AMIKOR Anita * megkeresztelkedett és Jehova Tanúja lett, a férje rendkívül ellenségessé vált. Ezt mondja: „A férjem megtiltotta, hogy eljárjak az összejövetelekre, és hogy kimondjam Isten nevét. A Jehova név hallatán irtózatosan dühös lett.”

Anita a gyermekeinek sem beszélhetett Jehováról. Így mesél erről: „Nem gyakorolhattam Jehova imádatát a saját otthonomban. Csak titokban tudtam tanulmányozni a gyermekeimmel, és nem vihettem őket magammal az összejövetelekre.”

Ez a példa jól mutatja, hogy a családtagoktól jövő ellenségeskedés próbára teheti a Jehova iránti hűségünket. A hitünk akkor is próba alá kerülhet, ha krónikus betegséggel küzdünk, meghal a gyermekünk vagy a házastársunk, illetve ha egy családtagunk elhagyja Jehovát. Hogyan maradhatunk még ilyen helyzetekben is hűségesek Jehovához?

Te hogyan viselnéd az előbb említett megpróbáltatásokat? Pál apostol ezt írta: „kitartásra van szükségetek” (Héb 10:36). Nézzük, mi segíthet, hogy ki tudj tartani.

A megpróbáltatások idején nagyon fontos, hogy imában Jehovához forduljunk erőért. Vegyük Ana példáját, aki 30 évi házasság után hirtelen elveszítette a férjét. Egy hétfő délután történt a tragédia. „Elment dolgozni, de többé nem jött haza. Még csak 52 éves volt” – mondja Ana.

Hogyan birkózott meg Ana ezzel a helyzettel? Némileg elterelte a gondolatait az, hogy vissza kellett mennie dolgozni. Bár a munkája szinte minden figyelmét lekötötte, ez nem enyhített a fájdalmán. Ezt mondja: „Kiöntöttem a szívemet Jehovának, és könyörögtem, hogy segítsen feldolgozni ezt a fájó veszteséget.” Vajon meghallgatta Jehova az imáját? Ana meg van győződve róla, hogy igen, mert mindig béke és nyugalom hatotta át, miután imádkozott. Ezt mondja: „Tudom, hogy Jehova fel fogja támasztani a férjemet” (Fil 4:6, 7).

Az „Ima Meghallgatója” megígérte, hogy minden segítséget megad a szolgáinak ahhoz, hogy ki tudjanak tartani (Zsolt 65:2). Ugye milyen hiterősítő ez? Jehova téged is át tud segíteni a próbákon!

Jehova törődése a gyülekezet tagjain keresztül is megnyilvánul. Például amikor a tesszalonikai keresztények kegyetlen üldözéssel néztek szembe, Pál így ösztönözte őket: „állandóan vigasztaljátok egymást és építsétek egymást, mint ahogy teszitek is” (1Tessz 2:14; 5:11). A tesszalonikai gyülekezet tagjai kiállták ezt a hitpróbát, mivel közel húzódtak egymáshoz, és szeretettel segítették egymást. Kiváló példájuk rávilágít, hogyan tudunk mi is kitartani.

Nekünk is szoros kapcsolatban kell lennünk a gyülekezet tagjaival, és bátorítanunk kell egymást, különösen a nehéz időkben (Róma 14:19). Maga Pál is sok megpróbáltatással nézett szembe, és Jehova sokszor a testvéreken keresztül adott neki erőt a kitartáshoz. Ez abból is látszik, amit Pál a kolosszéiaknak írt a levelében a barátairól: „ők erősítő segítséggé lettek nekem” (Kol 4:10, 11). Igen, a Pál iránti vonzalmuk arra indította ezeket a testvéreket, hogy vigasztalják és erősítsék őt, amikor szüksége volt rá. Talán veled is előfordult már, hogy  a gyülekezeted tagjai mondtak vagy tettek valamit, ami bátorítólag hatott rád.

Jehova a vének által is gondoskodik segítségről. Ezek az érett keresztények olyanok, „mint rejtek szél ellen, és menedék zivatar ellen, mint patakok a víztelen vidéken, mint nagy kőszirt árnyéka a tikkadt földön” (Ézs 32:2). Mennyire jó tudni, hogy ezek a testvérek készségesen segítenek nekünk! Bátran fordulj hozzájuk a nehézségek idején! A bátorításuk és a törődésük a segítségedre lesz abban, hogy ki tudj tartani.

Persze ne várjunk csodát a vénektől, hiszen ők is csak emberek (Csel 14:15). De az érted mondott könyörgéseiknek nagy ereje van (Jak 5:14, 15). Egy Olaszországban élő testvér, aki már hosszú évek óta izomsorvadásban szenved, ezt mondja: „A testvérek szerető törődése és a gyakori látogatásaik segítenek, hogy ki tudjak tartani.” Ha te is megpróbáltatásokat élsz át, kérj segítséget a vénektől!

Az is segíthet nekünk kitartani, ha megőrizzük a jó szellemi szokásainkat. John példája is rámutat erre. 39 éves volt, amikor a ráknak egy ritka fajtáját állapították meg nála. Ezt mondja: „Igazságtalannak éreztem, hogy ilyen fiatalon ért ez a betegség.” Amikor ez történt, a fia hároméves volt. „Óriási teherként nehezedett a feleségemre, hogy gondoskodjon a kisfiunkról, ápoljon engem, és emellett még intézze a kezelésemmel járó dolgokat” – meséli. John a kemoterápiás kezelés hatására rendkívül legyengült, és folyamatosan erős hányinger gyötörte. De ez még nem minden. John ez időben értesült arról, hogy az édesapja halálos beteg, és ápolásra szorul.

Hogyan tudott John és a családja kitartani ebben a nehéz helyzetben? Ezt mondja: „A kimerültségem ellenére ragaszkodtam ahhoz, hogy megtartsuk a jó szellemi szokásainkat. Nem hagytunk ki egyetlen összejövetelt sem, minden héten részt vettünk a szolgálatban, és a nehézségek ellenére is rendszeresen megtartottuk a családi imádatot.” John megtanulta, hogy ahhoz, hogy ki tudjon tartani, elengedhetetlen megőriznie a Jehovával ápolt jó kapcsolatát. Így bátorítja azokat, akik megpróbáltatásokat élnek át: „Megrémített, amikor kiderült, hogy súlyos beteg vagyok, de Jehova szeretete és a tőle jövő erő segített megnyugodnom. Jehova meg tud erősíteni téged is!”

Akár most, akár a jövőben érnek minket nehéz próbák, emlékezzünk Pál szavaira: „kitartásra van szükségetek”. Jehova bármilyen próbán át tud segíteni minket. Imádkozzunk hát hozzá segítségért, maradjunk közel a keresztény gyülekezethez, kérjünk segítséget a vénektől, és őrizzük meg a jó szellemi szokásainkat!