2 Samuel 2:1-32
2 Kódzaadóó bikʼijįʼ David éí Bóhólníihii áyidííniidgo ání, Júdah kéyahdi kin hadaasʼáhígíísh łaʼ bichʼįʼ dishááh? Nítʼééʼ Bóhólníihii áhodííniid, Nílááh, ákóde dínááh. David ázhdííniid, Háájíígíí lá bichʼįʼ dishááh? Áko áháłní, Hííbrangóó dínááh.
2 Ákohgo David ákóde dashdiiyá, áádóó hweʼasdzą́ą́ tʼáá áłah bił; łaʼ éí Jézriyel kin shijaaʼdóó asdzání Ahínowam wolyé, náánáłaʼígíí Ábigeil éí Néíbal beʼasdzą́ą́ nítʼéʼígíí Kármel kin shijaaʼdóó asdzání nilı̨́.
3 Áádóó David éí diné hoł naakaígíí índa badaʼáłchíní bił Hííbran nahósʼaʼgóó jiníʼeezh, áko áadi kin hadaasʼáagi kéédahatʼı̨́.
4 Áko Júdah dineʼé yíkaigo David éí Júdah dineʼé yinanitʼaʼí dooleeł biniyé akʼah bikʼi yadayiiziidgo yiyíísı̨́ı̨́ʼ.
Áádóó David yił dahalneʼgo ádaaní, Jéíbesh-gíliyadóó dineʼé éí Saul yę́ę yóóʼádayiilaa.
5 Áádóó David éí naalʼaʼí dashdiiłʼaʼgo Jéíbesh-gíliyadóó dineʼé ííłní, Bóhólníihii nihikʼizhdoodliił, háálá nihinanitʼaʼí nilíinii Saul yę́ę baa dajiinohbaʼgo yóóʼádaohłaa.
6 Áádóó kʼad Bóhólníihii nihaa joobaʼgo áádóó tʼáá aaníinii yee nihił halneʼ; shí ałdóʼ nihaa jiinishbaʼ doo, háálá díí yáʼátʼéhígi ádaahdzaa.
7 Éí bąą kʼad haaʼíyeeʼ nihidziilgo índa doo ninádahinołyéésgóó ádaʼdołnééh, háálá nihinanitʼaʼí Saul daaztsą́, áádóó ałdóʼ Júdah dineʼé binanitʼaʼí nishłı̨́į doo biniyé akʼah shikʼi yayiiziidgo shíísı̨́ı̨́ʼ.
David éí Saul baʼáłchíní yił daʼahigą́
8 Nidi Ner biyeʼ Ábner éí Saul bisiláo yił dah yinéłígíí yinanitʼaʼí nilíinii éí Saul yę́ę biyeʼ Ish-bósheth éí Meihanéíyim kin shijaaʼgóó yił níʼáázh.
9 Áadi Gíliyad kéyah áádóó Ásher dineʼé índa Jézriyel kin haalʼáii áádóó Íífreiyim dineʼé índa Bénjamin dineʼé áádóó Ízrel dineʼé tʼáá ałtso aláahgo yinanitʼaʼí nilı̨́įgo áyiilaa.
10 Saul yę́ę biyeʼ Ish-bósheth dízdiin binááhaigo Ízrel dineʼé aláahgo yinanitʼaʼí silı̨́ı̨́ʼ, áádóó yinantʼáago naaki nááhai. Nidi Júdah dineʼé éí David yikééʼ adahidíízı̨́.
11 Íídą́ą́ʼ David éí Hííbran kin haalʼáagi Júdah dineʼé yinanitʼaʼí nilı̨́įgo tsostsʼid nááhaidóó hastą́ą́h nídeezid.
12 Áko Ner biyeʼ Ábner éí Saul yę́ę biyeʼ Ish-bósheth yá nidaalʼaʼí Meihanéíyim kin shijaaʼdóó bił chʼíjíkaigo Gíbiyan kin haalʼáadi jíkai.
13 Áádóó Zerowáíyah biyáázh Jóʼab éí David bá nidaalʼaʼí yił dah diikaigo Gíbiyan kin haalʼáagi tó siyínígíí bibąąhgi dineezbin; łaʼ éí łahjí, łaʼígíí éí náánáłahjí ałʼąą dineezbin.
14 Áádóó Ábner éí Jóʼab áyidííniid, Haaʼíyeeʼ kʼad tsíłkéí ałchʼįʼ nidookahgo nihidáahgi daʼahidoogą́ą́ł. Jóʼab ádííniid, Hágo lą́ą bíniʼdii daʼahigą́.
15 Áko ałʼąą hashtʼeʼádadiilyaago Bénjamin dineʼé naakitsʼáadahgo Saul yę́ę biyeʼ Ish-bósheth yichʼijí danilı̨́įgo éí David bá nidaalʼaʼí naakitsʼáadahgo yił ałchʼįʼ niikai.
16 Áádóó tʼááłáʼí nítínígo ahidiníłnáago bitsiitsʼiin deisiłgo booshkʼiizh góneʼ diltłish ahidiníłnáago ałghá deisgeedgo tʼáá łahjįʼ naaʼaníídeeʼ; éí bąą Gíbiyan kin haalʼáadi Hélkath-házurim hoosyeʼ.*
17 Áko íídą́ą́ʼ tʼóó báhádzidgo daʼahijoogą́ąʼgo Ábner índa Ízrel dineʼé hasiláo éí David bá nidaalʼaʼí hakʼeh dadeesdlı̨́ı̨́ʼ.
18 Zerowáíyah biyáázhké táltʼéego atah naakai éí Jóʼab áádóó Abísheiyai índa Éísahel daolyé; Éísahel éí jádí nahalingo jidilwoʼ.
19 Áádóó Éísahel éí Ábner yikééʼ nídiilwodgo nishtłʼajigo índa nishʼnáajigo tʼáadoo haalyeedí Ábner yikééʼ yilwoł.
20 Áko Ábner tʼą́ą́ʼ nídéétʼı̨́įʼgo hoołtsą́ągo áhodííniid, Niísh Éísahel ánítʼı̨́? Áko ázhdííniid, Aooʼ, shí áshtʼı̨́.
21 Áádóó Ábner áhodííniid, Ninishʼnáajigo, doodaiiʼ ninishtłʼajigo hanilyeed, áko tsíłkéí łaʼ yiisiłgo yee naabaahii bighaníʼnííł. Nidi Éísahel tʼáá hakééʼ yilwoł.
22 Nítʼééʼ Ábner éí Éísahel ánéidooʼniid, Tʼáadoo shikééʼ ahidíínízı̨́įgo yílwołí. Haʼátʼíísh biniyé naaʼaníjíshxaał dooleeł? Haash yitʼéego nínaaí Jóʼab bidááhdóó nideeshááł?
23 Nidi doo tʼáá kʼad hakʼeeʼąą haalwodgóó hakééʼ yilwołgo Ábner bitsiidétáán bikéeʼjigo hatsą́ą́ʼ biyaa góneʼ hagháinísxiʼ, áko tʼáá ákweʼé naaʼajíígoʼgo dadziztsą́, índa tʼáá ałtso hakééʼ deíjeehígíí naaʼajíígoʼgo dadziztsáníjįʼ niníjééʼ.
24 Jóʼab áádóó Abísheiyai ałdóʼ Ábner yikééʼ náʼahidíníilchxą́ą́ʼ, éí kʼadę́ę eʼeʼaahgo Gíbiyan honoojí bíighahdi Gáíyah bichʼįʼgóó Éímah yílkʼidjįʼ bikééʼ ahizhneelchxą́ą́ʼ.
25 Áádóó Bénjamin dineʼé ahíʼahiiltı̨́įgo Ábner yikééʼ dah diijéeʼgo wókʼą́ągi yílʼá.
26 Áko Ábner éí Jóʼab yichʼįʼ ádííniidgo ání, Daʼ diltłishísh bee hoolʼáágóó íʼooldįįł doo? Daʼ díísh doo nił bééhózin da? Ahigą́ bikʼi deekaijįʼ tsʼídá tʼáá íiyisí yínííł bikʼenáʼígéeʼ dooleeł. Haa nízahdishąʼ índa diné bikʼisóó yikééʼ nahaakaígíí, Kʼadí, bididííniił?
27 Jóʼab ádííniid, Tsʼídá tʼáá aaníí Diyin God hiná; ákótʼéego tʼáadoo háínídzííʼgóó tsʼídá tʼáá aaníí hoosʼįįdjįʼ diné nílááhgóó anídahaaskaigo bikʼisóó danilíinii doo yikééʼ nahaakai da doo nítʼééʼ.
28 Áádóó Jóʼab deenástsʼaaʼ bideeʼ bee íʼdílzoołí yee ádííniidgo diné tʼáá ałtso tʼóó ádahodiilzeeʼ; Ízrel dineʼé yikééʼ tʼáadoo nááhideeskai da índa tʼáadoo yił náádaʼahoogą́ąʼ da.
29 Ábner áádóó diné yił naakaígíí tʼáá bił tłʼééʼ bíighah Árabah dzígaigóó bił jookahgo Jórdan tooh haʼnaa nijíkaigo Bíthran nahósʼaʼgóó chʼíjíkaigo Méíhanéíyim kin shijaaʼjįʼ nijíkai.
30 Áádóó Jóʼab éí Ábner bikééʼ jiyoodááł yę́ę tʼóó tʼą́ą́ʼ nídzídzá áádóó diné tʼáá ałtso áłah ájiilaago David bá nidaalʼaʼígíí náhástʼéítsʼáadahgo Éísahel tʼáá bił nidabiʼdiztseed lá.
31 Nidi David bá nidaalʼaʼí éí Bénjamin dineʼé Ábner yikééʼ tádíkáahii táadi neeznádiindóó baʼaan hastą́diingo nideistseed.
32 Áádóó Éísahel éí Béthlehem kin shijaaʼdi bizhéʼé yóóʼályaa yę́ędi yóóʼábiʼdiilyaa. Áádóó Jóʼab índa diné yił naakaígíí tłʼééʼ bíighah yikahgo haʼííʼą́ągo Hííbran kin haalʼáajįʼ nákai.
Footnotes
^ Hélkath-házurim jiníigo éí Hííbrew kʼehjígo diltłish bił hazʼání jiníigo óolyé.
