Hakarak hatene?

Kuandu apóstolu Paulo laʼo iha sidade Atenas, altár saida mak nia haree neʼebé hakerek ho liafuan “Ba Maromak neʼebé ema la hatene”?—Apostolu 17:23.

▪ Iha tempu uluk, hakerek-naʼin balu husi rai-Grésia temi altár sira hanesan neʼe. Porezemplu, maizumenus iha tinan 100-199, hakerek-naʼin ida naran Pausanias hatete katak iha fatin naran Olympia iha rai-Grésia, iha “altár ida ba maromak neʼebé ema la hatene”. No matenek-naʼin kona-ba filozofia ida naran Philostratus hatete katak iha Atenas “ema harii altár sira atu hatudu respeitu mós ba maromak sira neʼebé ema la hatene”.

Maizumenus iha tinan 200-299, hakerek-naʼin ida naran Diogenes Laertius konta istória kona-ba ema nia tradisaun neʼebé esplika kona-ba hun ba “altár sira neʼebé la iha naran”. Istória neʼe maizumenus husi tinan 600 ka 700 molok Kristu, no temi kona-ba ema ida naran Epimenides no oinsá nia hamoos sidade Atenas husi moras-peste. Diogenes hakerek katak Epimenides “foti bibi-malae sira . . . no lori sira ba Areópago; no husi neʼebá nia husik bibi-malae atu bá fatin naran deʼit neʼebé sira hakarak. No nia fó-hatene ba ema sira neʼebé tuir bibi-malae sira-neʼe atu tau marka iha fatin neʼebé bibi-malae ida-idak toba, no hasaʼe sakrifísiu ba maromak neʼebé hela iha fatin neʼe. Istória neʼe hatete katak depois sira halo nuneʼe, moras-peste lakon. Tan neʼe, toʼo ohin loron iha fatin oioin iha Attica, ita bele hetan altár sira neʼebé la hakerek naran”.

Disionáriu ida (The Anchor Bible Dictionary) fó-hatene razaun seluk tan tansá ema harii altár sira ba maromak neʼebé ema la hatene. Livru neʼe hatete katak karik sira halo nuneʼe tanba sira “taʼuk katak se sira la hanaʼi maromak neʼebé sira la hatene, maromak neʼe sei la fó bensaun ba sira, ka bele sai hirus ba sira”.

Tansá mak ema judeu iha Jesus nia tempu odi tebes kobradór impostu sira?

▪ Husi tempu uluk toʼo agora, ema ladún gosta sira neʼebé halo serbisu nuʼudar kobradór impostu. Maibé iha apóstolu sira-nia tempu, ema odi tebes sira neʼebé halo serbisu neʼe tanba sira halo korrupsaun barak.

Iha tempu neʼebá Roma mak ukun nasaun Israel, no sira husu povu atu selu impostu neʼebé todan. Governu Roma husu povu atu selu impostu ba sira-nia rai, no sidadaun ida-idak mós tenke selu. Maibé ema judeu neʼebé iha osan barak bele sosa direitu atu husu impostu husi sasán sira neʼebé atu importa ka esporta, no sasán sira seluk neʼebé faʼan iha rai laran. Entaun, ema judeu balu neʼebé halo negósiu, sosa direitu atu husu impostu husi povu iha área balu. Tanba ema judeu sira-neʼe prontu atu fó sira-nia an atu serbisu ba estadu Roma neʼebé hanehan povu, sira-nia maluk judeu odi tebes sira. Livru ida (MʼClintock and Strongʼs Cyclopædia) hatete katak ema judeu haree kobradór impostu sira nuʼudar “traidór no kontradór, no katak sira hafoʼer sira-nia an tanba serbisu hamutuk ho ema jentiu sira”.

Ema barak hatene kobradór impostu sira nuʼudar ema neʼebé la hatudu laran-moos, no sira sai riku tanba hadau osan husi sira-nia maluk. Kobradór impostu balu manán osan barak tanba sira husu impostu neʼebé boot liu fali buat neʼebé ema loloos presiza atu selu. No sira seluk bosok hodi naʼok ema kiak nia osan. (Lucas 3:13; 19:8) Tan neʼe, ema haree sira hanesan ema maksalak. Livru seluk (The Jewish Encyclopedia) hatete katak kobradór impostu sira “la bele halo serbisu nuʼudar tesi-lia naʼin, no mós la bele fó sasin iha tribunál”.—Mateus 9:10, 11.

[Dezeñu iha pájina 32]

Altár ba Maromak neʼebé ema la hatene, sidade pérgamo antigu, Rai-Turkia

[Dezeñu iha pájina 32]

Dezeñu husi Roma kona-ba kobradór impostu neʼebé bahat iha fatuk, (Tinan 100-300)

[Credit Line]

Erich Lessing/Art Resource, NY