Az úttörő új területeket derít fel, és előkészíti az utat másoknak. Jézus olyan volt, mint egy úttörő, azért jött a földre, hogy életmentő munkát végezzen, és lehetővé tegye a megmentést (Máté 20:28). A követői ma őt utánozzák, és amennyi időt csak tudnak, arra fordítanak, hogy tanítványokat képezzenek (Máté 28:19, 20). Néhányan, ahogy mi mondani szoktuk, úttörőszolgálatot vállalnak.

Jelentős időt fordítanak a prédikálásra. Jehova Tanúiként mindannyian a jó hír hirdetői vagyunk. Ám néhányan közülünk úgy alakítják az életüket, hogy általános úttörőként havonta 70 órát tölthessenek a prédikálással. Sokuk úgy tudja ezt megvalósítani, hogy részmunkaidőben dolgozik. Másokat felkérnek, hogy különleges úttörőként olyan területen prédikáljanak, ahol nagy szükség van a segítségre. A különleges úttörők havonta legalább 130 órát fordítanak a szolgálatra. Az úttörők szerényen élnek, bíznak abban, hogy Jehova gondoskodik a szükségleteikről (Máté 6:31–33; 1Timóteusz 6:6–8). Még ha nem tudunk is általános vagy különleges úttörők lenni, időnként növeljük a prédikálással töltött időnket, és kisegítő úttörőként 30 vagy 50 órát prédikálunk egy hónapban.

Az Isten és az emberek iránti szeretet ösztönzi őket. Ahogy Jézus, úgy mi is látjuk, milyen nagy szükségük van az embereknek arra, hogy megismerjék Istent és a szándékát (Márk 6:34). Mivel tudjuk, hol juthatnak hozzá ehhez az ismerethez, segíthetünk nekik, hogy bizalommal nézzenek a jövőbe. Az úttörők az emberek iránti szeretetből nagylelkűen arra áldozzák az idejüket és az erejüket, hogy akivel csak tudják, megosszák a jó hírt (Máté 22:39; 1Tesszalonika 2:8). Miközben végzik a szolgálatot, a hitük erősödik, közelebb kerülnek Istenhez, és sok örömben van részük (Cselekedetek 20:35).

• Kiket nevezünk úttörőnek?

• Milyen indíttatásból lesz valaki úttörő?