Hadd „láthassam Jehova szépségét”!
A lesújtó helyzetek bénító hatással lehetnek ránk. Ilyenkor alig tudunk gondolkodni, elhagy minden erőnk, és borúsan látjuk a jövőt. Az ókori Izrael királyát, Dávidot nemegyszer gyötörték súlyos gondok. Hogyan tudott megküzdeni velük? Az egyik megindító zsoltárában így ad erre választ: „Hangommal Jehovához kiáltottam segítségért, hangommal Jehovához esengtem kegyéért. Kiöntöttem színe elé gondomat, elbeszéltem előtte nyomorúságomat, midőn elalélt bennem szellemem; és te ismerted utamat” (Zsolt 142:1–3). Igen, Dávid alázatosan Jehovához fordult.
A megpróbáltatások idején Dávid alázatosan Jehovához könyörgött
Egy másik zsoltárában erről énekelt: „Egyet kértem Jehovától. . . Azt keresem, hogy Jehova házában lakhassam életem minden napján, hogy láthassam Jehova szépségét, és értékeléssel tekinthessek templomára” (Zsolt 27:4). Mivel Dávid nem volt lévita, nem mehetett be a hajlék udvarába. De biztosan el tudjuk őt képzelni, amint hálatelt szívvel ott áll az igaz imádat szent helyének közvetlen közelében. Szeretné, ha élete végéig a hajléknál maradhatna, és gyönyörködhetne Jehova szépségében.
Amit szépnek, más szóval kedvesnek tartunk, az örömmel, jó érzésekkel tölt el minket. Dávid szívből hálás volt azért, hogy közeledhet Istenhez, és imádatot mutathat be neki. Ugyanúgy érzünk mi is, mint Dávid?
ÉRTÉKELJÜK JEHOVA KEDVESSÉGÉT!
Jehova létrehozott egy nagy szellemi templomot, hogy elfogadható módon mutathassunk be neki imádatot. * Ezért napjainkban már nincs szükség egy adott épületre ahhoz, hogy közeledhessünk hozzá. Ha értékeljük Jehovának ezt a gondoskodását, mi is gyönyörködni fogunk Istenünk szépségében.
A hajlék bejárata előtt volt egy rézoltár, amelyen az áldozatokat égették el (2Móz 38:1, 2; 40:6). Az oltár Istennek azt az akaratát szemléltette, hogy egy tökéletes embernek fel kell áldoznia az életét az emberiségért. Jézus megfelelő áldozat volt (Héb 10:5–10). Gondoljunk csak bele, mit jelent ez! Pál apostol ezt írta: „amikor ellenségek voltunk, megbékéltettünk az Istennel a Fia halála révén” (Róma 5:10). Ha hiszünk abban, hogy Jézus meghalt értünk, Jehova a barátaivá fogad minket. Bízik bennünk, és szeretettel bánik velünk, vagyis a „meghitt [közelségét]” élvezhetjük (Zsolt 25:14).
Mivel Jézus áldozata eltörli a bűneinket, „felüdülés időszakai [jönnek] Jehova személyétől” (Csel 3:19). Így szemléltethetnénk a helyzetünket: Mialatt egy rab a kivégzésre vár, őszintén megbánja a múltban elkövetett tetteit, és teljesen megváltozik. Egy jóindulatú bírót ez arra indít, hogy eltörölje a rab halálbüntetését, és esélyt adjon neki, hogy tiszta lappal induljon. El tudod képzelni, milyen öröm és megnyugvás tölti el a rabot? Ugyanígy Jehova is irgalmasan megkegyelmez a bűnbánó embereknek, és eltörli a halálos ítéletüket.
IMÁDJUK ÖRÖMMEL AZ IGAZ ISTENT!
Mi jellemezte az igaz imádatot az ókorban? Dávid láthatta, hogy az izraeliták újra meg újra összegyűlnek Jehova házánál, hogy meghallgassák a Törvény felolvasását és magyarázatát. Azt is megfigyelhette, hogy rendszeres időközönként füstölőszer ég az oltáron, a papok és a léviták pedig szent szolgálatot végeznek (2Móz 30:34–38; 4Móz 3:5–8; 5Móz 31:9–12). Mindezeknek van mai megfelelőjük.
Ma is „mily jó és mily gyönyörűséges, amikor a testvérek együtt laknak, egységben!” (Zsolt 133:1). „A testvérek egész [közössége]” napról napra bővül (1Pét 2:17). Az összejöveteleink célja az, hogy olvassuk és megértsük Isten Szavát. Jehova szervezete folyamatosan tartalmas oktatásról gondoskodik. Emellett számtalan kiadványunk van, melyet személyesen vagy családi körben tanulmányozhatunk. A Vezető Testület egyik tagja ezt mondta: „Amikor éberen töltött óráimban Jehova Szaván elmélkedem, és mélyebbre ások benne, hogy jobban megértsem, szellemi kincsekkel gazdagodom, közelebb kerülök Istenhez, és megelégedettség tölt el.” Igen, „az ismeret kellemessé válik [lelkünknek]” (Péld 2:10).
Jehovához nap mint nap fohászkodnak a szolgái. Imáik olyanok neki, mint a kellemes illatú füstölőszer (Zsolt 141:2). Milyen jó érzés tudni, hogy Jehova szívének kedves, ha alázatosan fordulunk hozzá!
Mózes ezt kérte az imájában: „Nyugodjék rajtunk Jehova Istenünk kegyelme! Kezünk munkáját szilárdítsd meg” (Zsolt 90:17). Jehova megáld minket, ha buzgón szolgáljuk őt (Péld 10:22). Talán már segítettünk néhányaknak, hogy ismeretet szerezzenek a Bibliából. Lehet, hogy sok-sok éve kitartóan végezzük a szolgálatunkat, annak ellenére, hogy az emberek közömbösek, gyenge az egészségünk, érzelmi gondokkal küzdünk, vagy esetleg üldözést kell elszenvednünk (1Tessz 2:2). Mindeközben bizonyára „[látjuk] Jehova szépségét”, és érezzük, hogy égi Atyánk nagyra becsül minket az erőfeszítéseinkért.
„Jehova az én kijelölt részem és poharam – énekelte Dávid. – Te őrzöd osztályrészemet. A mérőzsinórok kellemes helyeket juttattak nekem” (Zsolt 16:5, 6). Dávid hálás volt az ő kijelölt részéért, azért, hogy jó kapcsolatban lehet Jehovával, és szolgálhatja őt. Dávidhoz hasonlóan valószínűleg minket sem kerülnek el a nehézségek, de Jehova bőségesen árasztja ránk áldásait. Ezért hát továbbra is imádjuk örömmel az igaz Istent, és értékeljük az ő szellemi templomát!
^ 6. bek. Lásd Az Őrtorony 1996. július 1-jei számának 14–24. oldalait.