23. RÉSZ
A jó hír mindenfelé terjed
Pál prédikáló körutakra megy, szárazföldön és vízen egyaránt.
PÁL a megtérése után buzgón hirdette az Isten Királyságáról szóló jó hírt, ezért az egykori üldöző gyakran maga is heves ellenállással nézett szembe. Ez a fáradhatatlan apostol több prédikáló körútra is ment, nagy távolságokra utazott, hogy terjessze a jó hírt a Királyságról, mely megvalósítja majd Isten eredeti szándékát az emberiséggel kapcsolatban.
Pál az első prédikáló körútján Lisztrában meggyógyított egy születése óta sánta férfit. A sokaság azt kiáltozta, hogy Pál és a vele utazó Barnabás istenek. A két férfi alig tudta visszatartani az embereket, hogy áldozzanak nekik. Ugyanez a sokaság később azonban Pál ellenségeinek a befolyására megkövezte őt, és magára hagyta, abban a hiszemben, hogy halott. Pál túlélte a támadást, és idővel visszatért a városba, hogy bátorító szavakkal erősítse a tanítványokat.
Néhány zsidó származású keresztény azon vitatkozott, hogy a nem zsidó hívőknek be kell tartaniuk a mózesi törvény bizonyos részeit. Pál a Jeruzsálemben lévő apostolok és vének elé vitte a kérdést. Miután gondosan megvizsgálták az Írásokat, és vezetést kaptak Isten szent szellemétől, ezek a férfiak levelet írtak a gyülekezeteknek, és intették őket, hogy tartózkodjanak a bálványimádástól, a vér és a nem kivéreztetett hús fogyasztásától, valamint a paráznaságtól. Ezek a parancsok ’szükséges dolgok’ voltak, de a megtartásuk nem követelte meg a mózesi törvény betartását (Cselekedetek 15:28, 29).
A második prédikáló körútján Pál ellátogatott Bereába, mely a mai Görögország területén feküdt. Az ott élő zsidók készséggel fogadták a szót, naponta vizsgálva az Írásokat, hogy Pál az igazságot tanítja-e. Az ellenségeskedés miatt Pál ismét arra kényszerült, hogy máshová menjen, ezúttal Athénba ment. Ott sok művelt ember előtt egy hatásos beszédet tartott, mely jó példa arra, hogyan lehet tapintatosan, tisztánlátással és ékesszólóan beszélni.
A harmadik prédikáló körút után Pál Jeruzsálembe utazott. Amikor elment a templomba, bizonyos zsidók zendülést szítottak, és meg akarták ölni. Római katonák azonban közbeléptek, és kihallgatták őt. Római állampolgárként Pál később Félix római kormányzó előtt adta elő a védekezését. A zsidók nem tudták bizonyítékokkal alátámasztani a Pál ellen felhozott vádjaikat. Mivel Pál nem akarta, hogy Fesztusz, egy másik római kormányzó, átadja őt a zsidóknak, ezt mondta: „A császárhoz fellebbezek!” Mire Fesztusz így válaszolt: „a császárhoz fogsz menni” (Cselekedetek 25:11, 12).
Pált ezt követően hajóval Itáliába vitték, hogy bíróság elé állítsák. Az út során hajótörést szenvedett, így Málta szigetén telelt. Miután végül megérkezett Rómába, két évig maradt ott, egy bérelt házban. Noha katonai őrizet alatt állt, a rendkívül buzgó apostol továbbra is prédikált Isten Királyságáról mindenkinek, aki bement hozzá.
(A Cselekedetek 11:22–28:31 alapján.)