Huszonnegyedik fejezet

Ez a világ képtelen segíteni

Ézsaiás 31:1–9

1., 2. a) Miért rémülnek meg Jeruzsálem lakói? b) Mely kérdések merülnek fel, figyelembe véve Jeruzsálem nehéz helyzetét?

 JERUZSÁLEM lakói rémültek — minden okuk megvan rá. Asszíria, a kor leghatalmasabb birodalma megtámadta ’Júdának minden kerített városát, és elfoglalta azokat’. Az asszír hadigépezet most Júda fővárosát fenyegeti (2Királyok 18:13, 17). Mit tesz Ezékiás király és Jeruzsálem többi lakója?

² Mivel országának többi városa már elesett, Ezékiás tudja, hogy Asszíria hatalmas haderejének könnyű préda Jeruzsálem. Sőt mi több, az asszírok hírhedtek példátlan kegyetlenségükről és erőszakosságukról. Ennek a népnek a hadserege annyira félelmetes, hogy ellenfeleik néha harc nélkül elmenekülnek! Tekintettel Jeruzsálem nyomorúságos körülményeire, vajon hová fordulhatnak lakói segítségért? Vajon megmenekülhetnek valahogyan az asszír hadseregtől? És vajon hogyan került Isten népe ilyen helyzetbe? Hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre, vissza kell tekintenünk, és meg kell néznünk, hogyan bánt Jehova a szövetséges népével a korábbi években.

Hitehagyás Izraelben

3., 4. a) Mikor és hogyan vált szét két királyságra Izrael nemzete? b) Hogyan adott rossz kezdetet Jeroboám az északi tíztörzs-királyságnak?

³ Attól az időtől fogva, hogy Izrael elhagyta Egyiptomot, egészen Dávid fiának, Salamonnak a haláláig (egy valamivel több mint 500 éves időszakon át), Izrael tizenkét törzse  egységes nemzetet alkotott. Salamon halála után Jeroboám fellázította a tíz északi törzset Dávid háza ellen, és attól fogva a nemzet két királyságra vált szét. Ez i. e. 997-ben történt.

⁴ Jeroboám volt Izrael északi királyságának első királya, és alattvalóit a hitehagyás útján vezette, ugyanis az ároni papi osztályt felváltotta egy törvénytelen papi osztállyal, Jehova törvényes imádata helyett pedig borjúimádatot vezetett be (1Királyok 12:25–33). Ez utálatos volt Jehovának (Jeremiás 32:30, 35). Emiatt és más okokból megengedte, hogy Asszíria leigázza Izraelt (2Királyok 15:29). Hóseás király próbálta lerázni az asszír igát azzal, hogy Egyiptommal szövetkezett, de a terv kudarcot vallott (2Királyok 17:4).

Izrael rossz helyen keres védelmet

5. Kihez fordul segítségért Izrael?

⁵ Jehova szeretné, hogy Izrael észre térjen. a Ezért a következő figyelmeztetést küldi Ézsaiás próféta által: „Jaj nékik, a kik Égyiptomba mennek segítségért, lovakra támaszkodnak, és a szekerek sokaságában bíznak, és a nagyon erős lovagokban; és nem néznek [Izraelnek] Szentjére, és az Urat nem keresik” (Ézsaiás 31:1). Mennyire tragikus! Izrael inkább a lovakban és harci szekerekben bízik, mintsem az élő Istenben, Jehovában. Izrael testi gondolkodásmódja szerint Egyiptomnak sok lova van, és ezek erősek. Egyiptom biztosan értékes szövetséges lesz az asszír hadsereggel szemben! Ámde az izraeliták hamarosan rá fognak jönni, hogy az Egyiptommal kötött testi szövetségük hiábavaló.

6. Miért mondhatjuk, hogy a Jehovába vetett hit súlyos hiányáról árulkodik az, hogy Izrael Egyiptomhoz fordul?

⁶ A Törvényszövetség révén Izrael és Júda lakói egyaránt Jehovának átadott állapotban vannak (2Mózes 24:3–8;  1Krónika 16:15–17). Izrael azzal, hogy Egyiptomhoz fordul segítségért, feltárja Jehovába vetett hitének hiányát és azt, hogy figyelmen kívül hagyja a szent szövetség részét alkotó törvényeket. Miért? A szövetség feltételei ugyanis magukban foglalják Jehova ígéretét, hogy megvédi népét akkor, ha a nép kizárólagos odaadást tanúsít iránta (3Mózes 26:3–8). Ezzel az ígérettel összhangban Jehova többször is bizonyította, hogy ’erősség a háborúság idején’ (Zsoltárok 37:39; 2Krónika 14:2, 9–12; 17:3–5, 10). Sőt, a Törvényszövetség közvetítőjén, Mózesen keresztül Jehova azt mondta Izrael későbbi királyainak, hogy ne tartsanak sok lovat (5Mózes 17:16). Ha ezek a királyok engedelmeskednek ennek az előírásnak, azzal kimutatják, hogy „[Izraelnek] Szentjére” tekintenek védelemért. Sajnálatos, hogy Izrael uralkodóinak nincsen ilyen hitük.

7. Mit tanulhatnak a mai keresztények Izrael hitetlenségéből?

⁷ A mai keresztények is tanulhatnak ebből. Izrael a látható, Egyiptom nyújtotta segítségre támaszkodott, nem pedig arra a sokkal hatalmasabb segítségre, melyet Jehova adott. Ehhez hasonlóan a keresztények manapság is kísértést érezhetnek, hogy bizalmukat inkább a biztonság látható forrásaiba (bankszámlákba, társadalmi helyzetbe, világi kapcsolatokba) vessék, semmint Jehovába. Való igaz, a keresztény családfők komolyan veszik felelősségüket, hogy gondoskodjanak a családjukról anyagilag (1Timóteus 5:8). Viszont nem vetik bizalmukat az anyagi javakba. És őrizkednek „mindenfajta mohóságtól” (Lukács 12:13–21). Az egyetlen „kővár a szükség idején” Jehova Isten (Zsoltárok 9:10; 54:9).

8., 9. a) Noha Izrael tervei stratégiailag talán helyesnek látszanak, mi lesz a kimenetel, és miért? b) Mi a különbség az emberek ígéretei és Jehova ígéretei között?

⁸ Ézsaiás tulajdonképpen kigúnyolja azokat az izraelita vezetőket, akik kiötlötték az Egyiptommal kötendő szövetséget,  ugyanis ezt mondja: „Ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők segítsége ellen” (Ézsaiás 31:2). Izrael vezetői talán bölcsnek gondolják magukat. De vajon nem a világegyetem Teremtőjénél van a legfőbb bölcsesség? A látszat teljes mértékben amellett szól, hogy stratégiailag helyes Izrael terve, mely szerint Egyiptomtól kér segítséget. Az ilyen politikai szövetkezés viszont szellemi házasságtörés Jehova szemében  (Ezékiel 23:1–10). Ézsaiás azt mondja, hogy ennek következtében Jehova ’veszedelmet hoz’ rájuk.

⁹ Az emberek ígéretei köztudottan megbízhatatlanok, az emberi védelem pedig bizonytalan. Másrészt viszont Jehovának nincs szüksége arra, hogy ’megváltoztassa beszédeit’. Mindenképpen megteszi azt, amit ígér. Szava nem tér vissza hozzá eredménytelenül (Ézsaiás 55:10, 11; 14:24).

10. Mi történik majd Egyiptommal és Izraellel egyaránt?

¹⁰ Vajon az egyiptomiak megbízható védelemnek bizonyulnak majd Izrael számára? Nem. Ézsaiás így szól Izraelhez: „Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, és lovai hús és nem lélek, és ha az Úr kinyújtja kezét, megtántorodik a segítő, és elesik a megsegített, és együtt mind elvesznek” (Ézsaiás 31:3). A segítő (Egyiptom), és a megsegített (Izrael) is megtántorodik, elesik és elveszik majd akkor, amikor Jehova kinyújtja a kezét, hogy Asszíria által végrehajtsa az ítéletét.

Szamária elesik

11. Milyen bűnöket halmozott fel Izrael, és mi ennek a következménye?

¹¹ Jehovát arra indítja az irgalma, hogy ismételten prófétákat küldjön Izraelbe, hogy a népet megbánásra bátorítsa és arra, hogy térjen vissza a tiszta imádathoz (2Királyok 17:13). De Izrael még súlyosabbá teszi a borjúimádattal kapcsolatos bűnét azzal, hogy jóslásba, erkölcstelen Baál-imádatba és szent oszlopok, illetve magaslatok használatába bocsátkozik. Sőt, az izraeliták „átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön”, a saját testükből valókat áldozták fel a démonisteneknek (2Királyok 17:14–17; Zsoltárok 106:36–39; Ámosz 2:8). Hogy véget vessen Izrael gonoszságának, Jehova így rendelkezik: „Elveszett Samaria! Az ő királya, mint forgács a víz színén!” (Hóseás 10:1, 7). Az asszír csapatok i. e. 742-ben megtámadják Szamáriát, Izrael fővárosát.  Három évig tartó ostrom után Szamária elesik, és i. e. 740-től a tíztörzs-királyság nem létezik többé.

12. Milyen munkára adott Jehova megbízást napjainkra, és mi történik azokkal, akik nem törődnek a figyelmeztetéssel?

¹² Napjainkban Jehova megbízást adott egy világméretű prédikálómunkára, hogy figyelmeztesse az embereket, „mindenhol mindnyájan tanúsítsanak megbánást” (Cselekedetek 17:30; Máté 24:14). Azok, akik elvetik azt, ami által Isten megmentésről gondoskodik, olyanok lesznek, mint a „forgács”, vagyis elpusztulnak, mint Izrael hitehagyott nemzete. Azok viszont, akik Jehovában reménykednek, „öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29). Mennyire bölcs tehát, ha elkerüljük Izrael ókori királyságának a hibáit! Vessük a bizalmunkat teljesen Jehovába a megmentés érdekében!

Jehova ereje megmenti népét

13., 14. Milyen vigasztaló szavakat mond Jehova Sionnak?

¹³ Izrael déli határától néhány kilométerre fekszik Jeruzsálem, Júda fővárosa. Jeruzsálem lakói nagyon is tudatában vannak annak, mi történt Szamáriával. Most ugyanaz a félelmetes ellenség fenyegeti őket is, mely előidézte északi szomszédjuk végét. Vajon tanulnak majd a Szamáriával történtekből?

¹⁴ Ézsaiás következő szavai megvigasztalják Jeruzsálem lakóit. A próféta biztosítja őket arról, hogy Jehova továbbra is szereti szövetséges népét: „így szólott az Úr hozzám: A mint mormol az oroszlán és az oroszlánkölyök zsákmánya mellett, a mely ellen összehívatnak a pásztorok sereggel, és szavoktól ő meg nem retten, és meg nem ijed sokaságuktól: így száll alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán!” (Ézsaiás 31:4). Jehova féltőn óvja szent városát, Siont, akár a zsákmányát őrző fiatal oroszlán. Jehovát nem  térítheti el szándékától sem a dicsekvés, sem a fenyegető szavak, sem az asszír csapatok valamilyen más megmozdulása.

15. Mi mutatja, hogy Jehova gyöngéden és könyörületesen bánik a Jeruzsálemben lakókkal?

¹⁵ Figyeljük meg most, milyen gyöngéden és könyörületesen  bánik Jehova a Jeruzsálemben lakókkal: „Mint repeső madarak, úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazván megszabadítja, kimélvén megmenti” (Ézsaiás 31:5). A madarak tojói mindig gondosan őrködnek, hogy megvédjék kicsinyeiket. Kiterjesztett szárnyaikkal keringenek fészkük fölött, és éber szemekkel figyelnek minden veszélyre utaló jelre. Ha közeledik egy ragadozó, a tojó gyorsan lecsap rá, hogy megvédje a fiókákat. Ehhez hasonlóan Jehova gyöngéden törődik a Jeruzsálemben lakókkal a támadó asszírok miatt.

„Térjetek vissza hát hozzá”

16. a) Milyen szeretetteljes felhívással fordul Jehova a népéhez? b) Mikor válik különösen nyilvánvalóvá Júda népének a lázadása? Magyarázd meg!

¹⁶ Jehova most emlékezteti népét arra, hogy bűnt követett el, és buzdítja, hogy hagyja el tévelygő útját: „Térjetek vissza hát hozzá, a kitől oly nagyon elpártolátok, [Izraelnek] fiai!” (Ézsaiás 31:6). Izrael tíztörzs-királysága nem állt egyedül lázadásával. A Júdában lakók, akik szintén „[Izraelnek] fiai”, úgyszintén ’elpártoltak’. Ez különösen nyilvánvalóvá válik röviddel Ézsaiás prófétai üzenetének befejezése után, amikor Ezékiás fia, Manassé lesz a király. A bibliai feljegyzés szerint „[Manassé] elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, a kiket az Úr kigyomlált” (2Krónika 33:9). Képzeljük csak el! Jehova megsemmisíti a pogány nemzeteket, mert undorítóak szennyükben, ámde a Jehovával szövetséges kapcsolatban álló Júda lakói még e nemzetekhez tartozó embereknél is rosszabbak.

17. Milyen értelemben hasonlíthatók a napjainkban tapasztalható állapotok azokhoz, melyek Manassé napjaiban uralkodtak Júdában?

¹⁷ A XXI. század hajnalán az állapotok sok szempontból hasonlítanak azokhoz, melyek Manassé napjaiban uralkodtak  Júdában. A világot egyre jobban megosztja a vallási, faji és etnikai gyűlölködés. Milliók esnek áldozatul borzalmas gyilkosságoknak, kínzásoknak, erőszakoskodásoknak és az úgynevezett etnikai tisztogatásnak. Nem is kétséges, hogy a népek és nemzetek (különösképpen a kereszténység nemzetei) ’elpártoltak’. Bizonyosak lehetünk viszont afelől, hogy Jehova  nem fogja engedni, hogy a gonoszság örökké folytatódjon. Miért lehetünk biztosak benne? Amiatt, ami Ézsaiás napjaiban történt.

Jeruzsálem felszabadul

18. Mire figyelmezteti a rabsáké Ezékiást?

¹⁸ Az asszír királyok saját isteneiknek tulajdonították az érdemet a harcmezőn elért győzelmeikért. Az Ókori keleti történeti chrestomathia című könyv tartalmazza Assur-bán-aplinak, az egyik asszír uralkodónak a feliratait, aki egyebek között az alábbiakat jelentette ki: „Az Aššur, Bēl, Nabû, a nagy istenek, uraim — akik az oldalamra állanak — iránt érzett bizodalomban a tágas csatatéren katonáinak vereségét okoztam.” Ő tehát azt állította, hogy Assur, Bél és Nabú isten volt az ura, ezek az istenek vezették őt. Ézsaiás napjaiban az asszír Sénakhérib királyt képviselő rabsáké úgyszintén arról az elképzelésről tesz bizonyságot az Ezékiás királyhoz intézett szavaiban, hogy az istenek beleavatkoznak az emberek hadakozásába. Figyelmezteti a zsidó királyt, hogy ne támaszkodjon Jehovára védelemért, és hangsúlyozza, hogy a többi nemzet istenei nem voltak képesek megvédeni népeiket a hatalmas asszír hadigépezettel szemben (2Királyok 18:33–35).

19. Hogyan reagál Ezékiás a rabsáké gúnyos megjegyzéseire?

¹⁹ Hogyan reagál Ezékiás király? A bibliai beszámoló így szól: „Mikor pedig ezeket hallotta Ezékiás király, megszaggatta az ő ruháit, és zsákba öltözék, és bement az Úr házába” (2Királyok 19:1). Ezékiás felismeri, hogy egyetlen egy személy van, aki segíteni tud neki ebben a rémítő helyzetben. Megalázza magát, és Jehovára tekint útmutatásért.

20. Mit tesz majd Jehova a Júdában lakókért, és mit kellene tanulniuk ebből?

²⁰ Jehova megadja a kért útmutatást. Ézsaiás próféta által  így szól: „ama napon megveti mindenki ezüst bálványait és arany bálványait, a melyeket kezeitek csináltak néktek bűnre” (Ézsaiás 31:7). Amikor Jehova a népéért harcol, Sénakhérib isteneiről kiderül, hogy valójában teljesen értéktelenek. Ez olyan tanulság, melyet Júda lakóinak meg kell szívlelniük. Noha maga Ezékiás király hűséges, Júda földje, akárcsak Izrael, telve van bálványokkal (Ézsaiás 2:5–8). Ahhoz, hogy Júda lakói helyreállítsák a kapcsolatukat Jehovával, meg kell bánniuk bűneiket, és „mindenkinek” el kell vetnie „bálványait”. (Lásd: 2Mózes 34:14.)

21. Hogyan írja le Ézsaiás prófétailag azt, hogy Jehova végez Asszíriával?

²¹ Ézsaiás most prófétailag leírja, hogyan végez Jehova Júda félelmetes ellenségével: „elesik Assiria, nem férfiú kardjától, és nem ember kardja emészti meg azt; és fut egy kard előtt, és ifjai adófizetők lesznek” (Ézsaiás 31:8). Amikor elérkezik a leszámolás, Jeruzsálem lakóinak még a kardjukat sem kell előhúzniuk hüvelyéből. Asszíria hadseregének legjobbjai megöletnek, de nem emberek kardjai ölik meg őket, hanem Jehova kardja. Ami az asszír királyt, Sénakhéribet illeti, ő „fut egy kard előtt”. Miután Jehova angyala megöli 185 000 harcosát, hazatér. Később a saját fiai gyilkolják meg, mikor leborul istene, Nisrók előtt (2Királyok 19:35–37).

22. Mit tanulhatnak a mai keresztények az Ezékiással és az asszír hadsereggel történtekből?

²² Senki, még Ezékiás sem láthatta előre, hogyan szabadítja meg Jehova az asszír seregtől Jeruzsálemet. Viszont az, ahogyan Ezékiás kezelte ezt a válságos helyzetet, nagyszerű példát ad azoknak, akik próbákkal kerülnek szembe napjainkban (2Korintus 4:16–18). Figyelembe véve a Jeruzsálemet  fenyegető asszírok félelmetes hírét, érthető, hogy Ezékiás félt (2Királyok 19:3). De még ekkor is hitt Jehovában, és az Ő útmutatását kereste, nem pedig emberekét. Micsoda áldást jelentett Jeruzsálemnek, hogy így tett! A mai istenfélő keresztények is felfokozott érzelmeket tapasztalhatnak, amikor stressz alá kerülnek. Sok helyzetben érthető, ha valaki fél. Ámde Jehova törődik velünk akkor, ha ’minden aggodalmunkat őrá vetjük’ (1Péter 5:7). Segít majd leküzdeni félelmünket, és megerősít, hogy megküzdjünk a stresszt okozó helyzettel.

23. Hogyan történik, hogy végül Sénakhérib, nem pedig Ezékiás az, akit félelem tölt el?

²³ Végül Sénakhérib, nem pedig Ezékiás az, akit félelem tölt el. Vajon kihez fordulhat? Ézsaiás így jövendöl: „kőszála félelem miatt menekül, és a zászlótól fejedelmei elfutnak, szól az Úr, a kinek tüze Sionban van, és kemenczéje Jeruzsálemben” (Ézsaiás 31:9). Sénakhéribet cserbenhagyják majd istenei, a „kőszála”, vagyis a menedék, amelyben bízott. Jelképesen szólva „félelem miatt menekül”. Sőt, még Sénakhérib fejedelmei sem tudnak segíteni. Őket is rémület bénítja meg.

24. Milyen világos tanulságot vonhatunk le abból, ami Asszíriával történt?

²⁴ Ézsaiás próféciájának ez a része világos üzenetet közvetít Isten minden esetleges ellenfelének. Nincs olyan fegyver, sem hatalom, sem eszköz, mely meghiúsíthatná Jehova szándékait (Ézsaiás 41:11, 12). Ugyanakkor csalódást tapasztalnak majd azok, akik azt állítják, hogy Istent szolgálják, ámde elfordulnak tőle és a fizikai dolgokban keresnek biztonságot. Mindenki, aki ’nem néz Izraelnek Szentjére’, látni fogja, hogy Jehova ’veszedelmet hoz’ (Ézsaiás 31:1, 2). Az egyetlen valódi és megbízható menedék tényleg Jehova Isten (Zsoltárok 37:5).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 319. oldalon]

Csalódás éri azokat, akik az anyagi javakba vetik a bizalmukat

[Kép a 322. oldalon]

A zsákmánya fölött őrködő oroszlánhoz hasonlóan, Jehova megóvja szent városát

[Képek a 324. oldalon]

A világot megosztja a vallási, faji és etnikai gyűlölködés

 [Kép a 326. oldalon]

Ezékiás Jehova házába megy segítségért