Ita hanoin-hetan ka lae?
Ita lee didiʼak informasaun sira husi ita-nia Livru Haklaken foin daudauk neʼe ka lae? Koko atu hatán ba pergunta sira tuirmai neʼe:
Iha Mateus 18:15-17 Jesus koʼalia kona-ba sala saida?
Jesus koʼalia kona-ba problema neʼebé baibain maluk fiar-naʼin sira bele rezolve mesak. Maibé sala neʼe bele sai boot toʼo hasai husi kongregasaun se la hetan solusaun. Porezemplu, sala hanesan, hamatak ema ka konta aat ema hodi hafoʼer ema nia naran.—w16.05, p. 7.
Ita bele halo saida bainhira ita lee Bíblia?
Diʼak atu loke ita-nia neon, buka informasaun neʼebé bele ajuda ita-nia moris; husu ba ita-nia an pergunta hanesan ‘Oinsá mak haʼu bele uza informasaun neʼe atu ajuda ema seluk?’; no aproveita didiʼak buat hotu neʼebé ita iha atu halo riset kona-ba informasaun neʼebé ita foin lee.—w16.05, p. 24-26.
Sala ka lae atu sente triste bainhira ema neʼebé ita hadomi mate, maski fiar nafatin kona-ba moris-hiʼas?
Fiar kona-ba moris-hiʼas la bele halakon sentimentu triste. Abraão halerik no tanis tanba Sara mate. (Gênesis [Kejadian] 23:2) Neineik-neineik, sentimentu triste sei sai menus.—wp16.3, p. 4.
Ema neʼebé kaer sekretáriu nia tinta-fatin no naʼin-neen seluk neʼebé kaer armas atu harahun husi Ezequiel kapítulu 9 reprezenta sé?
Sira reprezenta forsa husi lalehan neʼebé hola parte hodi harahun Jeruzalein iha tempu uluk no sira mós sei hola parte atu harahun Satanás nia mundu aat neʼe iha Armajedón. Ohin loron, ema neʼebé kaer sekretáriu nia tinta-fatin reprezenta Jesus Kristu, nia sei tau marka ba sira neʼebé atu hetan salvasaun.—w16.06, p. 16-17.
Iha tempu uluk, saida deʼit mak fó ameasa ba Bíblia?
(1) Iha tempu antigu, ema hakerek no kopia Bíblia iha surat-tahan neʼebé halo husi duʼut-papiru no mós animál-kulit neʼebé bele sai aat; (2) polítiku-naʼin no ulun-naʼin relijiaun sira bandu no koko mós atu halakon Bíblia; (3) ema balu koko atu troka informasaun iha Bíblia.—wp16.4, p. 4-7.
Oinsá mak ema kristaun ida bele halo simples ninia moris?
Hakerek buat neʼebé ita presiza duni. Keta hola buat neʼebé ita ladún presiza. Hakerek saida mak ita presiza hola no atu hasai osan hira. Fó ka faʼan ka soe buat neʼebé ita la uza ona, no selu moos ita-nia debe sira. Hamenus oras serbisu nian, no planu atu haklaken barak liután.—w16.07, p. 10.
Bíblia hatete saida mak folin-boot liu fali osan-mean ka osan-mutin?
Eskritura iha Jó (Ayub) 28:12, 15 hatete katak matenek husi Maromak mak diʼak liu fali osan-mean ka osan-mutin. Hakaʼas an atu haraik-an nafatin no iha fiar neʼebé metin nuʼudar ita buka ba matenek neʼe.—w16.08, p. 18-19.
Ohin loron, irmaun bele husik hasarahun ka lae?
Iha rai balu, ema bele husik hasarahun neʼebé tesi ho kabeer no neʼe la fó impaktu negativu ba serbisu haklaken. Maski nuneʼe, karik balu hili atu la husik hasarahun. (1 Korinto 8:9) Iha fatin balu, ema la iha toman atu husik hasarahun, no Testemuña ba Jeová mós moris tuir toman sira-neʼe.—w16.09, p. 21.
Tanbasá mak bele fiar Bíblia nia istória kona-ba David ho Golias?
Relatóriu ida ohin loron hatete katak iha ema ida neʼebé ain-aas tebes iha mundu tomak. Maibé Golias aas liu ema neʼe ho sentímetru 15. Ita bele fiar katak David moris duni iha tempu uluk, tanba iha fatuk-belar ida temi kona-ba David nia umakain, no Jesus mós koʼalia kona-ba David. Fatin sira Bíblia temi mós bele hetan.—wp16.5, p. 13.
Tanbasá mak koñesimentu no kbiit atu hatene la hanesan ho matenek?
Ema neʼebé iha koñesimentu buka-hatene informasaun, ka faktu sira. Ema neʼebé iha kbiit atu hatene bele haree oinsá mak faktu ida-idak liga ba malu. Maibé ema neʼebé iha matenek, nia buka dalan atu uza koñesimentu ho kbiit atu hatene hodi lori buat diʼak ba ninia moris.—w16.10, p. 18.