A Biblia 29. könyve – Jóel

Író: Jóel

Írás helye: Júda

Írás befejezése: i. e. kb. 820 (?)

1. Milyen drámai eseményeket emel ki Jóel jövendölése?

ALIG vonult el a rovarsereg egyik hulláma, máris újabb rovarhullám jelenik meg, hogy letarolja a földet. Előttük tűz s mögöttük láng teszi teljessé a pusztítást. Az egész országban éhínség tombol. A nap elsötétül, a hold vérré változik, mert Jehova nagy és félelmet keltő napja elközelgett. Isten parancsot ad, hogy eresszék neki a sarlót, mert megérett az aratnivaló, és gyűjtsék egybe a nemzeteket. De némelyek ’biztonságba jutnak’ (Jóel 2:32). Ezeknek a drámai eseményeknek a vizsgálata Jóel jövendölését rendkívül érdekfeszítővé és igen hasznossá teszi számunkra.

2. Mit tudunk Jóelről és jövendölésének körülményeiről?

² A könyv elején ez olvasható: „Jehova szava Jóelhez, Petuel fiához”. A Biblia semmi mást nem mond magáról Jóelről. Inkább prófétai üzenetét, s nem magát az írót hangsúlyozza. A „Jóel” (héber Yoh·ʼelʹ) név jelentése feltehetőleg: „Jehova az Isten”. Jóel személyesen ismerte Jeruzsálemet, annak templomát és a templomi szolgálat részleteit, ami arra utal, hogy könyvét Jeruzsálemben vagy Júdában írta (Jóel 1:1, 9, 13, 14; 2:1, 15, 16, 32).

3. Milyen okok alapján következtethetünk az időszámításunk előtti 820. évre mint a jövendölés körülbelüli időpontjára?

³ Mikor íródott Jóel könyve? Teljes bizonyossággal ezt nem tudjuk megállapítani. A tudósok különbözőképpen jelölik meg a dátumot az i. e. 800 előttől körülbelül i. e. 400-ig terjedő időszakon belül. Jehova nemzetek feletti ítéletének a leírása a Jósafát síkságán azt sugallja: Jóel a jövendölését nem sokkal azután írta, hogy Jehova nagy győzelmet adott Jósafátnak, Júda királyának javára, vagyis i. e. 936 után, amikor Jósafát király lett (Jóel 3:2, 12; 2Krón 20:22–26). Ámós próféta valószínűleg Jóel szövegéből idéz. Ez azt jelentheti, hogy Jóel a jövendölését már megírta, amikor Ámós – aki valamikor i. e. 829 és 804 között kezdett prófétálni – írni kezdett (Jóel 3:16; Ámós 1:2). Jóel könyvének a héber kánonba való elhelyezése Hóseás és Ámós között egy korábbi időpontra is utalhat. Ebből következőleg tehát Jóel jövendölése hozzávetőleges időpontjának az i. e. 820. évet fogadhatjuk el.

4. Mi bizonyítja Jóel könyvének a hitelességét?

⁴ A jövendölés hitelességét bizonyítják a Keresztény Görög Iratokban található idézetek és a Jóel könyvére történő hivatkozások. Pünkösdkor Péter ’Jóel prófétáról’ beszélt és egyik jövendölését alkalmazta. Pál ugyanezt a jövendölést idézte és megmutatta teljesülését mind a zsidókon, mind a nem zsidókon (Jóel 2:28–32; Csel 2:16–21; Róma 10:13). Jóel jövendölései, amelyeket a szomszédos nemzetekkel kapcsolatban mondott el, mind beteljesültek. Tírusz nagy városát Nebukadnezár megostromolta, a szigetvárost pedig később Nagy Sándor rombolta le. Filisztea szintén elpusztult. Edom pusztasággá, vadonná lett (Jóel 3:4, 19). A zsidók sohasem vonták kétségbe Jóel könyvének kanonikus voltát és második könyvként helyezték az úgynevezett kis próféták közé.

5. Milyen tekintetben meglepően kifejező Jóel jövendölése?

⁵ Jóel stílusa élénk és kifejező. A nyomaték kedvéért Jóel többször is megismétel valamit, s meglepő hasonlatokat alkalmaz. Sáskának nevez egy nemzetet, népet és sereget. Fogaik olyanok, mint az oroszlánok fogai, külső megjelenésük olyan, mint a lovaké és hangjuk, mint a csatára felvonuló sereg harci szekereinek a hangja. A The Interpreter’s Bible idézi a sáskacsapás megakadályozásával foglalkozó egyik szaktekintély szavait: „Jóelnek a sáskainvázióról szóló leírását a drámai részletek pontosságában eddig még senki sem múlta felül.” * Figyeljük most meg, hogyan jövendöl Jóel Jehova félelmet keltő napjáról!

A JÓEL KÖNYVÉNEK TARTALMA

6. Milyen rettenetes látomást lát először Jóel?

⁶ Rovarinvázió tarolja le a földet; Jehova napja közel (1:1–2:11). Mily rettenetes látomást lát Jóel a csapásról! Pusztító tarolást visznek végbe a hernyók, a sáskák, a nyüzsgő szárnyatlan sáskák és a csótányok. A szőlők és a fügefák lecsupaszítva merednek az égnek, és éhség sújtja az országot. Nincs gabona- és italáldozat Jehova háza számára. Jóel bűnbánatra szólítja fel a papokat és Isten szolgáit. „Jaj azon a napon – kiáltja –, mert Jehova napja közel, s mint pusztító jön a Mindenhatótól” (1:15). Állatok kóborolnak összevissza. Lángnyelvek perzselik fel a legelőket és üszkös fák maradnak utánuk, a vadont is tűz emészti meg.

7. Hogyan írja le Jóel Jehova mindent elsöprő katonai erejét?

 ⁷ Fújjatok riadót! „Fújjatok kürtöt Sionban, és kiáltsatok harci kiáltással az én szent hegyemen!” (2:1). Jehova napja közel van, a sötétség és sűrű homály napja. Íme, egy nagy és hatalmas nép az Édenhez hasonló földet letarolt pusztasággá változtatja. Semmi sem menekül meg. Száguldanak, mint a lovak, és olyan zaj hallatszik, mint a harckocsik zaja a hegyeken. Mint a csatarendben felvonuló nép: berontanak a városba, megmásszák a falakat és a házakat, és bemennek az ablakokon. Az egész ország izgalomban van és az egek megrendülnek. Jehova parancsol ennek a nagyszámú katonai erőnek. „Nagy és igen félelmet keltő Jehova napja, kicsoda képes elviselni azt?” (2:11).

8. a) Hogyan lehet csak megállítani a rovarinváziót? b) Jehova milyen kárpótlást ígér?

⁸ Forduljatok Jehovához; a szellem kitöltése (2:12–32). De talán valamivel útját lehet állni a támadásnak. Jehova ezt tanácsolja: „Térjetek meg hozzám teljes szívetekkel, . . . szaggassátok meg szíveteket és ne a ruhátokat, és térjetek vissza Jehovához, a ti Istenetekhez” (2:12, 13). Kürt zeng, ünnepélyes gyűlésre hívja a népet. Ha visszatérnek hozzá, „Jehova buzgólkodni fog országáért és könyörületet tanúsít a népe iránt” (2:18). Ennek nyomán áldás és megbocsátás lesz, és a támadónak vissza kell fordulnia. Ez nem a félelem ideje, hanem a vígság és örvendezés ideje, mert ismét lesz gabona, gyümölcs, újbor és olaj. Jehova kárpótolja őket azokért az évekért, amikor nagy katonai sáskaserege pusztított és emésztett. Ígérete így hangzik: „Bizonyosan enni fogtok, esztek és megelégesztek, és majd dicsérni fogjátok Jehova, a ti Istenetek nevét, aki oly csodálatosan cselekedett veletek” (2:26). Megtanulják akkor, hogy egyedül Jehova az Istenük Izrael közepette.

9. Milyen megindító jövendölés következik ezután?

⁹ „És ezután történik, hogy kitöltöm szellememet mindenfajta testre – mondja Jehova – és fiaitok és leányaitok prófétálni fognak. Véneitek pedig álmokat álmodnak. Ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt, még a szolgákra és a szolgálólányokra is kitöltöm azokban a napokban szellememet.” Rettenetes előjelek lesznek a napban és a holdban, mielőtt eljön Jehova napja, egyesek mégis túlélik azt. „S az történik, hogy mindaz, aki Jehova nevét segítségül hívja, megmenekül” (2:28–32).

10. Mi történik majd Jósafát mély fekvésű síkságán?

¹⁰ A nemzetek megítélése a ’Jósafát síkságán’ (3:1–21). Jehova visszahozza Júda és Jeruzsálem foglyait. A nemzeteket egybegyűjti és Tírusz, Szidón és Filisztea drágán fizet majd Jehova népe gyalázásáért és rabszolgasorsba vetéséért. Figyeljünk Jehovára, hogyan hívja ki a nemzeteket: „Szenteljetek háborút! Serkentsétek fel az erős férfiakat! Nyomuljanak előre! Jöjjenek fel mind a harcos férfiak!” (3:9). Az ekevasakat kovácsolják kardokká, s jöjjenek fel Jósafát mély fekvésű síkságára (a Jósafát név jelentése: „Jehova a bíró”). Jehova parancsa így hangzik: „Eresszétek neki a sarlót, mert megérett az aratnivaló . . . túlcsordultak a kádak, mert bőséges lett a gonoszságuk. Tömegek, tömegek a döntés völgyében, mert közel van Jehova napja” (3:13, 14). A nap és a hold elsötétedik. Jehova harsog Sionból, megrendülnek szavára az egek és a föld, de népe számára menedék és erősség lesz. Akkor megtudják, hogy Jehova az ő Istenük.

11. Hogyan írja le Jóel a Jehovától jövő áldásokat?

¹¹ Micsoda paradicsomi bőséget látnak majd „azon a napon”! (3:18). A hegyek bortól csepegnek, a halmok tejjel folynak és minden patakmeder bő vízzel ömledez. Jehova házából frissítő forrás fakad. Egyiptom és Edom, akik ártatlan vért ontottak Júdában, kietlen sivataggá válnak, de Júda és Jeruzsálem határtalan ideig megmarad, és „Jehova lakozik majd Sionban” (3:21).

MIÉRT HASZNOS?

12. Jóel prófétának milyen fontos prófétai szavát hangsúlyozta Péter Pünkösdkor?

¹² Egyes magyarázók Jóelt „a homály prófétájá”-nak nevezik. Isten népe szempontjából azonban Jóel a megszabadítás nagyszerű hírének bejelentője. Pál apostol ezt a gondolatot hangsúlyozza a Róma 10:13. versében, amely így szól: „Mert mindaz, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmentésben részesül” (Jóel 2:32). Megkapó módon teljesült Jóel jövendölése i. sz. 33 Pünkösd napján. Ez alkalommal Péter ihletés alatt megmagyarázta, hogy Isten szellemének a Krisztus tanítványaira való kitöltése Jóel próféciájának a beteljesedése volt (Csel 2:1–21; Jóel 2:28, 29, 32). Péter nagy súlyt helyez Jóel szavainak prófétai jelentőségére: „És mindaz, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül” (Csel 2:21, 39, 40).

13. a) Milyen meglepő hasonlóság látható a Jóel könyve és a Jelenések könyve között? b) Milyen más jövendölésekkel kapcsolatos párhuzamok találhatók a Jóel könyvében?

¹³ A Jóel által leírt sáskacsapás és a Jelenések könyvében (a 9. fejezetben) megjövendölt csapás között meglepő hasonlatosság látható. Itt is elsötétül a nap, a sáskák harcra felkészített lovakhoz hasonlítanak, olyan zajt keltenek, mint a harci szekerek és oroszlánfogakhoz hasonló foguk van (Jóel 2:4, 5, 10; 1:6; Jel 9:2, 7–9). A Jóel 2:31 jövendölése, amely a nap elsötétüléséről szól, párhuzamba hozható az Ésaiás 13:9, 10 és a Jelenések 6:12–17, valamint a Máté 24:29, 30-ban megjövendölt eseménnyel, ahol egyebek között Jézus kimutatja, hogy a jövendölés akkor teljesedik majd, amikor az Emberfia eljön hatalommal és nagy dicsőséggel. Nyilván a Malakiás 4:5-ben is a Jóel 2:11 következő  szavaira történik utalás: „Jehova napja nagy és igen félelmet keltő.” A „sötétség és sűrű homály napja” kifejezést hasonlóképpen megtaláljuk a Jóel 2:2. és a Sofóniás 1:14, 15. versében is.

14. Jóel könyvében milyen idézetek magasztalják Jehova felsőbbségét és szerető-kedvességét?

¹⁴ A Jelenések könyvének jövendölése előremutat az isteni harag „nagy napjára” (Jel 6:17). Jóel is jövendöl erről az időről, rámutatva arra, hogy amikor „Jehova nagy napja” eljön a nemzetekre, azok, akik védelmükre és megszabadításukra segítségül hívják Isten nevét, „biztonságba jutnak”. „Jehova oltalom lesz népe számára.” Ismét helyreáll az édeni bőség: „És azon a napon történik, hogy a hegyek édes bortól csepegnek és még a halmok is tejjel folynak, és Júda patakjainak medrei mind bő víztől ömledeznek, és Jehova házából forrás fakad.” Amikor Jóel a helyreállításnak ezt a nagyszerű ígéretét ismerteti, Jehova Isten egyeduralmát magasztalja és Isten nagy irgalma alapján az őszinte szívűekhez ilyen felhívással fordul: „Térjetek vissza Jehovához, a ti Istenetekhez, mert kegyelmes és irgalmas ő, késedelmes a haragra és bővelkedik szerető-kedvességben.” Mindazok, akik megszívlelik ezt az ihletett felhívást, örök áldásokat aratnak (Jóel 2:32; 3:16, 18; 2:13).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]