Sé mak hatene Maromak Jeová nia hanoin?
Sé mak hatene Maromak Jeová nia hanoin?
“‘Sé [mak] hatene tiha Naʼi [Jeová] nia hanoin atu bele hanorin Nia?’ Maibé ita iha Kristu nia hanoin.”—1 KOR 2:16.
1, 2. (a) Ema barak sente susar kona-ba saida? (b) Saida mak ita presiza hanoin-hetan kona-ba ita-nia hanoin kuandu kompara ho Maromak Jeová nian?
DALA ruma Ita sente katak susar atu komprende dalan neʼebé ema seluk hanoin? Karik Ita foin kaben, no Ita sente katak Ita la komprende ho didiʼak Ita-nia kaben nia hanoin. Tuir loloos, mane no feto hanoin no koʼalia iha dalan neʼebé la hanesan. Iha kultura balu, maski mane no feto koʼalia língua ida deʼit, maibé sira mós bele uza ka temi liafuan iha dalan neʼebé la hanesan. Liután neʼe, kultura no língua neʼebé la hanesan bele halo ema atu iha hanoin no hahalok neʼebé la hanesan. Maski nuneʼe, kuandu ema koñese malu diʼak liután, sira bele komprende diʼak liu sira-nia maluk nia dalan atu hanoin.
2 Tan neʼe, ita la hakfodak atu hatene katak ita-nia hanoin mak la hanesan duni ho Maromak Jeová nian. Liuhusi profeta Isaías, Maromak Jeová hatete ba ema Izraél: “Imi-nia hanoin la hanesan ho haʼu-nia hanoin, no haʼu-nia dalan sira la hanesan ho imi-nia dalan sira.” Maromak Jeová esplika liután hodi hatete: “Hanesan lalehan aas liu fali rai, nuneʼe mós haʼu-nia dalan sira aas liu fali imi-nia dalan sira, no haʼu-nia hanoin aas liu fali imi-nia hanoin.”—Isa 55:8, 9.
3. Saida mak dalan rua atu ita bele hetan “relasaun neʼebé besik” ho Maromak Jeová?
3 Entaun neʼe hatudu katak saugati deʼit atu ita hakaʼas an atu komprende Maromak Jeová nia dalan atu hanoin ka lae? Lae. Maski ita nunka bele komprende hotu Maromak Jeová nia hanoin, maibé Bíblia fó laran-manas mai ita atu hetan “relasaun neʼebé besik liu” ho Maromak Jeová. (Lee Salmo 25:14; * Provérbios 3:32. *) Dalan ida atu ita bele hakbesik an ba Maromak Jeová mak hodi hanoin didiʼak kona-ba ninia hahalok sira neʼebé hakerek iha Bíblia laran. (Sal 28:5) Dalan ida seluk tan mak hodi hatene “Kristu nia hanoin”, tanba Kristu mak “ilas Maromak nian neʼebé matan la haree”. (1 Kor 2:16; Kol 1:15) Hodi uza tempu atu estuda buat neʼebé hakerek iha Bíblia laran no hanoin kleʼan kona-ba neʼe, ita sei komesa atu komprende Maromak Jeová nia hahalok sira no dalan atu hanoin.
Kuidadu kona-ba hanoin neʼebé sala
4, 5. (a) Ita presiza hasees an husi hanoin sala saida? Esplika toʼok. (b) Nasaun Izraél monu ba hanoin sala saida?
4 Nuʼudar ita hanoin kleʼan kona-ba Maromak Jeová nia atividade sira, ita hakarak kuidadu atu la tesi lia kona-ba Maromak Jeová nia hahalok sira tuir ita ema nia hanoin. Kona-ba ema hanesan neʼe, Maromak Jeová hatete: “Imi hanoin katak haʼu sei sai hanesan duni ho imi.” (Sal 50:21) Maizumenus tinan 175 liubá matenek-naʼin kona-ba Bíblia hatete: “Baibain ema tesi lia kona-ba Maromak nia hahalok sira tuir sira rasik nia hanoin, no sira hanoin katak Maromak tenke apoia no hakruʼuk ba lei sira neʼebé ema mak halo.”
5 Ita presiza kuidadu atu la hanoin katak Maromak Jeová nia hanoin no hakarak sempre hanesan ita-nian. Tanbasá mak ita labele hanoin hanesan neʼe? Nuʼudar ema sala-naʼin, ita la komprende buat hotu. Tan neʼe kuandu ita lee Bíblia karik ita bele hanoin katak buat balu neʼebé Maromak halo ladún loos. Nasaun Izraél antigu monu ba hanoin sala neʼe no sente katak dalan neʼebé Maromak Jeová tau matan ba sira mak ladún diʼak. Hanoin toʼok saida mak Maromak Jeová hatete ba sira: “Imi hotu sei hatete duni nuneʼe: ‘Maromak Jeová nia dalan la loos.’ Favór rona bá, oh, umakain Israel. Imi hatene ka lae katak haʼu-nia dalan loos? Imi hatene ka lae katak imi-nia dalan mak la loos?”—Eze 18:25.
6. Lisaun saida mak Job aprende? Oinsá mak Job nia esperiénsia bele ajuda ita?
6 Dalan ida neʼebé ajuda ita atu la monu ba lasu atu tesi lia ba Maromak Jeová tuir ita-nia hanoin mak hodi rekoñese katak ita la hatene buat hotu no dala ruma buat neʼebé ita hanoin mak sala. Job mós presiza aprende kona-ba neʼe. Durante nia hasoru susar sira, nia sai laran-tun no nia hanoin demais kona-ba nia an deʼit. Nia haluha atu hanoin kona-ba buat seluk tan neʼebé importante liu. Maibé ho domin Maromak Jeová ajuda nia atu loke ninia hanoin. Maromak Jeová husu Job pergunta 70 liu no Job la bele hatán pergunta sira-neʼe ida. Hodi halo nuneʼe, Maromak Jeová hatudu katak buat neʼebé Job komprende mak uitoan deʼit. Job hatudu haraik-an hodi hadiʼa nia dalan atu hanoin.—Lee Jó 42:3, 6. *
Hetan “Kristu nia hanoin”
7. Tanbasá mak aprende kona-ba buat neʼebé Jesus halo bele ajuda ita atu komprende Maromak Jeová nia hanoin?
7 Jesus banati-tuir ho perfeitu ninia Aman nia hahalok iha buat hotu neʼebé nia halo no hatete. (Joao 14:9) Nuneʼe, hodi aprende kona-ba buat neʼebé Jesus halo sei ajuda ita atu komprende Maromak Jeová nia dalan atu hanoin. (Rom 15:5; Flp 2:5) Tan neʼe, mai ita haree didiʼak istória rua husi Evanjellu sira.
8, 9. Hanesan hakerek iha Joao 6:1-5, situasaun saida mak mosu neʼebé halo Jesus husu pergunta ida ba Filipe? Tanbasá mak Jesus halo ida-neʼe?
8 Hanoin toʼok kona-ba situasaun neʼebé akontese foin antes Páskua iha tinan 32. Jesus nia apóstolu sira foin fila husi kampaña haklaken iha Galileia tomak. Tanba sira hotu kolen, Jesus lori sira ba fatin hakmatek besik Tasi Galileia nian. Maibé, ema rihun ba rihun bá tuir sira. Depois Jesus kura tiha ema barak nia moras no hanorin sira kona-ba buat barak, problema ida mosu. Oinsá mak ema sira-neʼe bele hetan ai-han iha fatin neʼe, neʼebé dook husi sidade? Hodi hanoin kona-ba neʼe, Jesus husu ba Filipe neʼebé mai husi área neʼe, no dehan: “Ita sosa paun iha neʼebé loos atu ema sira-neʼe bele han?”—Joao 6:1-5.
9 Tanbasá mak Jesus husu ba Filipe pergunta ida-neʼe? Jesus la hatene atu halo saida? Lae. Entaun saida loos mak iha Jesus nia hanoin? Apóstolu João neʼebé mós iha neʼebá, hatete: “Jesus koʼalia nuneʼe atu koko nia, basá nia hatene ona atu halo sá.” (Joao 6:6) Iha situasaun neʼe, Jesus hakarak haree se ninia dixípulu sira-nia fiar sai metin ona ka lae. Hodi husu pergunta neʼe, Jesus book sira-nia hanoin no fó oportunidade ba sira atu hatudu sai sira-nia fiar kona-ba saida mak Jesus bele halo. Maibé sira la aproveita oportunidade neʼe hodi hatudu sai sira-nia fiar, no ida-neʼe hatudu katak sira seidauk iha hanoin hanesan Kristu. (Lee Joao 6:7-9.) Tuirmai Jesus hatudu katak nia bele halo buat neʼebé seidauk mosu iha ninia dixípulu sira-nia hanoin. Hodi halo milagre Jesus fó han ba ema rihun ba rihun neʼebé hamlaha.—Joao 6:10-13.
10-12. (a) Karik tanbasá mak Jesus la kumpre kedas buat neʼebé feto jentiu ida husu? Esplika toʼok. (b) Saida mak ita sei aprende tuirmai?
10 Istória ida-neʼe bele ajuda ita atu komprende Jesus nia hanoin iha situasaun seluk neʼebé mosu. Lakleur depois Jesus fó han ba ema-lubun boot, nia no ninia apóstolu sira laʼo ba parte norte hodi liu fronteira nasaun Izraél nian, toʼo besik sidade Tiru no Sidon. Kuandu iha neʼebá, sira hasoru feto jentiu neʼebé husu Jesus atu kura ninia oan-feto. Primeiru, Jesus la hatán. Maibé kuandu feto neʼe husu beibeik, Jesus hatete ba nia: “Husik oan sira han didiʼak lai. Hasai ai-han husi oan sira hodi soe fali ba asu-oan sira la diʼak.”—Mc 7:24-27.
11 Tanbasá mak primeiru Jesus la ajuda kedas feto neʼe? Jesus mós koko feto neʼe hanesan nia halo ba Filipe hodi feto neʼe bele hatudu sai ninia fiar ka lae? Maski la hakerek iha Bíblia laran, maibé klaru katak Jesus koʼalia hodi uza lian neʼebé mamar hodi la halo feto neʼe laran-tun. Maski ema judeu uza liafuan “asu” kuandu sira koʼalia kona-ba ema jentiu sira, maibé Jesus koʼalia iha dalan neʼebé mamar liu hodi kompara feto neʼe nia nasaun nuʼudar “asu-oan”. Entaun karik Jesus hanesan aman ida neʼebé hakarak atu fó buat neʼebé nia oan husu, maibé aman neʼe la hatudu sai ninia hakarak hodi nuneʼe nia bele koko se nia oan hakarak tebes buat neʼebé nia husu ka lae. Maski ita la hatene ho klaru tansá mak Jesus koʼalia nuneʼe, maibé kuandu feto neʼe hatudu sai ninia fiar, Jesus kumpre kedas buat neʼebé feto neʼe husu.—Lee Marcos 7:28-30.
12 Istória rua neʼe bele ajuda ita atu hatene buat barak kona-ba “Kristu nia hanoin”. Agora mai ita haree oinsá mak istória sira-neʼe bele ajuda ita atu komprende diʼak liután Maromak Jeová nia dalan atu hanoin.
Maromak Jeová no Moisés
13. Oinsá mak hodi hatene Jesus nia dalan atu hanoin sei ajuda ita?
13 Hodi hatene Jesus nia dalan atu hanoin sei ajuda ita atu komprende istória balu iha Bíblia laran neʼebé karik la klaru ba ita. Porezemplu, hanoin toʼok buat neʼebé Maromak Jeová hatete ba Moisés depois ema Izraél halo karau-oan osan-mean atu adora. Maromak hatete: “Haʼu haree tiha ba povu neʼe no sira mak povu neʼebé ulun-toos duni. Tan neʼe, husik haʼu bá, atu haʼu hatudu haʼu-nia laran-hirus hasoru sira no atu halakon sira, no husik haʼu halo ó sai nasaun boot ida.”—Êx 32:9, 10.
14. Saida mak Moisés halo kuandu nia rona Maromak Jeová nia liafuan?
14 Eskritura hatutan tan hodi dehan: “Moisés hahú hamaus Maromak Jeová no hatete: ‘Oh, Jeová, tanbasá mak Ita hakarak atu hatudu Ita-nia laran-hirus hasoru Ita-nia povu neʼebé Ita lori sai husi Ejitu ho forsa boot no ho liman neʼebé forsa? Tanbasá mak Ita husik ema Ejitu atu dehan, “Ho planu aat mak nia lori sai sira atu oho sira iha foho sira leet no halakon sira husi rai leten”? Husik tiha Ita-nia laran-hirus neʼebé lakan hanesan ahi, no sai triste bá kona-ba planu neʼebé Ita hakarak halo hasoru Ita-nia povu. Hanoin-hetan Abraão, Isaac, no Israel Ita-nia atan sira, ba sira mak Ita jura hodi Ita-nia an rasik, hodi dehan, “Haʼu sei halo ó-nia bei-oan sira sai barak hanesan fitun sira iha lalehan, no rai hotu neʼebé haʼu hatudu ona ba ó, haʼu sei fó ba ó-nia bei-oan sira, hodi sira bele hela iha rai neʼe ba tempu neʼebé la bele sura.”’ No Maromak Jeová hahú sai triste kona-ba planu neʼebé nia hatete ona atu halo hasoru ninia povu.”—Êx 32:11-14. *
15, 16. (a) Moisés hetan oportunidade saida tanba Maromak Jeová koʼalia ho nia? (b) Iha dalan saida mak Maromak Jeová “sai triste”?
15 Moisés presiza hadiʼa Maromak Jeová nia hanoin ka lae? Lae duni. Maski Maromak Jeová fó sai oinsá nia sente kona-ba Izraél nia sala, maibé ikusmai nia la halakon nasaun neʼe. Tuir loloos, Maromak Jeová hakarak koko Moisés, ida-neʼe hanesan ho buat neʼebé Jesus mós halo ba Filipe no feto jentiu ida iha tinan atus balu depois neʼe. Maromak fó oportunidade ba Moisés atu fó sai ninia hanoin. * Maromak Jeová hili ona Moisés atu sai nuʼudar lia-naʼin entre nia no nasaun Izraél, no Maromak Jeová respeitu Moisés nia pozisaun neʼe. Moisés sei husik nasaun Izraél nia hahalok aat atu halo nia sai hirus ka lae? Ka nia sei aproveita oportunidade neʼe atu husu Maromak Jeová atu haluha nasaun Izraél no halo fali nasaun foun husi nia bei-oan sira?
16 Moisés nia resposta hatudu katak nia tau fiar ba Maromak Jeová nia justisa. Ninia liafuan hatudu katak nia la hanoin an deʼit, maibé nia hanoin kona-ba Maromak Jeová nia naran. Nia lakohi ema atu koʼalia aat kona-ba Maromak nia naran. Nuneʼe Moisés hatudu katak nia komprende “Naʼi [Jeová] nia hanoin” kona-ba situasaun neʼe. (1 Kor 2:16) Ikusmai saida mak akontese? Tanba Maromak Jeová nia desizaun seidauk metin, Bíblia hatete katak nia komesa “sai triste”. Iha lia-ebraiku, liafuan neʼe hatudu katak Maromak Jeová sei la fó kastigu neʼebé nia hanoin atu halo ba nasaun neʼe tomak.
Maromak Jeová no Abraão
17. Oinsá mak Maromak Jeová hatudu pasiénsia kuandu nia koʼalia ho Abraão?
17 Ezemplu seluk neʼebé hatudu oinsá mak Maromak Jeová fó oportunidade ba nia atan sira atu hatudu sai sira-nia fiar mak buat neʼebé Abraão husu ba Maromak kona-ba sidade Sodoma. Iha istória neʼe, Maromak Jeová hatudu pasiénsia neʼebé boot hodi husik Abraão atu husu pergunta ba dala ualu. Iha situasaun neʼe, Abraão dehan: “Haʼu la fiar katak Ita sei halo nuneʼe hodi oho ema loos hamutuk ho ema aat, tanba ida-neʼe sei lori buat neʼebé hanesan ba ema loos no mós ba ema aat. Haʼu la fiar duni katak Ita hanesan neʼe. Juis ba raiklaran tomak sei la halo buat neʼebé loos?”—Gên 18:22-33.
18. Saida mak ita aprende husi dalan neʼebé Maromak Jeová koʼalia ho Abraão?
18 Husi istória neʼe, saida mak ita aprende kona-ba Maromak Jeová nia dalan atu hanoin? Maromak Jeová presiza Abraão atu koʼalia ho nia hodi bele halo desizaun neʼebé loos? Lae duni. Tuir loloos, Maromak Jeová iha direitu atu fó-hatene kedas tansá mak nia halo desizaun ida-neʼe. Maibé, hodi husik Abraão atu husu pergunta sira-neʼe, Maromak Jeová fó tempu ba nia atu komprende Maromak nia desizaun no nia dalan atu hanoin. Ida-neʼe mós fó oportunidade ba Abraão atu komprende diʼak liután Maromak Jeová nia laran-sadiʼa no nia justisa. Sin, Maromak Jeová koʼalia ho Abraão hanesan belun ida.—Isa 41:8; Tgo 2:23.
Lisaun ba ita
19. Oinsá mak ita bele banati-tuir Job?
19 Saida mak ita aprende ona kona-ba “Naʼi [Jeová] nia hanoin”? Ita presiza atu husik Maromak nia Liafuan atu muda ita-nia hanoin hodi ita bele komprende diʼak liután Maromak Jeová nia dalan atu hanoin. Ita la hein katak Maromak sei hanoin tuir ita-nia hanoin no ita sei la tesi lia ba nia tuir deʼit buat neʼebé ita rasik sente mak loos. Job hatete: “[Maromak] laʼós ema ida hanesan haʼu hodi haʼu bele hatán hasoru nia, ka hodi ami bele hasoru malu atu hetan tesi-lia.” (Jó 9:32) Hanesan Job, kuandu ita komesa atu komprende Maromak Jeová nia dalan atu hanoin, ita-nia laran sei book ita atu dehan: “Haree! Neʼe mak buat kiʼik deʼit husi ninia dalan sira, no buat neʼebé ita rona kona-ba nia mak uitoan! Maibé kona-ba ninia kbiit neʼebé hanesan rai-tarutu makaʼas, sé mak bele komprende?”—Jó 26:14.
20. Saida mak ita presiza halo se ita hetan eskritura balu neʼebé susar ba ita atu komprende?
20 Kuandu ita lee Bíblia, saida mak ita presiza halo se ita ladún komprende kona-ba eskritura ruma, liuliu se ida-neʼe kona-ba Maromak Jeová nia dalan atu hanoin? Depois buka tiha informasaun liután kona-ba neʼe, no ita seidauk hetan resposta neʼebé klaru, ita bele haree ida-neʼe nuʼudar oportunidade atu koko se ita-nia fiar ba Maromak Jeová metin ka lae. Hanoin-hetan katak dala ruma istória ka liafuan balu iha Bíblia bele fó ita oportunidade atu hatudu se ita fiar ba Maromak Jeová nia hahalok sira hotu ka lae. Mai ita ho haraik-an rekoñese katak ita la hatene buat hotu neʼebé Maromak hatene. (Ecle 11:5) Ita sei konkorda ho apóstolu Paulo nia liafuan neʼebé hatete: “Ah, rikusoi no hatene no matenek waʼin Maromak nian kleʼan tebetebes! Ita-nia hanoin la toʼo wainhira Nia tesi lia; Nia dalan ita la bele hatene! ‘Basá ema sé mak bele hatene Naʼi nia hanoin; ka ema sé mak hanorin Nia?’ ‘Ka sé mak fó ba Nia buat ruma hodi hein atu simu fali?’ Basá, husi Nia no tan Nia no ba Nia mak buat hotu. Ba Nia glória ba nafatin. Amen.”—Rom 11:33-36.
[Nota–rodapé]
^ par. 3 Salmo 25:14: “Sira neʼebé taʼuk ba Maromak Jeová iha relasaun neʼebé besik liu ho nia. No mós, nia halo sira hatene ninia aliansa.”
^ par. 3 Provérbios 3:32: “Jeová hakribi ema neʼebé koʼalia ho lia-bobar, maibé nia besik liu ho ema neʼebé laran-moos.”
^ par. 6 Jó 42:3, 6: “Sé mak neʼe, neʼebé hanetik konsellu maski nia rasik la hatene? Neʼe duni haʼu koʼalia, maibé haʼu la komprende buat neʼebé kmanek liu mai haʼu, neʼebé haʼu la hatene. Tan neʼe mak haʼu dada fali haʼu-nia liafuan, no haʼu hakribi haʼu-nia sala iha rai-uut no ahi-kadesan.”
^ par. 14 Istória neʼe mós hakerek iha Números 14:11-20.
^ par. 15 Tuir matenek-naʼin balu, lia-ebraiku neʼebé tradús nuʼudar “husik haʼu bá” iha Êxodo 32:10, bele iha arti katak Maromak fó konvite ba Moisés atu tama iha klaran, hodi sai lia-naʼin entre Maromak Jeová no nasaun neʼe. (Sal 106:23; Eze 22:30) Klaru katak Moisés sente livre atu fó sai ninia hanoin ba Maromak Jeová.
Ita hanoin-hetan?
• Saida mak sei ajuda ita atu hasees an husi hanoin atu tesi lia ba Maromak Jeová hodi tuir deʼit ita-nia hanoin?
• Oinsá mak komprende Jesus nia hahalok bele ajuda ita atu iha “relasaun neʼebé besik liu” ho Maromak Jeová?
• Lisaun saida deʼit mak ita aprende liuhusi dalan neʼebé Maromak Jeová koʼalia ho Moisés no Abraão?
[Pergunta estudu nian]
[Dezeñu iha pájina 5]
Saida mak ita aprende kona-ba Maromak Jeová nia hanoin liuhusi dalan neʼebé nia koʼalia ho Moisés no Abraão?