Le kristiaanoʼoboʼ kʼaʼabéet u kanáantkoʼob le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ

«Láayliʼ bey bíin in biseʼex tak ken nuxibchajkeʼexeʼ; tak le ken sakchajak u tsoʼotsel a pooleʼex bíin in wáanteʼex.» (ISAÍAS 46:4.)

1, 2. ¿Baʼaxten k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ maas maʼalob bix u kanáantkoʼon tiʼ bix u kanáantik u paalal le kʼeban wíinkoʼoboʼ?

LE UTSUL taatatsiloʼoboʼ ku yilik u tséentik u paalaloʼob tu chichniloʼob tak tu táankelmiloʼob. Tsʼoʼoleʼ maʼ tu xuʼulul u yilkoʼob baʼax kʼaʼabéet tiʼ u paalaloʼob yéetel u yáantkoʼob kex tsʼoʼok u nojochtaloʼob wa kex tsʼoʼok u tsʼoʼokol u beeloʼob.

² Kʼeban wíinkoʼobeʼ yaʼab baʼaloʼob maʼ tu páajtal u beetkoʼob yoʼolal u paalaloʼob, baʼaleʼ k-Taata yaan teʼ kaʼanoʼ ku páajtalil u kanáantik yéetel u yáantik mantatsʼ le máaxoʼob meyajtik yéetel chúukaʼan óolaloʼ. Jéeobaeʼ bey úuchik u yaʼalik tiʼ u kaajil Íisraelaʼ: «Láayliʼ bey bíin in biseʼex tak ken nuxibchajkeʼexeʼ; tak le ken sakchajak u tsoʼotsel a pooleʼex bíin in wáanteʼex» (Isaías 46:4). Le tʼaanoʼobaʼ, ¡jach ku líiʼsik yóol le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ! Jéeobaeʼ maʼatech u pʼatik le máaxoʼob meyajtik yéetel chúukaʼan óolaloʼ. Letiʼeʼ kiaʼalik yaan u kanáantkoʼob, u yáantkoʼob yéetel u nuʼuktikoʼob tuláakal u kʼiinil u kuxtaloʼob, tak ken chʼíijkoʼob (Salmo 48:14, Nuevo Mundo).

3. ¿Baʼax ken k-il teʼ xookaʼ?

³ ¿Bix jeʼel k-kanáantik yéetel yaabilaj le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob  jeʼex u beetik Jéeobaoʼ? (Tiʼ Efesoiloʼob 5:1, 2.) Koʼoneʼex ilik baʼax jeʼel u páajtal u beetik le iijotsiloʼoboʼ, le máaxoʼob nuʼuktik le múuchʼuliloʼ yéetel le uláakʼ sukuʼunoʼob utiaʼal u yáantkoʼob le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ.

Baʼax kʼaʼabéet u beetik le iijotsiloʼoboʼ

4. ¿Baʼax tiaʼalaj Paablo kʼaʼabéet u beetik le iijotsiloʼoboʼ?

⁴ «Tsik a taata yéetel a maama.» (Tiʼ Efesoiloʼob 6:2; Éxodo 20:12.) Yéetel le tʼaanoʼobaʼ, áapostol Paabloeʼ tu chʼaʼachiʼitaj le kiliʼich Tsʼíiboʼob ich Ebreooʼ, utiaʼal u kʼaʼajsik tiʼe paalaloʼob kʼaʼabéet u tsikik u taataʼoboʼ. Baʼaleʼ ¿baʼax yaan yil le tsiikil yéetel u kanáantaʼal le taatatsiloʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ? Upʼéel jach maʼalob baʼal tu beetaj utúul u palitsil Dioos úuchjeakileʼ yaan u yáantkoʼon k-núuk le kʼáatchiʼaʼ.

5. 1) ¿Baʼaxten jeʼel u páajtal k-aʼalik maʼ tuʼub tiʼ Jose kʼaʼabéet u kanáantik u taataiʼ? 2) ¿Baʼax xan táakaʼan ichil u tsaʼabal tsiikil tiʼe taatatsiloʼoboʼ, yéetel bix úuchik u beetik Jose leloʼ?

⁵ Joseiʼ, máan maas tiʼ beinte jaʼaboʼob maʼ u yil Jakob, u taataiʼ. Baʼaleʼ, Joseiʼ láayliʼ jach u yaabilma u taataiʼ. K-aʼalik lelaʼ tumen le ka tiaʼalaj tiʼ u sukuʼunoʼob jach máax letiʼeʼ, tu kʼáatajtiʼob: «¿Láayliʼ wa kuxaʼan in taataeʼ?» (Génesis 43:7, 27; 45:3). Tumen teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼob táan u muʼyajtaʼal wiʼijil tu luʼumil Káana-aneʼ, Joseiʼ tu túuxtaj aʼalbil tiʼ u taata: «Koʼoten a wilen maʼ xáantal. Tiʼ bíin kajlakech tu luʼumil Goseneʼ [...]. Beyoʼ naatsʼ ka bin j-antal tiʼ teen. Way kin in tsʼáa teʼex janal a tiaʼal teech yéetel utiaʼal tuláakal a láakʼtsiloʼob» (Génesis 45:9-11; 47:12). Jeʼex k-ilkoʼ ichil le tsiikil kʼaʼabéet u tsʼaʼabal tiʼe taatatsiloʼoboʼ, táakaʼan u kanáantaʼaloʼob bey xan u yáantaʼaloʼob yéetel baʼax kʼaʼabéettiʼob ken pʼáatak maʼ tu páajtal u kanáantkubaʼob wa u kaxtik u kuxtaloʼob tu juunaloʼob (1 Samuel 22:1-4; San Juan 19:25-27). Joseiʼ yéetel kiʼimak óolal tu beetaj le baʼax kʼaʼabéet u beetik utúul iijo yoʼolal u taataoʼ.

6. ¿Bix úuchik u yeʼesik Jose jach u yaabilmaj u taata, yéetel bix jeʼel k-beetik jeʼex letiʼeʼ?

⁶ Yéetel u yáantaj Jéeobaeʼ, Joseiʼ kʼuch u beetuba utúul tiʼ le máakoʼob maas ayikʼaloʼob yéetel maas yaan u páajtaliloʼob tu luʼumil Ejiiptooʼ (Génesis 41:40). Baʼaleʼ, Joseiʼ maʼ tu taasuba nojbaʼaliliʼ mix tiaʼalaj minaʼan u tieempoi utiaʼal u kanáantik u taata tsʼoʼok u chukik 130 jaʼaboʼob tiʼoʼ. Le ka tu yojéeltaj táan u náatsʼal Jakob (wa Íisraeleʼ), «Joseeʼ tu yaʼalaj ka nuʼukbesaʼak u bolan [wa kaarro] utiaʼal ka xiʼik u kʼam u taata. Le ka j-kʼuch tu táan u taataeʼ, tu méekʼaj, j-xáanchaj [táan] u yokʼol tu keléembal» (Génesis 46:28, 29). Le bix úuchik u kʼamik u taataoʼ Joseoʼ, maʼ chéen tu yeʼesaj tsiikil tiʼiʼ. Tu yeʼesaj u yaabilmaj u taata yéetel tuláakal u puksiʼikʼal yéetel  maʼ tu chʼaʼaj subtal u yeʼesik tiʼiʼ. Wa k-taataʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼobeʼ, ¿k-eʼesik wa xan k-yaabilaj tiʼob?

7. ¿Baʼaxten tu kʼáataj Jakob ka muʼukuk tu luʼumil Káana-an?

⁷ Jakobeʼ tuláakal u kʼiiniloʼob u kuxtal chúukpaj yóol u meyajt Jéeoba (Tiʼ Hebreob 11:21). Tumen ku oksaj óoltik yaan u béeytal baʼax u yaʼalmaj Diooseʼ, tu kʼáataj ka mukaʼak tu luʼumil Káana-an. Joseiʼ tu yeʼesaj xan tsiikil tiʼ u taata ikil tu beetij le baʼax tu kʼáatajoʼ, kex yaʼab tu tojoltaj yéetel kex yanchaj u bin u muk tak tu luʼumil Káana-an (Génesis 47:29-31; 50:7-14).

8. 1) ¿Baʼax jach unaj u péekskoʼon kanáant k-taataʼob? 2) Utúul sukuʼun ku meyaj ichil le máaxoʼob ku líiʼskoʼob u Najiloʼob Reeinooʼ, ¿baʼax tu beetaj utiaʼal u kanáantik u taataʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob? (Ilaʼak le kuaadro yaan teʼ t.j. 13.)

⁸ ¿Baʼax péeks Jose u kanáant u taata? Kex u yaabilmaj yéetel kex ku yuʼubik nojoch u pʼaax tiʼ u taata úuchik u tsʼaʼabal u kuxtal yéetel úuchik u tséentaʼaleʼ, Joseiʼ tu kanáantaj u taata tumen u kʼáat u kiʼimakkúunt u yóol Jéeoba. Toʼon xaneʼ unaj k-tsʼíiboltik k-kiʼimakkúuntik u yóol Jéeoba. Paabloeʼ tu tsʼíibtaj: «Wa juntúul x-kimen íicham yaan u paalal wa u yáabiloʼobeʼ, leloʼobaʼ unaj u kanikoʼob táanileʼ u táan óolt [wa u kanáantik] u láakʼtsiloʼob, yéetel u sutikoʼob le yaakunaj tu kʼamajoʼob tiʼ u taataʼoboʼ, tumen lelaʼ maʼalob yéetel kʼambeʼen tu táan Kʼu [wa Dioos]» (1 tiʼ Timoteo 5:4). Le oʼolaleʼ, k-yaabilaj yéetel k-tsiikil tiʼ Jéeobaeʼ yaan u péekskoʼon kanáant k-taataʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob kex u taastoʼon jeʼel baʼalak talmileʼ. *

Le nuxiboʼoboʼ bix u yeʼeskoʼob taak u yáantajoʼob

9. ¿Máaxoʼob u tsʼaamaj Jéeoba utiaʼal kanáantik u palitsiloʼob?

⁹ Le u kaʼaj kíimil Jakoboʼ, tiaʼalaj yoʼolal Jéeoba: «Tu kanáantajen líikʼbal u kʼiinil síijiken» (Génesis 48:15). Bejlaʼeʼ, Jéeobaeʼ ku kanáantik xan u palitsiloʼob jeʼex utúul j-kanan taman ku kanáantik u tamanoʼobeʼ. Le kananaʼ ku tsʼáaik yéetel u nuxibiloʼob le múuchʼulil yanoʼob yáanal u kʼab Jéesukriisto, «le nojoch J-kanan j-tamanoʼ» (1 San Pedro 5:2-4). Le máaxoʼob nuʼuktik le múuchʼuliloʼ, ¿bix jeʼel u kanáantkoʼob u yéet sukuʼuniloʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob jeʼex u beetik Jéeobaoʼ?

10. ¿Baʼax tsʼoʼok u beetaʼal utiaʼal u yáantaʼal le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ? (Ilaʼak le kuaadro yaan teʼ t.j. 15.)

¹⁰ Maʼ úuch káajak le yáax kristiaanoʼoboʼ, le áapostoloʼoboʼ tu yéeyoʼob «sieete j-xiiboʼob [...], máakoʼob ku yúuchul tʼaan maʼalob tu yoʼolaloʼob, yaan u naʼatoʼob yéetel chuup u kuxtaloʼob yéetel Kiliʼich Pixan» utiaʼal u  yilkoʼob u tʼoʼoxol «sáamsamal» le janal kʼaʼabéet tiʼ le kiikoʼob óotsiltakoʼob kimen u yíichamoʼoboʼ (Baʼaxoʼob 6:1-6). Tsʼoʼoleʼ, Paabloeʼ tiaʼalaj tiʼ Tíimoteo, utúul j-ilaj meeyjil múuchʼulileʼ, le kiikoʼob kimen u yíichamoʼob ku yúuchul tʼaan maʼalob tu yoʼolaloʼoboʼ, unaj u tsʼíibtaʼal u kʼaabaʼob ichil le máaxoʼob kʼaʼabéet áantaj tiʼoboʼ (1 tiʼ Timoteo 5:3, 9, 10). Bejlaʼaʼ xaneʼ, u j-ilaj meeyjiloʼob le múuchʼuliloʼ ku yilkoʼob bix jeʼel u yáantaʼal le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob kʼaʼabéet áantaj tiʼoboʼ. Baʼaleʼ, yaan uláakʼ baʼax unaj u beetkoʼob.

11. ¿Baʼax tiaʼalaj Jesus yoʼolal le koʼolel kimen u yíicham tu tsʼáaj kaʼapʼéel mejen box taakʼin jach upʼíit u tojloʼ?

¹¹ Maʼ yaʼab u bin utiaʼal u tsʼoʼokol u meyaj way luʼumeʼ, Jesuseʼ kulukbal «tej Teemplooʼ aktáan tiʼ u nuʼukul tuʼux ku tsʼaʼabal le ofreendaʼoboʼ. Táan u paktik bix u tsʼáaikoʼob u taakʼinoʼob le máakoʼoboʼ. [Ka tu] yilaj xan yaʼabkach ayikʼaloʼob ku tsʼáaikoʼob yaʼab taakʼin. Tiʼ leloʼ, ka j-kʼuch juntúul óotsil x-kimen íicham ka tu tsʼáaj kaʼapʼéel mejen box taakʼin jach jumpʼíit u tojol. Jesuseʼ tu tʼanaj túun u j-kaambaloʼobeʼ ka tu yaʼalaj tiʼob: Tu jaajil kin waʼalik tiʼ teʼexeʼ, le óotsil x-kimen íichamaʼ tu tsʼáaj jumpʼéel siibal maas nojoch tu yóokʼol tuláakal le uláakʼoʼob táan u tsʼáaikoʼob taakʼinoʼ. Tumen tuláakaloʼob táan u tsʼáaikoʼob chéen le ku yalabtikuba tiʼoboʼ, baʼaleʼ le koʼolelaʼ, ichil u yóotsilileʼ, tu tsʼáaj tuláakal baʼax yaan tiʼ kaʼach utiaʼal u kuxtal» (Marcos 12:41-44, El Nuevo Testamento en Maya, NT). Maʼ yaʼab u tojol le taakʼin tu tsʼáaj le koʼolel kimen u yíichamoʼ, baʼaleʼ Jesuseʼ u yojel tu táan u Taata yaan teʼ kaʼanoʼ jach yaʼab u tojol tumen le koʼoleloʼ jach tu puksiʼikʼal jóokʼ u tsʼáaik. Maʼ tiaʼalaʼal jaypʼéel jaʼab yaan tiʼe koʼolel kimen u yíicham jach óotsilaʼ, baʼaleʼ Jesuseʼ tiaʼalaj jach maʼalob baʼax tu beetaj.

12. U j-ilaj meeyjiloʼob le múuchʼuliloʼ, ¿bix jeʼel u yeʼeskoʼob nojoch baʼal u yilkoʼob le meyaj ku beetik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

 ¹² Jeʼex Jesusoʼ, u j-ilaj meeyjiloʼob le múuchʼuliloʼ táan yilkoʼob le maʼalob meyaj ku beetik le nojoch máakoʼob tu yoʼolal le jaajil áadorasionoʼ. Tiʼe sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabiloʼobaʼ, kʼaʼabéet u yaʼalaʼaltiʼob maʼalob baʼax ku beetkoʼob ikil u táakpajloʼob teʼ meeyjil kaʼansaj yéetel teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ bey xan yoʼolal le maʼalob áantaj ku tsʼáaikoʼob teʼ múuchʼuliloʼ yéetel yoʼolal tumen láayliʼ táan u chúukpajal u yóoloʼobeʼ. K-aʼaliktiʼob jach maʼalob baʼax ku beetkoʼobeʼ yaan u beetik u «kiʼimaktal u yóol[oʼob]» yoʼolal le meyaj ku beetkoʼob utiaʼal Dioosoʼ yéetel yaan u yáantaj utiaʼal maʼ u lúubul yóoloʼob ken u ketoʼob baʼax ku beetkoʼob yéetel le ku beetik uláakʼ sukuʼunoʼoboʼ wa yéetel le ku beetkoʼob kaʼach úuchiloʼ (Tiʼ Galaciailoʼob 6:4).

13. U nuxibiloʼob le múuchʼuliloʼ, ¿bix jeʼel u jóoʼskoʼob utsil tiʼ le bukaʼaj baʼal u yojel le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

¹³ Le nuxiboʼoboʼ ku yeʼeskoʼob jach maʼalob áantaj ku tsʼáaik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u yantal u jaʼabiloʼoboʼ ken yil u jóoʼskoʼob utsil tiʼ le bukaʼaj baʼal u yojel le sukuʼunoʼobaʼ. Yaan kʼiineʼ, tiʼe sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabiloʼob ku yúuchul maʼalob tʼaan tu yoʼolaloʼoboʼ, teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ jeʼel u páajtal u kʼáataʼal u chiʼobeʼ wa u yaʼalaʼaltiʼob ka máankoʼob u yeʼesoʼob bix jeʼel u kʼaʼaytaʼal upʼéel jóoʼsaʼanileʼ. Utúul nuxibeʼ, tiaʼalaj: «Ken in kʼáat u chiʼ utúul sukuʼun wa utúul kiik tsʼoʼok u chʼíijil tu líiʼsaj u paalaloʼob ichil le jaajiloʼ, le sukuʼunoʼob muchʼukbaloʼoboʼ jach ku chʼenxikintkoʼob le baʼax kiaʼalaʼaloʼ». U nuxibiloʼob uláakʼ múuchʼulileʼ kiaʼalikoʼobeʼ, utúul x-táanilkunsaj yaan 71 jaʼaboʼob tiʼeʼ, tsʼoʼok u yáantik yaʼab sukuʼunoʼob utiaʼal ka suukak u jóoʼloʼob kʼaʼaytaj, yéetel ku kʼaʼajsik tiʼe sukuʼunoʼob maʼ unaj u tuʼubultiʼob u xokkoʼob le Biibliaoʼ, u xokkoʼob le teeksto utiaʼal sáamsamaloʼ yéetel u tuklikoʼob baʼax ku kankoʼob tiʼe baʼax ku xokkoʼoboʼ.

14. U nuxibiloʼob upʼéel múuchʼulileʼ, ¿bix úuchik u yeʼeskoʼob jach nojoch baʼal u yilkoʼob u meyaj utúul nuxib tsʼoʼok u chan yantal u jaʼabil?

¹⁴ Le nuxiboʼoboʼ nojoch baʼal xan u yilkoʼob le áantaj ku tsʼáaik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob ku meyajoʼob xan bey nuxiboʼob teʼ múuchʼuliloʼ. Joseiʼ maas tiʼ 70 jaʼaboʼob yaan tiʼ, yéetel yaʼab jaʼaboʼob joʼopʼok u beetik u nuxibil. Tiʼ letiʼeʼ beetaʼab upʼéel nojoch xoot. Tumen yaan u xáantal utiaʼal ka utsakeʼ, tu tuklaj u pʼatik u beetik u noj j-ilaj meeyjil teʼ múuchʼuliloʼ. Baʼaleʼ, letiʼeʼ kiaʼalik: «Le baʼax tiaʼalaj u chuukaʼan nuxibiloʼob le múuchʼulil ka tin waʼalajtiʼoboʼ, tu beetaj u jaʼakʼal in wóol. Maʼ tu éejemtoʼob ka in pʼat in beetik in noj ilaj meeyjiliʼ, baʼaxeʼ tu kʼáatoʼobten bix jeʼel u yáantkenoʼob utiaʼal maʼ in xulik in  beetik le meyajaʼ». Yéetel u yáantaj utúul nuxib maas upʼíit u jaʼabiloʼob tiʼ letiʼeʼ, Joseiʼ páajchaj u beetik le meyajoʼob yantiʼ ichil le múuchʼuliloʼ, leloʼ tu taasaj yaʼab utsil tiʼe sukuʼunoʼoboʼ. Uláakʼ sukuʼun tiʼ le múuchʼulil jeʼeloʼ, kiaʼalik: «Le sukuʼunoʼoboʼ jach maʼalob yilkoʼob le meyaj ku beetik Joseoʼ. Jach yaabiltaʼan yéetel ku tsiʼikil yoʼolal baʼaxoʼob u yojel yéetel yoʼolal le oksaj óolal ku yeʼeskoʼ. Letiʼeʼ jach ku muʼukʼankúuntik u yóol le sukuʼunoʼoboʼ».

Kʼaʼabéet paklan kanáantikbaʼex

15. Le kristiaanoʼoboʼ, ¿baʼaxten kʼaʼabéet u kaxtkoʼob u yutsil le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

¹⁵ Maʼ chéen u nuxibiloʼob le múuchʼulil yéetel máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijil u taataʼob kʼaʼabéet u yilik u yáantkoʼob le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ. Le ka tu ketaj le múuchʼulil yéetel upʼéel wíinklileʼ, Paabloeʼ tiaʼalaj: «Bey tu beetil Jajal Dioos le wíinkliloʼ utiaʼal ka tsiʼikik le u xéexetʼal le wíinklil maʼ jach yaan u tsikbeʼeniloʼoboʼ; utiaʼal maʼ u yantal jatslantáambail tiʼ le wíinkliloʼ, baʼaleʼ tuláakal u xéexetʼal le wíinkliloʼ ka u paklan kanáantubaʼob» (1 Corintoiloʼob 12:24, 25, NT). Utiaʼal ka múul meyajnak le sukuʼunoʼob tubeeloʼ, kaada utúuleʼ kʼaʼabéet u kaxtik u yutsil u chuukan, tak u yutsil le tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ (Tiʼ Galaciailoʼob 6:2).

16. Teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, ¿bix jeʼel k-eʼesik tuukul tu yoʼolal le tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

¹⁶ Le muchʼtáambaloʼoboʼ ku tsʼáaiktoʼon u páajtalil k-eʼesik k-tuukul tu yoʼolal le tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ (Tiʼ Filiposiloʼob 2:4; Tiʼ Hebreob 10:24, 25). ¿K-jóoʼsik wa u súutukil utiaʼal k-tsikbal tu yéeteloʼob? Kex maʼalob ka k-kʼáattiʼob wa toj yóoloʼobeʼ, jeʼel xan u páajtal k-tsʼáaiktiʼob «wa baʼax áantajil» utiaʼal k-muʼukʼankúuntik u oksaj óolaloʼobeʼ. Jeʼel u páajtal k-tsikbaltiʼob  upʼéel baʼal utiaʼal k-líiʼsik u yóoloʼobeʼ wa k-tsikbaltiktiʼob upʼéel baʼal tsʼoʼok k-kanik teʼ Biibliaoʼ. Yaʼab tiʼ le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ maʼ tu páajtal u jach xíimbaloʼob, le oʼolaleʼ maʼ kʼaʼabéet k-páaʼtik ka u natsʼubaʼob t-iknaliʼ, toʼon kʼaʼabéet k-ilik náatsʼal tu yiknaloʼob. Wa maʼ jach sáasil u xiknoʼobeʼ maʼ unaj k-séeseb tʼaaniʼ; kʼaʼabéet xan k-tʼaan kʼaʼam utiaʼal ka u yuʼuboʼonoʼob. Yéetel «utiaʼal ka paklan líikʼik k-óol[eʼ]», kʼaʼabéet k-jach chʼenxikintik baʼax kiaʼalikoʼob (Romailoʼob 1:11, 12, NT).

17. ¿Bix jeʼel k-eʼesik yaabilmaj le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob maʼ tu páajtal u jóoʼloʼob tu yotochoʼoboʼ?

¹⁷ ¿Kux túun wa yaan sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob maʼ tu páajtal u binoʼob teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ? Santiago 1:27 kiaʼalikeʼ kʼaʼabéet «u yáantaʼal le maʼ yuumoʼob, yéetel le x-kimen íichamoʼob tiʼ u yaayaj óolaloʼoboʼ». Le tʼaan ich grieego ku suʼutul «u yáantaʼal» jeʼel xan u páajtal u suʼutul «u xíimbaltaʼal» (Baʼaxoʼob 15:36). Le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, ¡jach ku tsʼáaikoʼob u nib óolalil ikil u xíimbaltaʼaloʼob! Tsʼoʼok u nuxibtal áapostol Paablo le ka kʼaʼaj tu kaajil Rooma óoliʼ tu jaʼabil 65 t.T-kʼ. (teʼ T-kʼiinoʼobaʼ). Jach tu juunal anik kaʼach teʼ kaarseloʼ. Tumen jach taakchaj u yilik Tíimoteoeʼ, ka tu tsʼíibtaj tiʼ: «Beet tak tuʼux ku páajtal utiaʼal a séeb taal a wilen» (Tiʼ Filemón 9; 2 tiʼ Timoteo 1:3, 4; 4:9). Bejlaʼa xaneʼ, yaan sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼob maʼ tu páajtal u jóoʼloʼob tu yotochoʼob tumen kʼojaʼanoʼob. Kex maʼ kʼalaʼanoʼobeʼ, maʼ xaaneʼ táan xan u kʼáat óolkoʼob: «Beet tuláakal le ku páajtal utiaʼal a séeb taal a xíimbalten». ¿Táan wa k-ilik beetik le baʼax ku kʼáatkoʼobaʼ?

18. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasik k-bin xíimbalt le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

¹⁸ K-bin xíimbalt le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ jach ku taasik utsil tiʼob. Le tiaʼan kaʼach utúul kristiaano ku kʼaabaʼtik Óonesiforo tu kaajil Roomaeʼ, joʼopʼ u kaxtik Paablo; ka tsʼoʼok u yojéeltik tuʼux yaneʼ, ka joʼop u bin u xíimbalt utiaʼal u líiʼsik u yóol (2 tiʼ Timoteo 1:16, 17). Utúul kiik tsʼoʼok u chʼíijleʼ kiaʼalik: «Jach utstintʼaan in máansik tieempo yéetel le táankelem paalaloʼ. Baʼaleʼ baʼax maas utstintʼaaneʼ u yilkenoʼob bey u láakʼtsilenoʼobeʼ. Leloʼ ku líiʼsik in wóol». Uláakʼ kiik tsʼoʼok xan u chʼíijleʼ, kiaʼalik: «Kin tsʼáaik nib óolal tiʼ máax ku tsʼíibtikten wa baʼax, tiʼ máax ku tʼanken tiʼ teleefono utiaʼal u tsikbal tin wéetel kex chéen u chan súutuk bey xan tiʼ máax ku xíimbaltken kex u chan súutuk. Bey túumben iikʼ ku yokol tin pulmoon ku líiʼsik in wóoleʼ».

Jéeobaeʼ ku sutik u jeel le áantaj k-tsʼáaikoʼ

19. ¿Baʼax utsiloʼob ku taasik u kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

¹⁹ U kanáantaʼal le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ ku taasik yaʼab utsiloʼob. K-antal tu yéeteloʼob yéetel k-jóoʼsik  utsil tiʼ le bukaʼaj baʼal u yojloʼoboʼ, upʼéel baʼal jach maʼalob. Máaxoʼob kanáantik le tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ ku yuʼubkoʼob u kiʼimak óolalil le áantaj ku tsʼáaikoʼoboʼ, ku yuʼubkoʼob xan jeetsʼelil tumen u yojloʼob tu beetoʼob le baʼax ku páaʼtaʼal tiʼ letiʼoboʼ (Baʼaxoʼob 20:35). Tsʼoʼoleʼ, le máaxoʼob kanáantik le tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ maʼ unaj u sajaktal u pʼáatloʼob tu juunoʼob ken chʼíijkoʼobiʼ, tumen Jéeobaeʼ ku jaajkúuntik: «Le máax maʼ tsʼuʼuteʼ, ku bin utsil tiʼ, le máax ku siibaleʼ, ku máatan xan» (Proverbios 11:25).

20, 21. ¿Bix u yilaʼal tumen Jéeoba le máaxoʼob kanáantik le tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, yéetel baʼax unaj k-chʼaʼatuklik k-beetik?

²⁰ Le iijotsiloʼoboʼ, le máaxoʼob nuʼuktik le múuchʼuliloʼ yéetel uláakʼ sukuʼunoʼob ku yilkoʼob u yáantkoʼob le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, yaan u suʼutul u jeel tiʼob tumen Jéeoba, tumen táan u chʼaʼikoʼob saajkilil tiʼ Letiʼ. Le baʼax tsʼoʼok k-aʼalikaʼ bey u yeʼesik le kiliʼich tʼaanoʼobaʼ: «Tsʼaa majnil tiʼ óotsileʼ, tiʼ Yuumtsil ku tsʼaʼabal. Yuumtsil xan bin u boʼote» (Proverbios 19:17). Wa k-áantik le óotsiloʼob tumen k-yaabiltmoʼobeʼ, Diooseʼ ku yilik bey majnil k-tsʼáaik tiʼ letiʼeʼ yéetel yaan u boʼotiktoʼon yéetel yaʼab utsiloʼob. Jéeobaeʼ yaan tsʼáaiktoʼon yaʼab utsiloʼob ikil k-kanáantik yéetel yaabilaj le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, tumen yaʼab tiʼ letiʼobeʼ «óotsiloʼob way yóokʼol kaabeʼ» baʼaleʼ «ayikʼal[oʼob]» tu táan Dioos (Santiago 2:5, NT).

²¹ ¡Baʼaleʼ Jéeobaeʼ jach uts!, jach nojoch baʼax ken u síi tiʼ máaxoʼob beetik uts: kuxtal minaʼan u xuul. Tiʼ u jaats tiʼ le máaxoʼob meyajtik Jéeobaoʼ, le uts ku beetkoʼoboʼ yaan u suʼutultiʼob u jeel yéetel kuxtal minaʼan u xuul teʼ Luʼum suunajaʼan páaraisoiloʼ, kuxtal tiʼ upʼéel Luʼum tuʼux kun lúuʼsbil tuláakal le muʼyajiloʼob ku taasik le kʼebaniloʼ yéetel tuʼux tuláakal le máaxoʼob chʼijaʼanoʼob chúukpaj u yóoloʼoboʼ yaan u kaʼa táankelemtaloʼob (Apocalipsis 21:3-5). Le táan k-páaʼtik u kʼuchul le jatsʼuts kʼiin jeʼeloʼ, maʼ u xuʼulul k-kanáantik le máaxoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, tumen leloʼ upʼéel baʼal kʼaʼabéet k-beetkeʼex.

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 11]

Ka kʼaʼabéetchaj u yáantik u taataʼob

Philipeʼ tiaʼan kaʼach Libeeriaeʼ, tiʼ ku meyaj ichil le sukuʼunoʼob ku líiʼskoʼob u Najiloʼob Reeinooʼ, baʼaleʼ tu jaʼabil 1999, tu yojéeltaj jach kʼojaʼan u taata. Ka túun tu chʼaʼatuklaj u suut tu yotoch utiaʼal ka u yil u tsʼaʼakal u taata, tumen u yojel u maamaeʼ maʼ kun páajtal u aktáantik le talmil chéen tu juunaloʼ.

Philipeʼ kiaʼalik beyaʼ: «Maʼ chéen chʼaʼabil úuchik in chʼaʼatuklik suutiʼ, baʼaleʼ tin kʼaʼajseʼ yáax baʼax kʼaʼabéet in beetkeʼ in kanáantik in taataʼob». Ka suunajeʼ tu kaxtaj upʼéel naj maas maʼalob utiaʼal u tsʼáaik u taataʼobiʼ; yéetel u yáantaj le sukuʼunoʼob kajaʼanoʼob teʼeloʼ, tu beetaj jujumpʼéel baʼaloʼob kʼaʼabéet u beetaʼal tiʼe naj utiaʼal ka páatak u yantal u taataiʼ.Óoxpʼéel jaʼab tu máansaj u taataʼob teʼ najaʼ.

Tumen u maama Philip tu kanaj bix jeʼel u meyajtik u yíicham kʼojaʼanoʼ, maʼ úucheʼ Philipeʼ páajchaj u kʼamik upʼéel íimbitasion utiaʼal u bin meyaj tu Betelil u luʼumil Máasedonia.

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 15]

Ilaʼab u tsʼaʼabal tuláakal baʼax kʼaʼabéet tiʼ

Tu luʼumil Aaustriaeʼ, utúul kiik u kʼaabaʼ Ada yaan 85 jaʼaboʼob tiʼeʼ, jach kʼojaʼanchajeʼ ka pʼat maʼ tu páajtal u jóokʼol tu yotoch. U nuxibiloʼob túun le múuchʼuliloʼ tu yiloʼob bix jeʼel u yáantaʼaleʼ. Tu kaxtoʼob kiikoʼob yéetel sukuʼunoʼob utiaʼal áantik. Le sukuʼunoʼob yéetel kiikoʼobaʼ yéetel kiʼimak óolal ku binoʼob kaʼach u míistoʼob u yotoch le kiikaʼ, u pʼoʼob u nookʼ, u beetoʼob u yoʼoch yéetel u bin u manoʼob baʼax kʼaʼabéet tiʼ.

Óoliʼ diees jaʼaboʼob úuchuk lelaʼ. Tak bejlaʼeʼ, maas tiʼ treeinta sukuʼunoʼob yéetel kiikoʼob tsʼoʼok u táakpajloʼob u yáantoʼob Ada. Láayliʼ ku bin u xíimbaltoʼobeʼ yéetel ku xokkoʼob le liibroʼob, le rebiistaʼob yéetel le foyeetoʼob utiaʼal ka u yuʼuboʼ; ku tsikbalkoʼob xan tiʼ Ada bix yanil le sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ yéetel ku payalchiʼob mantatsʼ tu yéetel.

Utúul tiʼe nuxiboʼoboʼ kiaʼalik beyaʼ: «Le máaxoʼob kanáantik Adaoʼ, yéetel kiʼimak óolal u beetkoʼob. Yaʼabeʼ ku líiʼsaʼal u yóoloʼob yoʼolal le yaʼabach jaʼaboʼob káajak u meyajtaʼal Dioos tumen Adaoʼ, yéetel maʼatech u máan tu tuukuloʼob u xulik u yáantkoʼob le kiikaʼ».

[Tsolajiloʼob]

[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 17]

¿Baʼax jeʼel a núukikeʼ?

• Le máaxoʼob yaan u taataʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ, ¿bix jeʼel u tsʼáaikoʼob tsiikil tiʼobeʼ?

• U nuxibiloʼob le múuchʼuliloʼ, ¿bix jeʼel u yeʼeskoʼob nojoch baʼal u yilkoʼob le meyaj ku beetik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

• ¿Baʼax jeʼel u páajtal k-beetik utiaʼal k-eʼesik yaabilmaj le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?

• ¿Baʼax utsiloʼob jeʼel k-kʼamik wa k-kanáantik le sukuʼunoʼob tsʼoʼok u chʼíijloʼoboʼ?