“Korrupsaun governu nian” mak kona-ba ema-boot sira iha governu ka funsionáriu públiku sira-nia hahalok neʼebé uza sala sira-nia kbiit atubele aproveita buat diʼak ba sira-nia an rasik. Maibé neʼe laʼós foin akontese, porezemplu iha tinan 3.500 liubá, Bíblia fó sai lei ida neʼebé bandu ema labele fó osan bolsu nian ba juis sira. Ida-neʼe hatudu katak ema iha tempu neʼebá mós halo korrupsaun. (Êxodo [Keluaran] 23:8) Korrupsaun laʼós deʼit kona-ba simu osan bolsu nian. Dala ruma mós, funsionáriu sira buka jeitu atu uza sasán diʼak neʼebé loloos sira la hetan lisensa, no aat liután mak naʼok povu nia osan. Karik sira mós aproveita ho sira-nia pozisaun atu ajuda sira-nia família ka kolega sira hodi halo buat neʼebé la tuir lei.

Maski korrupsaun bele mosu iha organizasaun neʼebé deʼit, maibé iha rai barak korrupsaun governu nian mak aat liu. Livru ida (2013 Global Corruption Barometer, husi Transparency International) fó sai katak iha mundu tomak ema hanoin iha grupu lima neʼebé halo korrupsaun barak liu, neʼe mak partidu polítiku nian, polísia, funsionáriu públiku sira, ema neʼebé halo lei, no mós juis sira. Haree toʼok problema balu tuirmai neʼe.

• ÁFRIKA: Iha 2013 iha rai-Áfrika Súl, maizumenus funsionáriu públiku naʼin-22.000 mak hetan akuzasaun tanba halo korrupsaun.

• AMÉRIKA SÚL: Iha 2012 iha rai-Brazíl, ema-boot naʼin-25 mak simu julgamentu todan tanba sira uza povu nia osan atu selu ema hodi bele hetan apoiu polítiku nian. Husi sira-neʼe, ida mak xefe neʼebé toma konta ba eis-prezidente nia staf sira, katak ema neʼebé iha pozisaun segundu tuir prezidente.

• ÁZIA: Iha 1995 iha sidade Seúl, rai-Koreia Súl, ema naʼin-502 mak mate tanba loja andár boot ida monu namtate. Investigadór sira foin hatene katak sidade neʼe nia funsionáriu sira simu osan bolsu nian husi kompañia neʼebé kaer projetu hodi husik sira uza simente ho kualidade ladiʼak, neʼebé la tuir kritériu atu harii uma neʼebé metin.

• EUROPA: Polítiku-naʼin ida neʼebé toma konta ba kazu oioin iha Europa laran, naran Cecilia Malmström, hatete: “Hahalok korrupsaun neʼebé habelar iha rai Europa halo ema hakfodak tebetebes. . . . Polítiku-naʼin sira la iha vontade atu fokit sai korrupsaun nia abut.”

Loos, korrupsaun governu nian mak venenu ida, no nia abut metin ona iha mundu tomak. Susan Rose-Ackerman, matenek-naʼin ida neʼebé estuda kona-ba oinsá atu hapara korrupsaun hakerek, atubele hadiʼa situasaun neʼe tenkesér iha “mudansa boot kona-ba oinsá governu ida sei halaʼo ninia serbisu”. Maski ita sente la iha ema ida mak bele halakon korrupsaun, maibé Bíblia fó sai katak lakleur tan mundu neʼe sei iha duni mudansa boot no sei la iha tan hahalok korrupsaun.