ESKRITURA sira konta kona-ba situasaun balu neʼebé ema lees sira-nia hatais. Karik ita hanoin katak hahalok neʼe mak laʼós buat neʼebé baibain. Maibé, ba ema Izraél antigu, hahalok neʼe mak atu hatudu sai sira-nia laran-susar, triste, hirus, no sente moe.

Porezemplu, kuandu Rubem haree katak nia la bele kumpre ninia planu atu halo José livre tanba ninia alin sira faʼan tiha ona José nuʼudar atan, nia “lees ninia hatais”. No kuandu sira-nia aman Jacob hanoin katak animál fuik ida han tiha ona José, nia “lees ninia hatais”. (Gênesis [Kejadian] 37:18-35) Ezemplu seluk mak Job neʼebé “lees ninia hatais” kuandu ema fó-hatene nia katak ninia oan sira hotu mate ona. (Jó [Ayub] 1:18-20) Bíblia mós konta kona-ba manu-ain ida neʼebé bá hasoru amlulik boot Eli ho hatais neʼebé lees ona hodi fó-hatene Eli katak ema Izraél lakon ona funu, ninia oan-mane naʼin-rua mate ona, no mós inimigu hadau ona arka aliansa nian. (1 Samuel 4:12-17) Ezemplu ida tan mak liurai Josias neʼebé rona Ukun-Fuan neʼebé ema lee ba nia no rekoñese katak povu halo ona sala, nia “lees ninia hatais”.—2 Reis (Raja-Raja) 22:8-13.

Kuandu ema lori Jesus ba tribunál hodi tesi lia ba nia, amlulik boot Caifás “lees ninia hatais” tanba hanoin katak Jesus koʼalia hodi kontra Maromak. (Mateus 26:59-66) Ema judeu nia mestre boot sira-nia kostume dehan katak ema neʼebé rona ema seluk koʼalia kontra Maromak, sira tenke lees sira-nia hatais. Maibé liutiha tempu neʼebé Jeruzalein nia templu naksobu, mestre ida tan dehan: “Tanba ita rona beibeik ema koʼalia kontra Maromak nia naran, lalika ona lees ita-nia hatais, tanba se lae, ita-nia roupa bele mohu hotu.”

Tuir loloos, lees hatais la iha folin iha Maromak nia oin se ema neʼe la arrepende an husi laran. Tan neʼe, Jeová hatete ba ninia povu atu ‘lees sira-nia fuan-laran, laʼós sira-nia roupa; no fila fali ba nia’.—Joel 2:13.