31. fejezet

Jehova cselekedetei nagyok és csodálatosak

10. látomás – Jelenések 15:1–16:21

Téma: Jehova a szentélyében; Isten haragjának hét csészéjét kiöntik a földre

A beteljesedés ideje: 1919-től Armageddonig

1–2. a) Mi a harmadik jel, amelyről János beszámol? b) Miről tudnak már régóta Jehova szolgái az angyalokkal kapcsolatban?

EGY asszony, aki fiúgyermeket szül! Egy nagy sárkány, aki megpróbálja felfalni a gyermeket! Ez a két égi jel, melyet a Jelenések könyvének 12. fejezete élénken ecsetel, segített megértenünk, hogy a sok évszázados ellenségeskedés, amely Isten asszonyának Magva, valamint Sátán és démonai között dúl, a csúcspontjához közeledik. Ezekre a jelképekre irányítva a figyelmet János ezt mondta: „És nagy jel volt látható az égben . . . És egy másik jel volt látható” (Jelenések 12:1, 3, 7–12). Most azonban egy harmadik jelről beszél: „És láttam egy másik jelet az égben, nagyot és csodálatosat: hét angyalt hét csapással. Ezek az utolsók, mert általuk bevégeztetik az Isten haragja” (Jelenések 15:1). Ennek a harmadik jelnek is rendkívül nagy jelentősége van Jehova szolgái számára.

² Figyeljük meg, hogy az angyalok ismét fontos feladatot kapnak Isten akaratának a végrehajtásában. Jehova szolgái régóta tudnak az angyalok szerepéről. Az ókori zsoltáríró ihletés alatt még beszélt is az angyalokhoz, amikor felszólította őket: „Áldjátok Jehovát, ó, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, figyelve szavának hangjára” (Zsoltárok 103:20). Most, ebben az új jelenetben az angyalok azt a feladatot kapják, hogy öntsék ki a hét utolsó csapást.

3. Mi a hét csapás, és mit jelképez a kiöntésük?

³ Mik ezek a csapások? Miként a hét trombitaszó, ezek is súlyos ítéletüzenetek, amelyek nyilvánosságra hozzák, hogyan gondolkodik Jehova a világ egyes elemeiről, és figyelmeztetnek bírói döntéseinek végkimenetelére (Jelenések 8:1–9:21). A csapások kiöntése  az ítéletek végrehajtására utal, amikor is lángoló haragjának napján Jehova elpusztítja gyűlöletes ellenségeit (Ézsaiás 13:9–13; Jelenések 6:16, 17). E csapások által tehát „bevégeztetik az Isten haragja”. De mielőtt János beszélne a kiöntésükről, néhány olyan emberről ír, akit nem sújtanak ezek a csapások. Ezek a hűségesek, akik nem fogadták el a vadállat jelét, Jehova dicséretét éneklik, miközben bosszújának napját hirdetik (Jelenések 13:15–17).

Mózes és a Bárány éneke

4. Milyen látvány ragadja meg János tekintetét?

⁴ Most egy figyelemre méltó látvány ragadja meg János tekintetét: „És olyasmit láttam, ami tűzzel elegy, üvegszerű tengernek látszott, és az üvegszerű tengernél láttam az Isten hárfáival állni azokat, akik győztesen felülkerekednek a vadállaton és annak képmásán és nevének számán” (Jelenések 15:2).

5. Mit jelképez ’a tűzzel elegy üvegszerű tenger’?

⁵ Ez ugyanaz az „üvegszerű tenger”, mint amit János korábban látott Isten trónja előtt (Jelenések 4:6). Hasonlít a Salamon templomában lévő ’öntött tengerhez’ (víztároló medencéhez), ahonnan a papok a tisztálkodáshoz szükséges vizet vették (1Királyok 7:23). Ez tehát nagyszerűen szemlélteti ’a víznek fürdőjét’, azaz Isten Szavát, amely által Jézus megtisztítja a felkent keresztények papi gyülekezetét (Efézus 5:25, 26; Héberek 10:22). Ez az üvegszerű tenger „tűzzel elegy”, ami arra utal, hogy miközben a felkentek engedelmeskednek a számukra felállított magas irányadó mértékeknek, próbákon esnek át és megtisztulnak. Továbbá arra emlékeztet minket, hogy Isten Szava is tartalmaz tüzes ítéleteket, melyek Isten ellenségeit fogják sújtani  (5Mózes 9:3; Sofóniás 3:8). Ezek közül a tüzes ítéletek közül némelyik abban a hét utolsó csapásban jut kifejezésre, amely éppen kiöntésre vár.

6. a) Kik azok az énekesek, akik az égi üvegszerű tenger előtt állnak, és honnan tudjuk ezt? b) Milyen értelemben ’kerekednek felül győztesen’ a vadállaton és annak képmásán?

⁶ Az a tény, hogy Salamon templomának öntött tengerét a papok használták, azt mutatja, hogy az égi üvegszerű tenger előtt álló énekesek papi osztályt alkotnak. ’Isten hárfái’ vannak náluk, ezért a 24 vénnel és a 144 000-rel hozhatók kapcsolatba, mivel ez a két csoport is úgy énekel, hogy közben hárfán kíséri magát (Jelenések 5:8; 14:2). A János által látott énekesek „győztesen felülkerekednek a vadállaton és annak képmásán és nevének számán”. Tehát minden bizonnyal ők a 144 000 azon tagjai, akik ezekben az utolsó napokban itt élnek a földön. Csoportként ők mindenképpen győztesnek nevezhetők. 1919 óta, közel 90 éve nem hajlandók elfogadni a vadállat jelét, és a képmására sem tekintenek úgy, mint az emberiség egyedüli reményére. Már sok hűséges meghalt közülük, és ők – immár az égben – kétségkívül nagy örvendezéssel hallgatják a még földön élő testvéreik énekét (Jelenések 14:11–13).

7. Mire használták a hárfát az ókori Izraelben, és mire ösztönözzön minket az, hogy Isten hárfái szerepelnek János látomásában?

⁷ Ezek a hűséges győztesek Isten hárfáival láthatók, így a templomban szolgáló ókori lévitákra emlékeztetnek, akik hárfakíséret mellett énekkel imádták Jehovát. Némelyek prófétáltak is hárfakísérettel (1Krónikák 15:16; 25:1–3). A gyönyörű hárfaszó gazdagabbá tette a Jehovához intézett örömteli énekeket, valamint az őt dicsőítő és a hálaadó imákat (1Krónikák 13:8; Zsoltárok 33:2; 43:4; 57:7, 8). Lehangoltság vagy fogság idején nem hallatszott a hárfa hangja (Zsoltárok 137:2). Amikor látjuk, hogy Isten hárfái is szerepelnek a látomásban, fokozott várakozással tekintünk előre az Istenünknek szóló dicsérő és hálaadó énekekre, melyek boldogan és győzedelmesen zengenek! *

8. Milyen éneket énekelnek, és milyen szavakkal?

⁸ János most erről számol be: „Ők Mózesnek, az Isten rabszolgájának énekét és a Bárány énekét éneklik: »Nagyok és csodálatosak a cselekedeteid, Jehova Isten, aki a Mindenható vagy. Igazságosak és igazak az útjaid, örökkévalóság Királya. Ki ne félne téged, Jehova, és ki ne dicsőítené a nevedet, hiszen egyedül te vagy lojális. Mert eljön majd az összes nemzet, és imádatot mutat be előtted, mivel nyilvánvalóvá lettek igazságos rendeleteid«” (Jelenések 15:3, 4).

9. Miért nevezhető ez az ének ’Mózes énekének’?

⁹ Ezek a győztesek ’Mózes énekét’ énekelik, vagyis egy olyan éneket, mint amilyet Mózes is énekelt hasonló körülmények között. Miután az izraeliták tanúi voltak az Egyiptomot sújtó tíz csapásnak, valamint az egyiptomi hadsereg pusztulásának a Vörös-tengernél, Mózes egy győzelmi énekbe vonta be őket. Jehova dicséretére ezt harsogták: „Jehova királyként fog uralkodni időtlen időkig, sőt örökké” (2Mózes 15:1–19). Mennyire helyénvaló hát, hogy a János látomásában szereplő énekesek – akik győztesen felülkerekednek a vadállaton és fontos szerepük van a hét utolsó csapás bejelentésében is – szintén énekelnek „az örökkévalóság Királyának”! (1Timóteusz 1:17).

10. Mi a másik ének, melyet Mózes szerzett, és hogyan vonatkozik az utolsó versszaka a mai nagy sokaságra?

¹⁰ Az idős Mózes egy másik énekben – melyet akkor szerzett, amikor Izrael arra készült, hogy elfoglalja Kánaán földjét – így szólt a nemzethez: „Én bizony Jehova nevét hirdetem. Ismerjétek el Istenünk nagyságát!” Ennek az éneknek az utolsó versszaka a nem izraelitákat is buzdítja, így Mózes ihletett szavai a mai nagy sokaságnak is szólnak: „Örvendjetek,  ti nemzetek, a népével”. Miért örvendjenek? Azért, mert Jehova most „megbosszulja szolgáinak vérét, bosszút áll ellenfelein”. Ennek az igazságos ítéletnek a végrehajtása megörvendezteti mindazokat, akik Jehovában reménykednek (5Mózes 32:3, 43; Róma 15:10–13; Jelenések 7:9).

11. Hogyan teljesednek továbbra is a János által hallott ének szavai?

¹¹ Mennyire örülne Mózes, ha itt lehetne az Úr napján, és együtt énekelhetne az égi kórussal: „eljön majd az összes nemzet, és imádatot mutat be előtted”. Ennek a fenséges éneknek a szavai továbbra is csodálatosan teljesednek napjainkban, amikor nem csupán látomásban, de a valóságban is látjuk, hogy különböző ’nemzetekből’ emberek milliói özönlenek nagy örvendezéssel Jehova földi szervezetébe.

12. Miért nevezhető a győztesek éneke ’a Bárány énekének’ is?

¹² Ez az ének azonban nem csupán Mózes éneke, hanem ’a Bárányé’ is. Milyen értelemben? Mózes Jehova prófétája volt az izraeliták között, de ő maga mondta, hogy Jehova támaszt majd egy hozzá hasonló prófétát. Ez a próféta a Bárány, azaz Jézus Krisztus. Míg Mózes ’Isten rabszolgája’ volt, addig Jézus Isten Fia, a nagyobb Mózes (5Mózes 18:15–19; Cselekedetek 3:22, 23; Héberek 3:5, 6). Az énekesek tehát „a Bárány énekét” is éneklik.

13. a) Miért mondhatjuk, hogy Jézus hasonló Mózeshez, jóllehet nagyobb nála? b) Hogyan csatlakozhatunk mi is az énekesekhez?

¹³ Mózeshez hasonlóan Jézus is mások előtt dicsérte Jehovát énekkel, és arról prófétált, hogy Isten győzelmet fog aratni az összes ellensége felett (Máté 24:21, 22; 26:30; Lukács 19:41–44). Jézus is nagyon várta azt az időt, amikor a nemzetek eljönnek Jehovát dicsérni, és ’Isten Bárányaként’ önfeláldozóan odaadta emberi életét, hogy ezt lehetővé tegye (János 1:29; Jelenések 7:9; vesd össze: Ézsaiás 2:2–4; Zakariás 8:23). És ahogyan Mózes is megismerte Jehova Isten nevét, és magasztalta azt, ugyanúgy Jézus is nyilvánvalóvá tette Isten nevét (2Mózes 6:2, 3; Zsoltárok 90:1, 17; János 17:6). Jehova lojális, ezért dicsőséges ígéretei biztosan beteljesednek. Nem kétséges, hogy mi is csatlakozunk ezekhez a lojális énekesekhez, Mózeshez és a Bárányhoz, és egyetértünk az ének szavaival: „Ki ne félne téged, Jehova, és ki ne dicsőítené a nevedet”.

Az angyalok a csészékkel

14. Kiket lát János előtűnni a szentélyből, és mit adnak nekik?

¹⁴ Természetes, hogy mi is halljuk a felkent győztesek énekét. Miért? Mert a földön jelentették be azokat az ítéleteket, amelyeket az Isten haragjával teli csészék tartalmaztak. De ahogy János szavaiból megtudjuk, a csészék kiöntése nem csupán embereket érint: „Ezek után láttam, és megnyílt a tanúság sátrának szentélye az égben, és a szentélyből előtűnt a hét angyal a hét csapással, tiszta, fényes lenvászonba öltözve, mellükön pedig aranyövvel körülövezve. És a négy élő teremtmény egyike a hét angyalnak hét aranycsészét adott, melyek az örökkön-örökké élő Isten haragjával voltak tele” (Jelenések 15:5–7).

15. Miért nem meglepő, hogy a hét angyal a szentélyből lép ki?

¹⁵ Izrael templomában, melyben égi dolgok jelképei voltak, csak a főpap mehetett be a szentek szentjébe, melyet itt ’szentélynek’ neveznek (Héberek 9:3, 7). Ez Jehova jelenlétének a helyét szemlélteti, mely az égben van. Viszont az égben nemcsak a Főpap, Jézus Krisztus léphet Jehova színe elé, hanem az angyalok is (Máté 18:10; Héberek 9:24–26). Nem meglepő hát, hogy a hét angyal az égi szentélyből lép ki. Magától Jehova Istentől kapták a megbízatásukat, hogy öntsék ki az Isten haragjával teli csészéket (Jelenések 16:1).

16. a) Mi mutatja, hogy a hét angyal nagyon is alkalmas a rábízott munka elvégzésére? b) Mi mutatja, hogy mások is részt vesznek a jelképes csészék kiöntésének nagyszabású munkájában?

¹⁶ Ezek az angyalok nagyon is alkalmasak erre a munkára. Tiszta, fényes lenvászonba vannak öltözve, ami azt mutatja, hogy szellemi  értelemben tiszták és szentek, igazságosak Jehova szemében. Aranyövet is viselnek. Övet általában akkor használ valaki, amikor felövezi magát valamilyen feladat elvégzésére (3Mózes 8:7, 13; 1Sámuel 2:18; Lukács 12:37; János 13:4, 5). Az angyalok tehát egy megbízás teljesítésére vannak felövezve. Továbbá az övük aranyból van. Az ókori sátortemplomban az arany az isteni, égi dolgok szemléltetésére szolgált (Héberek 9:4, 11, 12). Ez azt jelenti, hogy ezek az angyalok egy nagyon értékes szolgálati megbízatást kaptak Istentől. Mások is részt vesznek ebben a nagyszabású feladatban. A négy élő teremtmény közül az egyik átnyújtja a csészéket az angyaloknak. Valószínűleg az első élő teremtményről van szó, aki oroszlánhoz hasonlít, ami nyilvánvalóan a Jehova ítéleteinek hirdetéséhez szükséges rendíthetetlen bátorságot szemlélteti (Jelenések 4:7).

Jehova az ő szentélyében

17. Mit mond János a szentélyről, és az miért emlékeztet minket az ókori Izrael szentélyére?

¹⁷ A látomásnak ezt a részét a következőképpen zárja le János: „És a szentély megtelt füsttel az Isten dicsősége és az ő hatalma miatt, és senki  sem tudott belépni a szentélybe, míg be nem fejeződött a hét angyal hét csapása” (Jelenések 15:8). Izrael történetében voltak olyan alkalmak, amikor felhő borította a szó szerinti szentélyt. Amikor Jehova dicsősége ily módon nyilvánult meg, a papok nem tudtak belépni a szentélybe (1Királyok 8:10, 11; 2Krónikák 5:13, 14; vesd össze: Ézsaiás 6:4, 5). Ezek olyan idők voltak, amikor Jehova ténylegesen beavatkozott a földi ügyekbe.

18. Mikor tér vissza a hét angyal Jehovához, hogy beszámoljon neki?

¹⁸ Jehovát most is nagyon érdekli, hogy mi történik itt a földön. Azt akarja, hogy a hét angyal teljesítse küldetését. Olyan időben élünk, amikor az ítélet eléri csúcspontját, ahogyan azt a Zsoltárok 11:4–6 leírja: „Jehova az ő szent templomában van. Jehova – az egekben van trónja. Szemei látják, ragyogó szemei megvizsgálják az emberek fiait. Jehova megvizsgálja az igazságosakat is, a gonoszokat is; gyűlöli a lelke mindazt, aki az erőszakot szereti. Kelepcét, tüzet és ként záporoztat a gonoszokra, és perzselő szelet mint poharuk osztályrészét.” Amíg ezt a hét csapást ki nem öntik a gonoszokra, a hét angyal nem tér vissza Jehova fenséges jelenlétébe.

19. a) Milyen parancs hangzik el, és ki az, aki adja? b) Mikor kezdődhetett el a jelképes csészék kiöntése?

¹⁹ A félelmet keltő parancs úgy szól, mint a mennydörgés: „És hallottam, hogy egy harsány hang a szentélyből ezt mondja a hét angyalnak: »Menjetek, és öntsétek ki az Isten haragjának hét csészéjét a földre!«” (Jelenések 16:1). Ki az, aki a parancsot adja? Csak Jehova lehet az, mivel dicsőségének és hatalmának ragyogása miatt senki más nem léphetett be a szentélybe. Jehova 1918-ban jött el szellemi templomába, hogy ítélkezzen (Malakiás 3:1–5). Tehát valószínűleg röviddel ezután adott parancsot az angyaloknak, hogy öntsék ki haragjának csészéit. A jelképes csészékben levő ítéletek erőteljes hirdetése 1922-ben kezdődött el, és ez a munka a csúcspontjához közeledik.

A csészék és a trombiták hangja

20. Mit tárnak fel Jehova haragjának csészéi, mire figyelmeztetnek, és hogyan öntik ki őket?

²⁰ Jehova haragjának csészéi feltárják, hogy ő milyennek látja a világ egyes elemeit, és figyelmeztetnek az ítéletekre, amelyeket végre fog hajtani. Az angyalok a földön élő felkent keresztények gyülekezete által öntik ki a csészéket, vagyis azok által, akik Mózes énekét és a Bárány énekét énekelik. Miközben a János osztály a Királyságot hirdeti jó hírként, bátran feltárja a harag csészéinek tartalmát is (Máté 24:14; Jelenések 14:6, 7). Kettős üzenetük tehát egyrészt békés üzenet, hiszen szabadságot hirdet az emberiségnek, másrészt háborús üzenet, mivel figyelmeztet ’Istenünk bosszújának napjára’ (Ézsaiás 61:1, 2).

21. Miben egyezik és miben különbözik Isten haragja első négy csészéjének célpontja az első négy trombitaszó célpontjától?

²¹ Isten haragja első négy csészéjének célpontja ugyanaz, mint az első négy trombitaszó célpontja: a föld, a tenger, a folyók és a vizek forrásai és az égi fényforrások (Jelenések 8:1–12). Ám míg a négy trombitaszó csak a „harmadrészük” ellen irányult, addig Isten haragja csészéinek a kiöntése ezek teljes egészét éri. Tehát, bár elsőként a kereszténység mint „harmadrész” vonta magára a figyelmet az Úr napján, Sátán rendszerének egyetlen része sem mentesül Jehova kellemetlen ítéletüzeneteitől, sem az általuk okozott fájdalomtól.

22. Miben különbözik az utolsó három trombitaszó a korábbiaktól, és milyen kapcsolatban vannak Jehova haragjának utolsó három csészéjével?

²² Az utolsó három trombitaszó különbözött a többitől, mert jajoknak nevezik őket (Jelenések 8:13; 9:12). Az első kettő főleg a sáskákból és a lovasseregekből állt, míg a harmadik Jehova Királyságának a megszületését vezette be (Jelenések 9:1–21; 11:15–19). Amint látni fogjuk, ezek némelyikét a harag utolsó három csészéje is érinti, de a csészék némileg mégis eltérnek a három jajtól. Figyeljük meg most közelebbről, hogy Jehova haragja csészéinek a kiöntése milyen drámai közléseket eredményez.

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]