Ki mondhatja meg nekünk?
2. rész
Ki mondhatja meg nekünk?
1., 2. Mi a legjobb módja annak, hogy megtudjuk valamiről, miért készítették?
1 Ki mondhatja meg nekünk, mi valójában az élet célja? Ha például elmennél egy géptervezőhöz és látnád, amint egy meglehetősen bonyolult szerkezetű gépen dolgozik, amit te nem ismersz, hogyan tudhatnád meg, hogy mire való? Az lenne a legjobb, ha megkérdeznéd a tervezőt.
2 Mi a helyzet akkor azzal a csodálatos tervezéssel, amely körülvesz bennünket a földön, és megnyilvánul valamennyi élőlény esetében egészen a legkisebb élő sejtig? Még a sejten belüli rendkívül piciny molekulák és atomok is csodálatosan lettek megtervezve és elrendezve. És mit mondhatunk a bámulatos tervezésű emberi agyról? S mit a naprendszerünkről, a Tejút-galaxisról, a világegyetemről? Vajon ezen áhítatot keltő tervezések egyike sem igényelt Tervezőt? Ő bizonyára meg tudja mondani, miért tervezte ezeket.
Véletlen eredménye az élet?
3., 4. Mi a valószínűsége annak, hogy az élet véletlen folytán alakult ki?
3 A The Encyclopedia Americana megfigyelte „az élő teremtmények rendkívüli összetettségét és szervezettségét —, majd kijelentette: — Virágok, rovarok vagy emlősök alapos vizsgálata feltárja az egyes tagok szinte hihetetlenül precíz elrendezését.” Sir Bernard Lovell brit csillagász az élő organizmusok kémiai összetételére utalva a következőket írta: „Annak a valószínűsége, hogy . . . véletlen esemény vezetett akár a legparányibb fehérjemolekulák keletkezéséhez, elképzelhetetlenül kicsiny . . . Voltaképp a nullával egyenlő.”
4 Fred Hoyle csillagász hasonlóan nyilatkozott: „Az ortodox biológia egész felépítése még mindig kitart amellett, hogy az élet véletlenül jött létre. De ahogy a biokémikusok egyre több mindent megtudnak az élet áhítatot keltő bonyolultságáról, nyilvánvalóvá válik, hogy az élet véletlen
kialakulásának esélye oly minimális, hogy teljesen figyelmen kívül hagyható. Az élet nem keletkezhetett véletlen folytán.”5—7. Hogyan igazolja a molekuláris biológia, hogy élőlények nem jöhetnek létre véletlen folytán?
5 A molekuláris biológia, a tudomány egyik nemrégiben kialakult területe, az élővilág tanulmányozásával foglalkozik, ott is a génekkel, a molekulákkal és az atomokkal. Michael Denton molekuláris biológus a következőképp kommentálja az általa tapasztaltakat: „Az ismert legegyszerűbb típusú sejt olyannyira összetett, hogy lehetetlenség elfogadni azt, hogy egy ilyen szervezet csak úgy nagy hirtelen összeálljon valami szeszélyes, mérhetetlenül valószínűtlen esemény folytán.” „De nemcsak az élő rendszerek összetettsége az, ami egyértelműen állásfoglalásra készteti az embert, hanem az a hihetetlen leleményesség is, amely oly gyakran megnyilvánul kivitelezésükben.” „A molekuláris szint az, ahol . . . a biológiai tervezés rendkívülisége és az elérni kívánt cél tökéletessége a legnyilvánvalóbb.”
6 Denton a továbbiakban megállapítja: „Bármerre is nézünk, bármilyen mélyre tekintünk, mindenütt egy olyan, minden elképzelést felülmúló képesség eleganciáját és leleményességét fedezzük fel, amely rendkívül gyengítőleg hat a véletlent pártoló elképzelésre. Vajon valóban hihető, hogy véletlen folyamat olyan valóságot alkot, amelynek legapróbb eleme — egy működő fehérje vagy gén — oly komplex, hogy saját alkotóképességünket messze felülmúlja, olyan valóságot, amely nagyon is ellentmond a véletlennek, olyat, amely minden tekintetben kiemelkedik az intelligens ember által készített minden alkotás közül? — Majd a következőket jelenti ki: — Az élő sejt és a legmagasabb fokon szervezett nem biológiai rendszer, mint például egy kristály vagy egy hópehely között olyan hihetetlenül nagy és áthidalhatatlan szakadék tátong, amelyet csak fel lehet fogni.” Egy fizikaprofesszor, Chet Raymo pedig kijelenti: „Engem elkápráztat . . . Úgy tűnik, minden molekulát csodálatos módon a neki szánt feladatra találták ki.”
7 Denton, a molekuláris biológus úgy következtet, hogy „mindazok, akik dogmatikusan még mindig azt támogatják, hogy mindezen új valóságok a puszta véletlennek köszönhetők”, egy mitoszban hisznek. Sőt továbbmegy: a darwini nézetet — amely szerint az élő szervezetek véletlen útján jöttek létre — „a huszadik század nagy világeredet-elmélet mítoszának” nevezi.
A tervezés Tervezőt kíván
8., 9. Szemléltesd: minden megtervezett dolognak feltétlenül van tervezője.
8 Annak a valószínűsége, hogy az élettelen anyag véletlenül, pusztán némi balesetnek köszönhetően lett élő, oly csekély, hogy tulajdonképpen lehetetlennel határos. Nem, a föld valamennyi remekül megtervezett élő teremtménye nem jöhetett létre véletlenül, ugyanis minden megtervezett dolognak kell, hogy legyen tervezője. Tudsz-e bármilyen kivételről is? Nincs egyetlen egy sem. És minél bonyolultabb valami, annál hozzáértőbb tervezőt feltételez.
9 Hadd szemléltessük ezt a következőképpen: Ha látunk egy festményt, egyértelmű számunkra, hogy létezik egy festő. Amikor könyvet olvasunk, elfogadjuk, hogy létezik egy író. Amikor látunk egy házat, elfogadjuk, hogy létezik egy építész. Ha közlekedési lámpát látunk, tudjuk, hogy létezik egy törvényalkotó testület. Mindezeket
határozott céllal alkották meg készítőik. S bár nem tudunk mindent azokról az emberekről, akik készítették őket, nem vonjuk kétségbe, hogy ezek az emberek léteznek.10. Milyen bizonyítékát láthatjuk egy Legfőbb Tervezőnek?
10 Ugyanígy egy Legfőbb Tervező létezése is meglátható a föld élőlényeinek tervezésében, rendezettségében és összetettségében. Valamennyi egy Legfőbb Intelligencia jegyeit viseli magán. Ugyanez vonatkozik a többmilliárdnyi csillagból álló galaxisok milliárdjainak tervezésére, rendezettségére és összetettségére is. S valamennyi égitestet pontos törvények irányítják: például a mozgásra, hőre, világosságra, hangra, elektromágnesességre és gravitációra vonatkozó törvények. Lehetnek-e törvények törvényhozó nélkül? Dr. Wernher von Braun rakétakonstruktőr megállapította: „A világegyetemben uralkodó természeti törvények annyira pontosak, hogy számunkra nem okoz nehézséget egy űrhajó megépítése, amely elrepül a holdra, s amelynek repülési idejét a másodperc töredékének pontosságával ki tudjuk számítani. Ezeket a törvényeket minden bizonnyal megalkotta valaki.”
11. Miért nem tagadhatjuk egy Legfőbb Tervező létezését csak azért, mert nem láthatjuk?
11 Igaz, hogy szó szerinti szemünkkel nem láthatjuk a Legfőbb Tervezőt és Törvényhozót. De tagadjuk-e például a gravitáció, az elektromosság vagy a rádióhullámok létét pusztán azért, mert nem láthatjuk őket? Nem, hiszen észleljük hatásukat. Akkor miért tagadnánk egy Legfőbb Tervező és Törvényhozó létét csak azért, mert nem látjuk, ha egyszer alkalmunk van megfigyelni keze munkájának bámulatba ejtő eredményeit?
12., 13. Mit mondanak a bizonyítékok a Teremtő létezéséről?
12 Paul Davies fizikaprofesszor következtetése szerint az ember létezése nem pusztán fatális véletlen. Ezt állapította meg: „Valódi értelme van annak, hogy itt vagyunk.” Majd az univerzummal kapcsolatban kijelentette: „Tudományos munkám során egyre erősebbé vált bennem a hit, hogy a fizikai univerzum oly megdöbbentő zsenialitással lett egybeszerkesztve, hogy képtelen vagyok azt pusztán csak egy minden értelmet nélkülöző valóságnak tekinteni. Számomra úgy tűnik, hogy ennek sokkal mélyebb szintű magyarázata van.”
13 A bizonyítékok tehát arról beszélnek, hogy sem a világegyetem, sem a föld, sem pedig a föld élőlényei nem jöhettek létre csak úgy véletlenül. Mindannyian egy rendkívül intelligens és hatalmas Teremtő hallgatag tanúbizonyságai.
Mit mond a Biblia?
14. Milyen következtetést von le a Biblia a Teremtőről?
14 A Biblia, az emberiség legrégibb könyve ugyanezt a következtetést vonja le. A Biblia egyik könyvében, a Zsidókhoz írt levélben például, amelyet Pál apostol írt, ez olvasható: „Minden háznak van építője, a ki pedig mindent elkészített, az Isten az” (Zsidók 3:4). A Biblia utolsó könyve, a János apostol által írt Jelenések szintén ezt mondja: „Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek” (Jelenések 4:11).
15. Hogyan foghatjuk fel Isten néhány tulajdonságát?
15 A Biblia rámutat, hogy bár Isten maga nem látható, tulajdonságai az általa alkotott dolgokból felfoghatók. Ezt mondja: „a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik” (Róma 1:20).
16. Miért lehetünk boldogok, hogy az emberek nem láthatják Istent?
16 Így tehát a Biblia elvezet bennünket az októl az okozatig. Az okozat — a lenyűgöző alkotásmű — tanúbizonyságot tesz az intelligens és hatalmas Okról: Istenről. Azért is hálásak lehetünk, hogy láthatatlan, hisz mint az egész világegyetem Teremtője kétségkívül olyan óriási erővel rendelkezik, hogy a hús-vér emberek nem láthatnák őt úgy, hogy közben életben maradjanak. Mennyire igaz, amit a Biblia mond: „nem láthat engem [Istent] ember, élvén” (17., 18. Miért oly fontos számunkra a Teremtő fogalma?
17 A Nagy Tervező, a Legfőbb Lény — Isten — fogalma nagyon fontos kell, hogy legyen számunkra. Ha minket egy Teremtő alkotott, akkor minden bizonnyal megvolt az oka, illetőleg célja azzal, hogy megteremtett. Ha úgy lettünk megalkotva, hogy legyen az életünknek célja, akkor van okunk reménykedni abban, hogy a dolgok jobbra fordulnak számunkra a jövőben. Máskülönben egyszerűen csak élnénk és reménység nélkül meghalnánk. Nagyon fontos hát, hogy megtudjuk Isten ránk vonatkozó szándékát. Akkor magunk választhatnánk meg, hogy azzal összhangban kívánunk-e élni, vagy sem.
18 A Biblia azt is kijelenti, hogy a Teremtő egy szerető Isten, aki nagyon is törődik velünk. Péter apostol ezt mondta: „néki gondja van reátok” (1Péter 5:7; lásd még János 3:16 és 1János 4:8, 16). Az egyik módja annak, hogy lássuk, mennyire törődik velünk Isten, ha figyelembe vesszük azt a csodálatos módot, ahogyan szellemi és fizikai énünket megalkotta.
„Csodálatosan megalkottál”
19. Milyen igazságra hívja fel a figyelmünket a zsoltáros Dávid?
19 A Bibliában a zsoltáros Dávid elismerte: „Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál” (Zsoltárok 139:14, Katolikus fordítás). Ez bizony igaz az emberi agyra és testre is, amelyet bámulatos módon tervezett meg a Legfőbb Tervező.
20. Milyennek írja le egy enciklopédia az emberi agyat?
20 Itt van például az agy, amely sokkalta összetettebb, mint bármelyik komputer. A The New Encyclopædia Britannica megjegyzi: „Az idegrendszeren belüli információközlés sokkal összetettebb, mint a legnagyobb telefonközpontok; az emberi agy feladatmegoldó képessége messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét.”
21. Milyen következtetésre kellene jutnunk, amikor látjuk, mire képes az agy?
21 Agyadban több százmillió tényt és szellemi képet raktározol, ugyanakkor ez nem pusztán egyfajta tényraktár. Általa tanulhatod meg, hogyan kell fütyülni, kenyeret sütni, idegen nyelveket beszélni, számítógépet használni vagy repülőgépet vezetni. Magad elé tudod képzelni, milyen lesz a vakációd, vagy milyen ízletes lesz egy gyümölcs. Analizálni és alkotni tudsz. Tervezhetsz, nagyra értékelhetsz valamit, szerethetsz és összekapcsolhatod gondolataidat a múltra, a jelenre és a jövőre vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy mi emberek képtelenek vagyunk olyan valamit megtervezni, mint a lenyűgöző emberi agy, ez azt jelenti, hogy az a Valaki, aki megtervezte azt, minden bizonnyal sokkal nagyobb bölcsességgel és tehetséggel rendelkezik, mint bármely ember.
22. Mit ismertek el tudósok az emberi agyat illetően?
22 Az agyat illetően a tudósok elismerik: „Teljességgel homályos előttünk, hogyan is működik ez a ragyogóan megmintázott, rendezett és fantasztikusan bonyolult részekből álló gépezet . . . Emberi lények talán sohasem fogják tudni megfejteni
az agy minden egyes sajátos rejtélyét” (Scientific American). Raymo fizikaprofesszor pedig ezt mondja: „Ha őszinték akarunk lenni, még mindig nem sokat tudunk arról, hogyan is raktározza az emberi agy az információkat, vagy hogyan képes azokat tetszés szerint előhívni . . . Százmilliárdnyi idegsejt van az emberi agyban. Minden egyes sejt — egy fához hasonló szinapszisrendszer révén — kapcsolatban áll több ezer másik sejttel. A kölcsönös kapcsolatok lehetősége megdöbbentően bonyolult.”23., 24. Nevezz meg néhány csodálatosan megtervezett testrészt, és milyen megjegyzést tett egy mérnök?
23 A szemed sokkal precízebb és alkalmazkodóbb, mint bármelyik kamera; teljesen automatikus, önfókuszoló, színesmozgókép-kamerák. Füled számtalan hangot tud észlelni, s ez ad neked egyfajta egyensúly- és irányérzéket. Szíved egy olyan adottságokkal bíró pumpa, amelyet még a legjobb mérnökök sem tudtak leutánozni. Nagyszerűek más testrészeid is: az orrod, a nyelved, az emésztőrendszered és a kezed is — hogy csak néhányat említsünk.
24 Így hát egy mérnök, akit egy nagy számítógép megtervezésére és megépítésére kértek fel, ezt mondta: „Ha az én számítógépemhez tervezőre volt szükség, mennyivel inkább ehhez a bonyolult fiziokémiai-biológiai szerkezethez, az emberi testemhez, amely csupán egy végtelenül parányi része a csaknem vég nélküli kozmosznak?”
25., 26. Mit tud elmondani nekünk a Nagy Tervező?
25 Amiképp az emberek is valamiféle szándékkal készítenek repülőgépeket, számítógépeket, kerékpárokat és más eszközöket, ugyanígy az emberi agy és test Tervezőjének is minden bizonnyal célja volt a megtervezésünkkel. S e Tervező emberfeletti bölcsességgel rendelkezik, hisz még egyikünk sem tudta leutánozni alkotásait. Logikus tehát, hogy ő az, aki meg tudja mondani, miért tervezett meg minket, miért helyezett bennünket a földre, és hová tartunk.
26 Ha megismerjük ezeket a dolgokat, akkor az Istentől kapott csodálatos agyunkat és testünket úgy használhatjuk, hogy betöltsük életünk célját. De honnan szerezhetünk ismeretet Isten szándékairól? Hol adja meg számunkra ezt az információt?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 7. oldalon]
A legjobb módja annak, hogy megtudjuk valamiről, miért készítették, ha megkérdezzük a tervezőt
[Kép a 8. oldalon]
Az élőlények összetettsége és tervezésre utaló volta a DNS-molekulában látható
[Kép a 9. oldalon]
„Az emberi agy feladatmegoldó képessége messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét”