Bix jeʼel u yantaltoʼon le jaajil jáalkʼabiloʼ
«Wa ka jáalkʼabtaʼaleʼex tumen le Paaloʼ, jach tu jaajil yaan a pʼáatleʼex jáalkʼabil.» (JUAN 8:36)
1, 2. 1) ¿Baʼax ku beetik máak utiaʼal u pʼáatal ich jáalkʼabil? 2) ¿Baʼax tsʼoʼok u yúuchul ikil u beetaʼal beyoʼ?
BEJLAʼEʼ tuláakal tuʼux ku yúuchul tʼaan tiʼ jáalkʼabil bey xan tiʼ u junpʼéeliliʼchajal le derecho yaan tiʼ tuláakal máakoʼ. Yaneʼ u kʼáat ka chʼaʼabak en cuentail, ka xuʼuluk u maltratartaʼal yéetel u jáawal u máansik óotsilil. Uláakʼoʼobeʼ táan u kaxtikoʼob bix jeʼel u chaʼabal u yaʼalikoʼob baʼax ku tuklikoʼobeʼ yéetel u kuxtaloʼob jeʼel bix uts tu tʼaanoʼobeʼ. Tuláakal máak u kʼáat antal ich jáalkʼabil.
2 Utiaʼal u béeytaleʼ ku beetkoʼob protestaʼob wa ku baʼateloʼob. Baʼaleʼ u suukileʼ chéen ku beetkoʼob u yantal muʼyajil yéetel kíimil. Le oʼolal jach jaaj le baʼax tu tsʼíibtaj rey Salomón yáanal u nuʼuktaj Diosoʼ: «Le páajtalil yaan tiʼ wíinik[oʼ ku meyajtiʼ] utiaʼal u beet[ik] loob tiʼ u yéet xiibil» (Ecl. 8:9).
3. ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal k-kuxtal ich kiʼimak óolal?
3 Disipulo Santiagoeʼ tu yaʼalaj baʼax kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal k-kuxtal ich kiʼimak óolal. Tu yaʼaleʼ unaj ‹k-paktik maʼalob u yutsil chúukaʼan leyil le jáalkʼabiloʼ yéetel maʼ unaj u xuʼulul k-tsʼoʼokbesikiʼ› (Sant. 1:25). Jéeoba tsʼáa u leyil le jáalkʼabiloʼ, le oʼolal chéen letiʼ u yojel baʼax kʼaʼabéettoʼon utiaʼal u jach kiʼimaktal k-óol. Tu tsʼáaj tiʼ Adán yéetel Eva tuláakal baʼax kʼaʼabéet utiaʼal u kiʼimaktal u yóoloʼob, tak le jaajil jáalkʼabiloʼ.
TU KÁAJBALEʼ JACH TU JAAJIL JÁALKʼABTAʼAN WÍINIK
4. ¿Bix le jáalkʼabil yaan kaʼach tiʼ Adán yéetel Evaoʼ? (Ilawil le dibujo yaan tu káajbal le xookaʼ.)
4 Tu yáax kaʼapʼéel capituloiloʼob Genesiseʼ chíikaʼan u yilaʼal minaʼan kaʼach óotsilil teʼ Paraísooʼ mix saajkilil mix kʼasaʼanil. Le jáalkʼabil anchaj tiʼ Adán yéetel Evaoʼ chéen tsʼíiboltbil u beetaʼal bejlaʼeʼ. Letiʼobeʼ maʼ tu chiʼichnaktaloʼob kaʼach yoʼolal baʼax ken u jaantoʼob, yoʼolal u meyajoʼob, yoʼolal le kʼojaʼaniloʼ mix yoʼolal le kíimiloʼ (Gén. 1:27-29; 2:8, 9, 15). ¿U kʼáat wa túun u yaʼal chaʼab u beetkoʼob jeʼel baʼaxak u kʼáatoʼobeʼ? Koʼoneʼex ilik.
5. ¿Baʼax le jáalkʼabiloʼ yéetel baʼax táakaʼaniʼ?
5 Yaʼab máax tuklikeʼ le jaajil jáalkʼabiloʼ u kʼáat u yaʼal u chaʼabal u beetik máak jeʼel baʼaxak u kʼáat kex jeʼel baʼaxak ka úuchkeʼ. U jaajileʼ le jáalkʼabiloʼ letiʼe páajtalil yaan tiʼ máak utiaʼal u beetik baʼax ku chʼaʼtuklikoʼ. Baʼaleʼ junpʼéel enciclopediaeʼ ku yaʼalikeʼ wa justo le ley ku tsʼáaik le gobierno bey xan wa utiaʼal u yutsil máakeʼ, «le máakoʼoboʼ láayliʼ ich jáalkʼabil yanoʼobeʼ» (The World Book Encyclopedia). Lelaʼ ku yeʼesikeʼ utiaʼal u yantal jáalkʼabil tiʼ tuláakal máak ichil junpʼéel kaajeʼ, kʼaʼabéet u tsʼaʼabal u pʼiis jujunpʼéel baʼaloʼob. Chéen baʼaleʼ, ¿máax tiʼ yaan u derechoil u tsʼáaik u pʼiis le baʼaloʼoboʼ? ¿Máax unaj u yaʼalik wa maʼalob bix u beetaʼal bey xan wa ku taasik utsil?
6. 1) ¿Baʼaxten chéen Jéeoba ku páajtal u beetik jeʼel baʼaxak ka u chʼaʼtukleʼ? 2) ¿Bix le jáalkʼabil yaan tiʼ wíinikoʼ, yéetel baʼaxten?
6 Maʼ unaj u tuʼubultoʼoneʼ chéen tiʼ Jéeoba yaan u páajtalil u beetik jeʼel baʼaxak ka u chʼaʼtukleʼ, tumen letiʼ beetmil tuláakal baʼal, u Yuumil tuláakal páajtalil yéetel letiʼ u Reyil tuláakal baʼax yaan (1 Tim. 1:17; Apo. 4:11). Tuukulnakoʼon tiʼ le jatsʼuts tʼaanoʼob tu yaʼalaj rey David teʼ Yáax tiʼ Crónicas 29:11 yéetel 12 (xoke). Teʼ tekstoaʼ tu tsolaj bukaʼaj nojchil le páajtalil yaan tiʼ Jéeobaoʼ. Maʼ jeʼex le yaan tiʼ le angeloʼoboʼ mix tiʼ le máakoʼob way Luʼumoʼ, tumen kex ich jáalkʼabil yanoʼobeʼ yaan u pʼiis baʼax ku páajtal u beetkoʼob. Chéen tiʼ Jéeoba yaan u derechoil u tsʼáaik u pʼiis tuláakal baʼal jeʼex u tuklik maʼaloboʼ. Bey tu beetil desde ka tu káajsaj u beetik tuláakal le baʼaxoʼob yanoʼ.
7. Aʼal jujunpʼéel baʼaloʼob kʼaʼabéet k-beetik sáamsamal ku taasiktoʼon kiʼimak óolal.
7 Kex yaʼab baʼaloʼob ku chaʼabal u beetik kaʼach Adán yéetel Evaeʼ, Jéeobaeʼ tu tsʼáaj u pʼiis le jáalkʼabil yaantiʼoboʼ. Utiaʼal u kuxtaloʼobeʼ yaan jujunpʼéel baʼaloʼob kʼaʼabéet u beetkoʼob. Kʼaʼabéet u chʼaʼik u yiikʼoʼob, u jaanloʼob, u weenloʼob bey xan u beetkoʼob uláakʼ baʼaloʼob. Baʼaleʼ maʼ tu tukloʼob wa maʼ jáalkʼaboʼobiʼ. Jéeobaeʼ tu beetaj baʼax kʼaʼabéet utiaʼal u disfrutartikoʼob le kuxtaloʼ, kex sáamsamal kʼaʼabéet u beetkoʼob le baʼaxoʼob táant k-aʼalikoʼ (Sal. 104:14, 15; Ecl. 3:12, 13). ¿Máasaʼ tuláakloʼon kiʼ k-uʼuyik k-chʼaʼik síis iikʼ, k-jaantik le baʼax uts t-tʼaanoʼ yéetel k-jeʼelel tubeel? Kex beyoʼ maʼatech k-uʼuyik bey kʼaxaʼanoʼoneʼ mix wa yaʼab baʼax tsʼaʼan k-beetiʼ. Baʼaxeʼ kiʼimak k-óol k-beetik, jeʼex kiʼimakil u yóol kaʼach Adán yéetel Evaoʼ.
8. ¿Baʼax aʼalaʼab tiʼ Adán yéetel Eva ka u beetoʼob, yéetel baʼaxten?
8 Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Adán yéetel Eva ka u chupoʼob le Luʼumaʼ yéetel ka u kanáantoʼob (Gén. 1:28). ¿Tu yuʼuboʼob wa táan u luʼsaʼaltiʼob u páajtalil u beetkoʼob baʼax uts tu tʼaanoʼob? Maʼatech. Le baʼax aʼalaʼabtiʼoboʼ tu tsʼáaj tuʼux u táakpajal tuláakal wíinik utiaʼal u suʼutul paraísoil le Luʼum jeʼex tu chʼaʼtuklil Diosoʼ bey xan utiaʼal u kuxtaloʼob minaʼan u xuul (Isa. 45:18). Bejlaʼeʼ le máaxoʼob ku chʼaʼtuklikoʼob maʼ u tsʼoʼokol u beeloʼob bey xan le máaxoʼob ku chʼaʼtuklikoʼob maʼ u yantal u paalaloʼoboʼ maʼ tu binoʼob tu contra le baʼax u yaʼalmaj Jéeobaoʼ. Kex beyoʼ yaʼab máakoʼobeʼ ku chʼaʼtuklikoʼob u yantal u familiaʼob kex u yojloʼob maʼ chéen chʼaʼabiliʼ (1 Cor. 7:36-38). ¿Baʼaxten ku beetkoʼob? Tumen u yojloʼob jeʼel u taasik kiʼimak óolal tiʼobeʼ (Sal. 127:3). Adán, Eva yéetel u paalaleʼ jeʼel u páajtal kaʼach u yantaltiʼob kiʼimak óolal utiaʼal mantatsʼeʼ.
BIX ÚUCHIK U PʼÁATAL MINAʼAN LE JAAJIL JÁALKʼABILOʼ
9. ¿Baʼaxten maʼ kʼaas baʼax tu yaʼalaj Dios teʼ Génesis 2:17 ka u beet wíinikoʼ?
9 Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Adán yéetel Eva yaan junpʼéel baʼax maʼ unaj u beetkoʼobiʼ yéetel baʼax kun úuchultiʼob wa ku beetkoʼob. Tu yaʼalajtiʼob: «Maʼ a jaantik u yich u cheʼil u kʼaj óolalil uts yéetel kʼaas. Tumen u kʼiinil bíin a jaanteʼ [yaan] a kíimil» (Gén. 2:17). ¿Yaan wa tiʼ Jéeoba u derechoil u yaʼaliktiʼob? ¿Utiaʼal wa u yutsiloʼob? ¿Táan wa u luʼsiktiʼob le derecho yaantiʼoboʼ? Maʼatech. Yaan tak máaxoʼob xakʼaltik u tʼaaniloʼob le Bibliaoʼ ku yaʼalikoʼobeʼ maʼalob le baʼax aʼalaʼabtiʼoboʼ. Juntúul tiʼ le máakoʼobaʼ ku yaʼalikeʼ Génesis 2:16 yéetel 17, ku yeʼesik «chéen Dios u yojel baʼax uts [...] utiaʼal máak yéetel baʼax maʼ uts [...] utiaʼaloʼobiʼ. Utiaʼal u bin ‹utsil› tiʼobeʼ, kʼaʼabéet u kʼubik u yóoloʼob tiʼ Dios yéetel u yuʼubikoʼob u tʼaan. Wa maʼ tu beetkoʼobeʼ, letiʼob kun kʼaʼabéettal u chʼaʼtuklikoʼob tu juunaloʼob baʼax uts [...] yéetel baʼax maʼ utsiʼ». Chéen baʼaleʼ leloʼ junpʼéel baʼal maʼ tu páajtal u beetkoʼob.
Le baʼax tu chʼaʼtuklaj u beetik Adán yéetel Evaoʼ tu taasaj yaʼab talamil (Ilawil xóotʼol 9 tak 12)
10. ¿Baʼaxten le jáalkʼabiloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa yaan u páajtalil tiʼ máak u yaʼalik baʼax uts yéetel baʼax kʼaasiʼ?
10 Bejlaʼeʼ yaʼab máak aʼalikeʼ le baʼax tu yaʼalaj Dios tiʼ Adanoʼ tu luʼsaj u páajtalil u beetik le baʼax u kʼáatoʼ. Baʼaleʼ leloʼ maʼ jaajiʼ. Le jáalkʼabiloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal u yantal tiʼ máak u páajtalil u yaʼalik baʼax uts yéetel baʼax kʼaasiʼ. Adán yéetel Evaeʼ jeʼel u páajtal kaʼach u chʼaʼtuklikoʼob wa yaan u yuʼubikoʼob u tʼaan Dios wa maʼeʼ. Baʼaleʼ chéen tiʼ Jéeoba yaan u derechoil u yaʼalik baʼax uts yéetel baʼax kʼaas. Le derechoaʼ chíikbesaʼan kaʼach tumen «u cheʼil u kʼaj óolalil uts bey xan u kʼaj óolalil kʼaas» pakʼaʼan kaʼach tu jardinil Edenoʼ (Gén. 2:9). U jaajileʼ maʼ tiʼ tuláakal súutukil k-ojel bix kun bintoʼon kéen k-chʼaʼtukult wa baʼaxiʼ. Le oʼolal yaan horaeʼ kéen k-beet wa baʼax k-tuklik yaan u taasik utsileʼ ku taasik muʼyajil, nukuch loobiloʼob wa tak kíimil (Pro. 14:12). Leloʼ maases ku yúuchul tumen yaan u pʼiis baʼax ku páajtal k-beetik. Tsʼoʼoleʼ le baʼax tu yaʼalaj Jéeoba tiʼ Adán yéetel Evaoʼ tu kaʼansajtiʼob kʼaʼabéet u yuʼubikoʼob u tʼaan utiaʼal u yantaltiʼob le jaajil jáalkʼabiloʼ. ¿Baʼax túun tu beetoʼob?
11, 12. ¿Baʼaxten jach kʼaas binik tiʼ Adán yéetel Eva? Kete.
11 Adán yéetel Evaeʼ tu chʼaʼtukloʼob maʼ u yuʼubikoʼob u tʼaan Dios. Evaeʼ maas tu creertaj le baʼax aʼalaʼabtiʼ tumen Satanasoʼ: «Yaan [a] kʼuchul a wojéelteʼex baʼax uts yéetel baʼax kʼaas; [...] bíin pʼáatkeʼex beyeʼex [Dioseʼ]» (Gén. 3:5). Baʼaleʼ ¿jach wa tu jaajil anchaj u páajtalil tiʼob u beetkoʼob u maasil baʼaloʼob? Maʼatech. Letiʼobeʼ tu yiloʼobeʼ bintiʼob kʼaasil úuchik u tsʼáaikoʼob juntséelil le baʼax ku yaʼalik Dios utiaʼal u beetkoʼob chéen baʼax u kʼáatoʼoboʼ (Gén. 3:16-19). ¿Baʼaxten? Tumen Jéeobaeʼ maʼ tu tsʼáaj tiʼ wíinik u páajtalil u chʼaʼtuklik tu juunal baʼax uts yéetel baʼax kʼaasiʼ (xok Proverbios 20:24; Jeremías 10:23).
12 Tuukulnakoʼon tiʼ juntúul piloto. Utiaʼal u kʼuchul tuʼux ku bineʼ kʼaʼabéet u máan le tuʼux aʼalaʼantiʼoʼ. Tsʼoʼoleʼ jeʼel u páajtal u meyajtiʼ le nuʼukuloʼob tsʼaʼan utiaʼal u nuʼuktikubaoʼ bey xan u tʼaan yéetel le máaxoʼob yanoʼob teʼ torre de controloʼ. Baʼaleʼ wa tu lugar u beetik baʼax ku yaʼalaʼaltiʼ ku beetik chéen baʼax u kʼáateʼ jeʼel u bin kʼaasil tiʼeʼ. Óoliʼ bey tu beetil Adán yéetel Evaoʼ. Maʼ tu yuʼuboʼob u tʼaan Diosiʼ, le oʼolal jach bin kʼaasil tiʼob. Tsʼoʼoleʼ tu máansoʼob tak tiʼ toʼon le kʼeban yéetel le kíimiloʼ (Rom. 5:12). Tumen taakchaj u beetkoʼob chéen baʼax u kʼáatoʼobeʼ tu peʼertoʼob le jaajil jáalkʼabiloʼ.
BIX JEʼEL U YANTALTOʼON LE JAAJIL JÁALKʼABILOʼ
13, 14. ¿Bix jeʼel u yantaltoʼon le jaajil jáalkʼabiloʼ?
13 Yaan máaxeʼ ku tuklikeʼ maas jeʼel u bin utsil tiʼ wa ka chaʼabak u beetik u maasil baʼaloʼobeʼ. Baʼaleʼ leloʼ séeb jeʼel u beetik loob tiʼ jeʼex junpʼéel cuchillo jach jóoʼsaʼan u yejeʼ. Yaʼab utsil ku taasik le jáalkʼabiloʼ. Baʼaleʼ ¿baʼax jeʼel u yúuchul wa maʼ tu tsʼaʼabal u pʼiis baʼax ku beetaʼaleʼ? Le enciclopedia t-aʼalaj teʼ xóotʼol 5, ku yaʼalik: «Ichil le leyoʼob ku tsʼaʼabal tiʼ junpʼéel kaajoʼ jach ku kanáantaʼal u tsʼaʼabal u pʼiis baʼaxoʼob ku páajtal u beetaʼal». Le oʼolal maʼ chéen chʼaʼabil u beetaʼal le leyoʼoboʼ. U suukileʼ kʼaʼabéet u milesil abogadoʼob yéetel yaʼab juezoʼob utiaʼal u yaʼalikoʼob bix kun beetbil le leyoʼoboʼ, bix kun naʼatbiloʼob yéetel bix kun tsʼoʼokbesbiloʼob.
14 Jesucristoeʼ tu yaʼalaj bix jeʼel u kuxtal máak ich jáalkʼabileʼ: «Wa ku pʼáatal ta puksiʼikʼaleʼex baʼax kin waʼalikeʼ, jach tu jaajil in disipuloʼex; yaan a kʼaj óoltikeʼex le jaajoʼ, le jaaj túunoʼ yaan u jáalkʼabtikeʼex» (Juan 8:31, 32). Jeʼex k-ilkoʼ kaʼapʼéel baʼal unaj k-beetik. Yáaxeʼ k-kʼamik le kaʼansaj tu tsʼáajoʼ. U kaʼapʼéeleʼ k-beetikba u disipuloʼon. Wa k-beetik le kaʼapʼéel baʼaloʼobaʼ jach tu jaajil yaan k-pʼáatal ich jáalkʼabil. ¿Bix le jáalkʼabil jeʼeloʼ? Jesuseʼ ku yaʼalik: «Tuláakal máax ku kʼebantaleʼ palitsiltaʼan tumen le kʼebanoʼ. [...] Wa ka jáalkʼabtaʼaleʼex tumen le Paaloʼ, jach tu jaajil yaan a pʼáatleʼex jáalkʼabil» (Juan 8:34, 36).
15. ¿Baʼaxten maas maʼalob le jáalkʼabil tu yaʼalaj Jesús u tsʼáaiktoʼonoʼ?
15 Tuláakal lelaʼ ku yeʼesikeʼ le jáalkʼabil tu yaʼalaj Jesús u tsʼáaiktoʼonoʼ maas maʼalob tiʼ le jáalkʼabil ku tsʼíiboltik yaʼab máakoʼob bejlaʼoʼ. Le ka tu yaʼalaj «wa ka jáalkʼabtaʼaleʼex tumen le Paaloʼ, jach tu jaajil yaan a pʼáatleʼex jáalkʼabil[oʼ]», táan u tʼaan kaʼach tiʼ u xuʼulul u palitsiltaʼal máak tumen le kʼebanoʼ. Le kʼebanoʼ maʼ chéen ku túulchʼintkoʼon k-beet baʼax maʼ maʼalobiʼ, baʼaxeʼ ku kʼatkuba t-beel utiaʼal maʼ k-beetik baʼax k-ojel maʼalob. Jach tu jaajil u palitsiltmoʼon. Le oʼolal yaan kʼiineʼ ku lúubul u yóol máak, ku muʼyaj yéetel tu tsʼookeʼ ku kíimil (Rom. 6:23). Apóstol Pabloeʼ u yojel bix u yuʼubikuba máak tu yoʼolal leloʼ (xok Romailoʼob 7:21-25). Tak le kʼiin kéen xuʼuluk k-palitsiltaʼal tumen le kʼebanoʼ k-pʼáatal ich jáalkʼabil, jeʼex yanil kaʼach Adán yéetel Evaoʼ.
16. ¿Bix jeʼel u yantaltoʼon le jaajil jáalkʼabiloʼ?
16 Le ka tu yaʼalaj Jesús ka pʼáatak t-puksiʼikʼal u kaʼansajeʼ, tu tsʼáaj naʼatbileʼ yaan baʼaxoʼob kʼaʼabéet k-beetik utiaʼal u jáalkʼabtikoʼon. Le ka t-kʼubaj k-kuxtaloʼ t-aʼalaj yaan k-pʼektikba yéetel t-chʼaʼtuklaj k-chaʼik tiʼ Jesús u tsʼáaik u pʼiis baʼaxoʼob k-beetik (Mat. 16:24). Jeʼex tu yaʼalil Jesusoʼ le kéen k-kʼam u yutsil le boʼol tu tsʼáajoʼ letiʼe kéen u jáalkʼabtoʼon jach tu jaajiloʼ.
17. 1) ¿Baʼax jeʼel u beetik u kiʼimaktal k-óol yéetel u yantal u biilal k-kuxtaleʼ? 2) ¿Baʼax ken k-kan tuláakʼ xookoʼ?
17 K-beetik le baʼaxoʼob tu kaʼansaj Jesusoʼ ku taasiktoʼon kiʼimak óolal yéetel ku beetik u yantal u biilal k-kuxtal. Tsʼoʼoleʼ ku yáantaj xan utiaʼal k-jáalkʼabtaʼal tiʼ le kʼeban yéetel tiʼ le kíimiloʼ (xok Romailoʼob 8:1, 2, 20, 21). Tuláakʼ xookoʼ yaan k-kanik bix jeʼel u meyajtoʼon tubeel le jáalkʼabil tsʼaʼantoʼon utiaʼal k-nojbeʼenkúuntik Jéeoba, u Diosil le jaajil jáalkʼabiloʼ.
