3. rész

Ahonnan megtudhatjuk, hogy van Isten

1., 2. Milyen alapelv segít annak eldöntésében, hogy vajon van-e Isten?

 A KÖVETKEZŐ jól megalapozott alapelv alkalmazása segít annak eldöntésében, hogy van-e Isten: Minden alkotás alkotót igényel. Minél bonyolultabb a létrehozott dolog, annál hozzáértőbb alkotót igényel.

² Nézz körül például az otthonodban. Az asztalok, a székek, az íróasztalok, az ágyak, az edények, a tányérok és az evőeszközök mind készítőt igényelnek csakúgy, mint a falak, a padlók és a mennyezetek. Ezeket a dolgokat mégis viszonylag könnyebb elkészíteni. Mivel az egyszerű dolgokat is valakinek el kell készítenie, vajon nem az a logikus, hogy a bonyolult dolgok egy jóval intelligensebb alkotót feltételeznek?

Lenyűgöző világegyetemünk

3., 4. Hogyan segít a világegyetem megtudnunk, hogy igenis létezik Isten?

³ Az óra órást feltételez. Mit feltételez hát a jóval bonyolultabb Naprendszerünk, amelyben a Nap és bolygói a másodperc törtrészének pontosságával keringenek évszázadok óta? És mit feltételez a Tejútnak nevezett, több mint 100 milliárd csillagból álló, áhítatot keltő galaxisunk, amelyben élünk? Előfordult már, hogy éjszaka megálltál, hogy egy pillantást vess a Tejútra? Lenyűgözött? Akkor gondolj a hihetetlenül óriási univerzumra, amely megszámlálhatatlan sokmilliárdnyi olyan galaxist foglal magában, mint a mi Tejútrendszerünk! Az égitestek oly megbízhatóan végzik mozgásukat már évszázadok óta, hogy pontos időmérőket igazítanak hozzájuk.

⁴ Ha az óra, ami viszonylag egyszerű szerkezet, egy órás létezésére utal, akkor a jóval bonyolultabb és lenyűgözőbb világegyetem is bizonyára egy tervező és alkotó létezésére utal. Ezért kér fel minket a Biblia, hogy ’emeljük fel a magasba tekintetünket és lássuk’, majd ezt kérdezi: „Ki teremtette ezeket a dolgokat?” A válasz: „Ő [Isten], aki előhozza seregüket szám szerint, sőt néven szólítja valamennyit. Dinamikus energiájának bősége és tetterős hatalma következtében egyetlenegy sem hiányzik közülük” (Ésaiás 40:26). Így tehát a világegyetem léte egy láthatatlan, ellenőrző és intelligens hatalomnak — Istennek köszönhető.

A páratlan módon megtervezett Föld

5—7. A Földre vonatkozó mely tények mutatják, hogy volt Tervezője?

⁵ Minél inkább tanulmányozzák a tudósok a Földet, annál inkább felismerik, hogy az páratlan  módon lett megtervezve emberi lakóhelyül. Épp megfelelő távolságra helyezkedik el a Naptól ahhoz, hogy elegendő mennyiségű fényt és hőt kapjon. Egy év alatt kerüli meg a Napot, s a pont megfelelő hajlásszög lehetővé teszi, hogy a Föld számos részén évszakok legyenek. A Föld ezenkívül 24 óra alatt megfordul a saját tengelye körül is, amely biztosítja a világosság és a sötétség rendszeres periódusait. Atmoszférája is van, amelynek gázösszetétele pontosan megfelelő ahhoz, hogy lélegezni tudjunk és védve legyünk a világűrből érkező káros radioaktív sugaraktól. Megvan ugyanakkor az életfontosságú vize és talaja, amely elengedhetetlen az élelem termesztéséhez.

⁶ Mindezen tényezők és más, együttműködő dolgok nélkül lehetetlen lenne az élet. Mindez véletlenül jött létre? A Science News ezt mondja: „Úgy tűnik, hogy az ilyen különös és pontos állapotok aligha alakulhattak ki találomra.” Nem, nem alakulhattak ki. Ezek egy nagyszerű Tervező céltudatos tervezésének az eredményei.

⁷ Ha bemennél egy gyönyörű házba és felfedeznéd, hogy polcai roskadoznak az élelemtől és tele van a hűtőszekrény is; hogy kitűnő fűtéssel és légkondicionáló rendszerrel van ellátva, és hogy jó a vízvezetékrendszere is, milyen következtetésre jutnál? Arra, hogy mindez magától jött létre? Nem, bizonyára úgy következtetnél, hogy mindezt egy intelligens személy tervezte és építette meg nagy gonddal. A Föld is nagy gonddal lett megtervezve és megalkotva, hogy biztosítsa mindazt, amire lakóinak szüksége lehet, és ugyanakkor sokkal, de sokkal bonyolultabb és jobban felszerelt, mint bármilyen lakóház.

8. A Földdel kapcsolatban milyen egyéb dolgokból tűnik ki, hogy Isten szerető törődést tanúsít irántunk?

⁸ Vedd figyelembe azt is, hogy számtalan olyan dolog van, ami örömet ad az életben. Tekints a kellemes illatú, gyönyörű színekben pompázó virágok kavalkádjára, amit annyira élveznek az emberek. Ott van azután az ízletes ételek nagy változatossága. Öröm nézni az erdőket, hegyeket, tavakat és más teremtett dolgokat. S mi a véleményed a csodálatos naplementékről, amelyek élvezetesebbé teszik számunkra az életet? S vajon nem okoz örömet a kölyökkutyák, a kiscicák és más állatkölykök játékos bohóckodása és szeretetre méltó természete? A Föld tehát sok olyan örömteli meglepetést tartogat, amelyek nem feltétlenül szükségesek az élet fenntartásához. Ezek mind arról tanúskodnak, hogy a Földet szerető gonddal tervezték, figyelembe véve az embert is, hogy ne csupán éljen, hanem élvezze is az életet.

9. Ki alkotta a Földet, és miért készítette azt?

⁹ Ésszerű hát, ha elfogadjuk, hogy van egy Adakozó, aki mindezeket adta, miként a bibliaíró is elfogadta, aki ezt mondta Jehova Istenről: „Te alkottad az egeket és a földet.” Milyen célból? Válaszként úgy írt Istenről, mint aki ’az egek Teremtője, Ő, az igaz Isten, a Föld Alkotója és annak Készítője, Ő, aki szilárdan megalapozta azt; mert nem egyszerűen semmiért teremtette, aki azért alkotta, hogy lakjanak rajta’ (Ésaiás 37:16; 45:18).

Az ámulatba ejtő élő sejt

10., 11. Miért oly ámulatba ejtő az élő sejt?

¹⁰ Mit mondhatunk az élő dolgokról? Azok nem kívánnak alkotót? Vizsgáljuk meg például az élő sejt néhány ámulatba ejtő vonását. Az Evolution: A Theory in Crisis című könyvében Michael Denton molekuláris biológus  a következő megállapítást teszi: „Napjainkban a földön található legegyszerűbb élő rendszerek, a baktériumsejtek is rendkívül bonyolult testek. Bár a legapróbb baktériumsejtek hihetetlenül kicsinyek . . . , minden egyes sejt valóságos miniatűr gyár, amely több ezer kitűnően megtervezett, komplikált molekuláris szerkezetből áll . . . ezek jóval bonyolultabbak, mint bármely ember által épített gépezet és teljesen példa nélkül állók az élettelen világban.”

¹¹ Az összes sejtben megtalálható genetikai kóddal kapcsolatban kijelenti: „A DNS információtároló kapacitása messze felülmúlja az általunk ismert valamennyi rendszer tárolókapacitását; ez oly hatékony, hogy mindazon információ súlya, amelyre szükség van egy olyan bonyolult élő szervezet minden részletének pontos meghatározásához, mint az ember, nem éri el egy gramm néhány ezer milliomod részét sem . . . Az élő molekuláris szerkezetben fellelhető leleményesség és bonyolultság mellett még a legfejlettebb [termékeink] is kezdetlegesnek tűnnek. Parányinak érezzük magunkat.”

12. Mit mondott az egyik tudós a sejt eredetéről?

¹² Denton hozzáteszi: „Az ismert legegyszerűbb típusú sejt olyannyira összetett, hogy lehetetlenség elfogadni azt, hogy egy ilyen szervezet csak úgy nagy hirtelen összeálljon valami szeszélyes, mérhetetlenül valószínűtlen esemény folytán.” Ehhez szüksége volt egy tervezőre és alkotóra.

Hihetetlen [bonyolultságú] agyunk

13., 14. Miért mondhatjuk, hogy az agy még inkább ámulatba ejtő, mint az élő sejt?

¹³ Ez a tudós aztán ezt mondja: „Ha a bonyolultságot tekintjük, akkor az egyes sejtek szinte semminek tűnnek, amikor egy olyan rendszerrel hasonlítjuk össze, mint az emlősök agya. Az emberi agyban mintegy tízmilliárd idegsejt található. Minden egyes idegsejt szétágazik valamerre tízezer-százezer kapcsolódó rostja révén, amelyek összeköttetést teremtenek az agyban más idegsejtekkel. Az emberi agyban levő kapcsolatok teljes száma együttesen megközelíti . . . a milliárdszor milliót.”

¹⁴ Denton így folytatja: „Ha az agyban lévő kapcsolatoknak csupán egyszázad része lenne különösen szervezett, az még így is egy olyan rendszert sejtetne, amelyben sokkal de sokkal több különleges kapcsolat van, mint a Föld egész kommunikációs hálózatában.” Majd ezt kérdezi: „Létrejöhetett-e pusztán véletlenül bármiféle  hasonló összeállítású rendszer?” Egyértelmű, hogy a válasz: Nem. Az agynak minden bizonnyal egy gondos Tervezője és Alkotója volt.

15. Milyen megjegyzéseket tesznek mások az agyról?

¹⁵ Az emberi agy mellett még a legfejlettebb komputerek is primitívnek tűnnek. Morton Hunt tudományos szerző ezt mondta: „Aktív emlékezetünk milliárdszorta több információt tárol, mint egy mai óriáskomputer.” Dr. Robert J. White agysebész ezért ezt a következtetést vonta le: „Nem marad más választás számomra, csak a Legfelső Értelem elismerése, aki megtervezte és létrehozta a hihetetlenül csodálatos agyat, összeköttetéseivel — mindez messze meghaladja az ember felfogóképességét . . . Kénytelen vagyok úgy vélekedni, hogy mindennek értelmes kezdete volt, Valaki előidézte ennek létrejöttét.” Olyan Valakinek kellett lennie, akit a törődés jellemez.

Az egyedülálló vérrendszer

16—18. a) Milyen tekintetben egyedülálló a vérrendszer? b) Milyen következtetést vonhatunk le?

¹⁶ Vizsgáld meg az egyedülálló vérrendszert is, amely táplálékokat és oxigént szállít, s véd a fertőzés ellen. E rendszer egyik fő komponensével, a vörösvértesttel kapcsolatosan az ABC’s of the Human Body című könyv ezt a megállapítást teszi: „Egyetlen csepp vér több mint 250 millió önálló vérsejtet tartalmaz . . . Az emberi testben 25 billió lehet a számuk, amely elegendő lenne arra — ha szétszórnánk —, hogy négy teniszpályát beterítsen . . . Másodpercenként 3 millió új sejt termelődik.”

¹⁷ Ugyanez a forrás ezt mondja a fehérvérsejtekre vonatkozóan, amely páratlan vérrendszerünk másik része: „Míg a vörösvértestnek csupán egy fajtája van, addig a fehérvérsejtek számtalan változatban fordulnak elő, s mindegyik fajta másképp tud megküzdeni a testet érő támadásokkal. Az egyik típus például megsemmisíti a halott sejteket. Mások antitesteket termelnek a vírusok ellen, méregtelenítik az idegen anyagokat, vagy szó szerint felfalják és megemésztik a baktériumokat.”

¹⁸ Milyen csodálatra méltó és magas szervezettségű rendszer! Kétségtelen, hogy egy olyan dolognak, ami ilyen jól együttműködik és ilyen tökéletesen véd, egy rendkívül intelligens és gondos tervezője van — Isten.

Más csodák

19. Hogyan múlja felül a szem az ember alkotta eszközöket?

¹⁹ Az emberi testben sok más csoda is található. Ezek egyike a szem, amely oly nagyszerűen lett megtervezve, hogy egyetlen kamera sem tudja utánozni. Robert Jastrow csillagász ezt mondta: „Minden arra mutat, hogy tervezőmunka eredménye a szem; egyetlen teleszkópkészítő sem tudta volna jobban megalkotni.” A Popular Photography című kiadvány pedig ezt a kijelentést teszi: „Az emberi szem sokkal több részletet észrevesz, mint a film. Három dimenzióban, óriási nagy szögben, torzulás nélkül és folyamatos mozgás közben lát . . . A kamerát az emberi szemhez hasonlítani nem a legjobb analógia. Az emberi szem sokkal inkább olyan, mint egy hihetetlenül fejlett, mesterséges intelligenciával rendelkező, információfeldolgozásra képes, gyors és olyan működési módozatokkal működő szuperkomputer, amely felülmúl bármilyen ember alkotta eszközt, komputert vagy kamerát.”

20. Milyen más csodálatos vonásai vannak az emberi testnek?

 ²⁰ Gondolj arra is, hogyan működnek együtt bonyolult belső szerveink anélkül, hogy erre tudatos erőfeszítést tennénk. Ennek egyik példája az, hogy bár sok különböző fajtájú élelmet és italt juttatunk a gyomrunkba, testünk mindegyiket feldolgozza és energiává alakítja. Próbálj csak meg ennyiféle anyagot tölteni a gépkocsi üzemanyagtartályába, aztán figyeld meg, milyen messze jutna! Aztán itt van a születés csodája is, egy bájos baba létrejötte — szüleinek másolata — mindössze kilenc hónap alatt. És mit mondhatunk egy csupán néhány éves kisgyermek azon képességéről, ahogyan megtanul egy bonyolult nyelvet és beszél is azon?

21. A test csodáinak láttán mit mondanak az ésszerűen gondolkodó személyek?

²¹ Igen, az emberi testben megnyilvánuló számtalan, csodálatos teremtésrészlet tisztelettel tölt el bennünket. Nincs mérnök, aki utánozni tudná ezeket a dolgokat. Pusztán a vak véletlennek lenne köszönhető a létrejöttük? Kétségtelen, hogy nem. Az emberi test valamennyi csodálatos megnyilvánulásának vizsgálata inkább annak kijelentésére indítja az ésszerűen gondolkodó személyeket, mint a zsoltárost: „Dicsérlek téged [Istenem], mert félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg engem. Csodálatosak a te műveid” (Zsoltárok 139:14).

A páratlan építő

22., 23. a) Miért kell elismernünk a Teremtő létezését? b) Mit mond a Biblia nagyon is helyesen Istenről?

²² A Biblia megállapítja: „Természetesen minden háznak van építője, aki pedig mindent megalkotott, az Isten az” (Zsidók 3:4). Mivel minden háznak — legyen az bármilyen egyszerű is — kell legyen építője, ezért a sokkal bonyolultabb világegyetemet és a földi élet rendkívüli változatosságát is minden bizonnyal egy építő hozta létre. És ha elismerjük azon emberek létét, akik létrehoztak például repülőgépeket, televíziókat és komputereket, vajon nem kellene elismernünk annak a Valakinek a létét is, aki agyat adott az embereknek, hogy mindezt meg tudják tenni?

²³ A Biblia elismeri ezt, amikor őt ’az igaz Istennek, Jehovának’ nevezi . . . ő „az egek Teremtője, aki kiterjesztette azokat, aki kiterítette a földet és annak termését, aki leheletet ad a földön lakó embereknek és szellemet a rajta járóknak” (Ésaiás 42:5). A Biblia joggal jelenti ki: „Méltó vagy Jehova, igen, a mi Istenünk, hogy végy dicsőséget, tiszteletet és hatalmat, mert mindent te teremtettél, és a te akaratodért léteztek és lettek megteremtve” (Jelenések 4:11).

24. Honnan tudhatjuk, hogy igenis van Isten?

²⁴ Az általa alkotott dolgokból tudhatjuk, hogy igenis létezik Isten. „Mert az ő [Isten] láthatatlan tulajdonságai a világ teremtése óta világosan láthatók, mert a[z Isten által] megalkotott dolgokból felfoghatók” (Róma 1:20).

25., 26. Egy dolog helytelen felhasználása miért nem érv az ellen, hogy van készítője?

²⁵ Az a tény, hogy valamit helytelen célokra használnak, még nem jelenti azt, hogy nincs készítője. A repülőgépet utasszállító repülőgépként békés célokra használhatják. De ha pusztításra is felhasználják, akkor bombázó lesz belőle. Az, hogy halált okozó módon használják, nem jelenti azt, hogy nincs készítője.

²⁶ Ugyanígy az a tény, hogy az emberek oly gyakran tettek rosszat, nem jelenti azt, hogy nincs Alkotójuk, vagyis nincs Isten. A Biblia ezt a helytálló megjegyzést teszi: „Micsoda romlottság a részetekről! Olyannak számítható-e a fazekas, mint az agyag? Mondhatja-e a készítmény a készítőjével kapcsolatban: ’Nem ő alkotott engem’? És mondhatja-e maga a megformált dolog az ő formálóját illetően: ’Nem tanúsított értelmet’?” (Ésaiás 29:16).

27. Miért várhatjuk el Istentől, hogy válaszoljon a szenvedésre vonatkozó kérdéseinkre?

 ²⁷ A Teremtő megmutatta bölcsességét az általa készített csodálatos komplexitású dolgokon keresztül. Valódi törődést mutatott irántunk azáltal, hogy olyan földet készített, amely a legmegfelelőbb az élethez, továbbá azáltal is, hogy csodálatosan alkotta meg testünket és értelmünket, valamint azáltal is, hogy oly sok élvezetes dolgot készített számunkra. Bizonyára hasonló bölcsességet és törődést tanúsít azzal is, hogy megismerteti például a következő kérdésekre adandó válaszokat: Miért engedi meg Isten a szenvedést? Mit szándékozik tenni ez ügyben?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép az 5. oldalon]

A Földet az őt körülvevő védő légkörrel egyedülálló otthonul tervezte számunkra egy gondoskodó Isten

[Kép a 6. oldalon]

A Földet szerető gondoskodással készítették, hogy teljes mértékben élvezhessük az életet

[Kép a 7. oldalon]

’Az agyban sokkal több kapcsolat van, mint a Föld egész kommunikációs hálózatában’ (Egy molekuláris biológus).

[Kép a 8. oldalon]

„Minden arra mutat, hogy a szem tervezőmunka eredménye; egyetlen teleszkópkészítő sem tudta volna jobban megalkotni” (Egy csillagász).