ku chʼaʼtuklik u beetik chéen baʼaloʼob maʼalobtak ichil u kuxtal (Pro. 15:21). ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal ka yanaktoʼon naʼateʼ? Kʼaʼabéet k-xokik baʼax ku yaʼalik u Tʼaan Dios yéetel k-tsʼáaik ichil k-kuxtal baʼax ku kaʼansiktoʼon (Pro. 2:1-5, 10, 11). Jeʼel u yáantkoʼon xan k-xokik bix úuchik u yeʼesik Jesús naʼatileʼ yéetel k-beetik jeʼex letiʼeʼ.

11. Yoʼolal bix úuchik u tʼaaneʼ, ¿bix tu yeʼesil Jesús jach yaan u naʼat?

¹¹ Jesuseʼ tu yeʼesaj yaan u naʼat yoʼolal bix u tʼaan bey xan yéetel baʼax tu beetaj. Yoʼolal bix u tʼaan. Ka tu tsikbaltaj tiʼ uláakʼ máakoʼob baʼax ken u beet Dioseʼ meyajnaj jatsʼuts tʼaanoʼob tiʼ, le oʼolal jach jatsʼuts uʼuyaʼabik u kaʼansaj (Mat. 7:28; Luc. 4:22). Letiʼeʼ suuk kaʼach u xokik yéetel u chʼaʼchiʼitik u Tʼaan Dios ken kaʼansajnak. Jesuseʼ u yojel kaʼach baʼax tekstoil jeʼel u meyaj tiʼ jeʼel baʼaxak súutukileʼ (Mat. 4:4, 7, 10; 12:1-5; Luc. 4:16-21). Tsʼoʼoleʼ ken u tsol baʼax ku yaʼalik le Kiliʼich Tsʼíiboʼ ku kʼuchul tu puksiʼikʼal le máakoʼoboʼ. Ka tsʼoʼok u kaʼa kuxkíintaʼaleʼ tsikbalnaj yéetel kaʼatúul u disipuloʼob táan u binoʼob tu bejil Emaús. Letiʼeʼ tu tsolajtiʼob le profecíaʼob ku tʼaanoʼob tu yoʼolaloʼ. Ka tsʼoʼokeʼ le disipuloʼoboʼ tu yaʼaloʼob: «¿Maʼ wa t-uʼuyaj bey táan u yelel k-puksiʼikʼal le táan u taal u tsikbal t-éetel teʼ bejoʼ, le táan u tsoliktoʼon jach baʼax ku yaʼalik tuláakal le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ?» (Luc. 24:27, 32).

12, 13. ¿Baʼaxoʼob eʼesik maʼ séeb u pʼuʼujul Jesusiʼ, yéetel baʼax eʼesik ku chʼaʼik en cuenta u maasil?

¹² U modos. Le naʼatiloʼ le áant Jesús utiaʼal maʼ u séeb pʼuʼujul (Pro. 16:32). Letiʼeʼ jatsʼuts u modos kaʼachi yéetel maʼatech u séeb kʼuuxil (Mat. 11:29). Jesuseʼ jach anchaj u paciencia tiʼ u disipuloʼob kex tu beetoʼob baʼaloʼob maʼ maʼalobtakiʼ (Mar. 14:34-38; Luc. 22:24-27). Letiʼeʼ kex maltratartaʼabeʼ maʼ tu sutaj u jeeliʼ (1 Ped. 2:23).

¹³ Le naʼatiloʼ le áant Jesús u chʼaʼ en cuenta u maasil. Letiʼeʼ ku naʼatik kaʼach baʼaxten tsʼaʼab le Ley tumen Diosoʼ yéetel baʼaxten unaj u beetik jujunpʼéel baʼaloʼob jeʼex u yaʼalik le Leyoʼ. Lelaʼ bey úuchik u yeʼesik yéetel bix tu tratartil juntúul koʼolel úuch «káajak u sen máan kʼiʼikʼ tiʼ» (xok Marcos 5:25-34). Le koʼoleloʼ ook ichil le yaʼabkach máakoʼoboʼ, tu machaj u nookʼ Jesuseʼ ka utschaji. Chéen baʼaleʼ le Leyoʼ ku yaʼalik kaʼacheʼ maʼ unaj u machik mix máakiʼ tumen «maʼ uts yanil[iʼ]» (Lev. 15:25-27). Kex beyoʼ maʼ kʼeʼey tumen Jesusiʼ, baʼaxeʼ tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ tumen letiʼeʼ u yojel maas kʼaʼanaʼan u yeʼesaʼal jatsʼuts modos ke u beetaʼal junpʼéel baʼal chéen tumen bey u yaʼalik le Leyoʼ (Mat. 23:23). Jesuseʼ yéetel yaabilaj tu yaʼalaj tiʼ le koʼoleloʼ: «Hija, tu yoʼolal a fejeʼ tsʼoʼok a wutstal, xeen yéetel jeetsʼelil, utschajkech tiʼ le yaayaj kʼojaʼanil yaantechoʼ». Jeʼex k-ilkoʼ le naʼatiloʼ le péeks Jesús u chʼaʼ óotsilil tiʼ le koʼoleloʼ. ¿Máasaʼ maʼalob ka k-beet jeʼex letiʼoʼ?

14. ¿Baʼax jach kʼaʼanaʼan u yilik kaʼach Jesús, yéetel baʼax tu beetaj utiaʼal u tsʼáaik u yóol kʼaʼaytaj?

¹⁴ Yéetel u kuxtal. Jesuseʼ tu yeʼesaj naʼatil yéetel bix úuchik u kuxtal. Letiʼeʼ jach kʼaʼanaʼan u yilik kaʼach u kʼaʼaytaj (Luc. 4:43). Jesuseʼ tu chʼaʼtuklaj u beetik baʼaloʼob jeʼel u yáantik utiaʼal u tsʼoʼoksik le meyaj kʼubéentaʼabtiʼoʼ. Letiʼeʼ tu yilaj u kuxtal chéen yéetel junpʼíit baʼaloʼob yéetel tu xupaj u muukʼ bey xan u tiempo utiaʼal u maas tsʼáaik u yóol kʼaʼaytaj (Luc. 9:58). U yojel kaʼacheʼ kʼaʼabéet u kaʼansik uláakʼ máakoʼob utiaʼal xan u kaʼansajoʼob ken tsʼoʼokok u kíimil letiʼ (Luc. 10:1-12; Juan 14:12). Tu yaʼalaj tiʼ u disipuloʼobeʼ letiʼ kun áantkoʼob utiaʼal ka  kaʼansajnakoʼob «tak teʼ kʼiinoʼob táan u kʼuchul u xuul yóokʼol kaaboʼ» (Mat. 28:19, 20).

15. ¿Bix jeʼel k-eʼesik naʼatil ken tʼaanakoʼoneʼ?

¹⁵ ¿Bix jeʼel k-eʼesik naʼatil jeʼex Jesuseʼ? Yoʼolal bix k-tʼaan. Ken tsikbalnakoʼon yéetel le sukuʼunoʼob bey xan le kiikoʼoboʼ kʼaʼabéet u meyajtoʼon tʼaanoʼob jeʼel u líiʼsik u yóoloʼobeʼ (Efe. 4:29). Ken k-kaʼans tiʼ uláakʼ máakoʼob baʼax ken u beet u Reino Dioseʼ kʼaʼabéet u meyajtoʼon tʼaanoʼob ‹kiʼikuntaʼan yéetel taʼab›, u kʼáat u yaʼaleʼ unaj k-kanáantik baʼax ken k-aʼale (Col. 4:6). Toʼoneʼ k-ilik k-tuukul tiʼ baʼax kʼaʼabéet tiʼ le máakoʼoboʼ yéetel baʼax jeʼel u taaktal u yuʼubikoʼobeʼ. Ken k-beet beyaʼ maas jeʼel u taaktal u yuʼubikoʼonoʼobeʼ yéetel yaan k-kʼuchul tu puksiʼikʼaloʼob. Tsʼoʼoleʼ ken k-tsikbalt tiʼ uláakʼ máakoʼob baʼaxoʼob k-creertikeʼ, mantatsʼ ku meyajtoʼon le Bibliaoʼ tumen jach yaan u páajtalil. K-ojleʼ le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ maas yaan u páajtalil tiʼ jeʼel baʼaxak ka k-aʼaleʼ (Heb. 4:12).

16, 17. 1) ¿Baʼax jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-séeb pʼuʼujuleʼ? 3) ¿Bix jeʼel k-eʼesik k-chʼaʼik en cuenta u maasileʼ? 2) ¿Bix jeʼel k-eʼesik k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal le kʼaʼaytajoʼ?

¹⁶ Yéetel k-modos. Le naʼatiloʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ «[k-séeb] pʼuʼujul» kex jeʼel baʼaxak ka beetaʼaktoʼoneʼ (Sant. 1:19). Ken ofendertaʼakoʼon tumen wa máaxeʼ unaj k-ilik k-naʼatik baʼaxten tu beetaj. Beyoʼ maas chéen chʼaʼabil ken k-perdonartil yéetel maʼ ken k-chʼaʼkʼuxte (Efe. 4:32). Le naʼatiloʼ ku yáantkoʼon k-chʼaʼ en cuenta u maasil. Toʼoneʼ k-ojleʼ tuláakloʼon j-kʼebanoʼon le oʼolal maʼatech k-páaʼtik u beetik le sukuʼunoʼob tuláakal baʼax jach maʼaloboʼ. Unaj k-kʼaʼajsik xaneʼ toʼoneʼ maʼ tu páajtal k-naʼatik jach baʼax ku yúuchultiʼob. Wa k-eʼesik naʼatileʼ yaan k-chʼenxikintik baʼax ku yaʼalik le sukuʼunoʼoboʼ, tsʼoʼoleʼ maʼ xan unaj k-pechikba utiaʼal ka beetaʼak junpʼéel baʼal jach jeʼex k-kʼáat toʼonoʼ (Fili. 4:5).

¹⁷ Yéetel k-kuxtal. K-ojleʼ le kʼaʼaytajoʼ letiʼe meyaj maas maʼalob tsʼaʼantoʼonoʼ. Le oʼolaleʼ maʼatech k-chʼaʼtuklik k-beetik baʼaloʼob jeʼel u luʼsiktoʼon tiempo utiaʼal le kʼaʼaytajoʼ. Toʼoneʼ k-ojleʼ kʼaʼabéet k-tsʼáaik táanil ichil k-kuxtal k-meyajtik Jéeoba. Le beetik k-ilik k-kuxtal chéen yéetel le baʼaxoʼob kʼaʼabéettoʼonoʼ, k-beetik beyaʼ ku yáantkoʼon k-xup k-tiempo yéetel k-muukʼ utiaʼal k-kaʼansik baʼax ken u beet Dios táanil tiʼ u taal le xuʼulsajiloʼ (Mat. 6:33; 24:14).

18. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal k-okol teʼ Paraísooʼ?

¹⁸ Yaʼab baʼaloʼob tsʼoʼok k-kanik tiʼ u jatsʼuts modosoʼob Jesús. ¡Chéen tukult bukaʼaj baʼaloʼob jeʼel k-kanik wa ka k-xakʼalt uláakʼ u jatsʼuts modosoʼobeʼ! K-beetik lelaʼ jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal ka kuxlakoʼon jeʼex letiʼeʼ. Le oʼolaleʼ koʼoneʼex chʼaʼtuklik k-kuxtal jeʼex Jesuseʼ, beyoʼ yaan k-okol teʼ Paraísooʼ yéetel yaan k-maas náatsʼal tiʼ Jéeoba.