1. Mit gondolnak a legtöbben a rabszolgaságról, de miben különbözik ettől a Róma 12:11-ben említett rabszolgaság?

A LEGTÖBB ember a rabszolga szó hallatán olyan valakire gondol, akivel az ura kegyetlenül és zsarnokian bánik. Ám Isten rabszolgájának lenni teljesen más. A Biblia rámutat, hogy Isten szeretetteljes úr, és a keresztények önként lesznek a rabszolgái. Amikor Pál apostol azt mondta az első századi keresztényeknek, hogy „rabszolgaként [szolgáljanak] Jehovának”, tulajdonképpen arra buzdította őket, hogy Isten szolgálatát szeretetből végezzék (Róma 12:11). Mit foglal magában ez a rabszolgaság? Hogyan kerülhetjük el, hogy Sátánnak és a világának a rabszolgái legyünk? Milyen jutalommal jár, ha Jehova rabszolgái vagyunk, és hűségesen szolgáljuk őt?

2. a) Miért mondott le néhány izraelita rabszolga arról, hogy felszabaduljon? b) Mi volt a jelentősége annak, hogy a rabszolga fülét átlyukasztották?

² A mózesi törvény segít megértenünk, mit vár el Isten a rabszolgáitól. A héber rabszolgákat a szolgálatuk hetedik évében szabadon kellett engedni (2Móz 21:2). De ha a rabszolga szerette az urát, és nem akart elmenni, Jehova Törvénye lehetővé tette, hogy továbbra is az ura szolgálatában maradjon. Ilyen esetben az ura az ajtóhoz vagy az ajtófélfához vitte, és átszúrta a fülét egy árral (2Móz 21:5, 6). Mi volt a jelentősége ennek? A héber nyelvben a „hall” vagy „meghallgat” jelentésű szó szorosan kapcsolódik az engedelmességhez. Tehát ha a rabszolga megengedte, hogy a fülét átlyukasszák, az azt mutatta, hogy továbbra is kész engedelmesen szolgálni az urát. Ebből jól látszik, hogy amikor Jehovának ajánljuk az életünket, azzal azt fejezzük ki, hogy szeretjük őt, és ezért készek vagyunk engedelmeskedni neki.

3. Mi indít arra minket, hogy Istennek szenteljük az életünket?

 ³ Mielőtt megkeresztelkedtünk, úgy döntöttünk, hogy Jehovát fogjuk szolgálni, az ő rabszolgái leszünk. Amikor átadtuk neki az életünket, megígértük, hogy engedelmeskedni fogunk neki, és azt fogjuk tenni, amire kér. Senki nem kényszerített minket erre. Még a fiatalok is önként keresztelkednek meg, és nem a szüleik kedvéért. Azért szenteltük az életünket égi urunknak, Jehovának, mert szeretjük őt. János apostol ezt írta: „az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait” (1Ján 5:3).

4. Hogyan lehetünk „az igazságosság rabszolgái”?

⁴ Nagyon hálásak vagyunk Jehovának, hogy a rabszolgái lehetünk. A Krisztus váltságáldozatába vetett hitünk megszabadít a bűn rabigájától. Ez azt jelenti, hogy noha nem vagyunk tökéletesek, nem engedjük, hogy a bűn teljesen a hatalmában tartson minket. Jehovát és Jézust választottuk az urunknak, és elhatároztuk, hogy engedelmeskedünk nekik. Pál világosan kifejtette ezt az egyik ihletett levelében: „úgy tekintsétek magatokat, mint akik halottak vagytok ugyan a bűnnek, de élők az Istennek Krisztus Jézus által.” Majd erre figyelmeztetett: „Nem tudjátok, hogy ha valakinek mindig rabszolgaként mutatjátok be magatokat, hogy engedelmeskedjetek neki, akkor rabszolgái vagytok, mivel engedelmeskedtek neki: vagy a bűnéi a halálra, vagy az engedelmességéi az igazságosságra? De hála az Istennek, hogy a bűn rabszolgái voltatok ugyan, ám szívből engedelmesek lettetek az iránt a tanítási forma iránt, amelyre átadattatok. Igen, mivel megszabadultatok a bűntől, az igazságosság rabszolgái lettetek” (Róma 6:11, 16–18). Figyeljük meg, hogy az apostol azt mondja, hogy a keresztények „szívből engedelmesek”. Vagyis, amikor átadják az életüket Jehovának, „az igazságosság rabszolgái” lesznek.

5. Milyen harcot vívunk, és miért?

⁵ Harcot kell vívnunk, hogy megtartsuk a Jehovának tett ígéretünket. Két ellenfelünk is van. Az egyik az, amelyikkel Pál is küzdött. Ezt írta: „Gyönyörködöm én az Isten törvényében a szerint az ember szerint, ami belsőleg vagyok, de látok egy másik törvényt a tagjaimban, amely hadakozik az elmém törvénye ellen, és a bűn tagjaimban levő törvényének foglyaként vezet” (Róma 7:22, 23). Mivel mi is gyarlónak születtünk, állandóan küzdenünk kell a bűnös hajlamaink ellen. Ezért Péter apostol erre intett: „Legyetek olyanok, mint akik szabadok, ámde szabadságotokat ne úgy birtokoljátok, mint a rosszaság leplét, hanem mint Istennek rabszolgái” (1Pét 2:16).

6–7. Mit tesz Sátán azért, hogy vonzónak tűnjön a világa?

⁶ A másik ellenfelünk a démoni befolyás alatt álló világ. Sátán, a világ uralkodója mindent bevet, hogy elfordítson minket Jehovától és Jézustól. Azt akarja, hogy magával ragadjon a világa, és így a rabszolgái legyünk. (Olvassátok fel: Efézus 6:11, 12.) Az egyik módszere, hogy vonzónak tünteti fel a világot. János apostol erre emlékeztetett: „Ha valaki a világot szereti, nincs meg benne az Atya szeretete; mert mindaz, ami a világban van – a test kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása –, nem az Atyától származik, hanem a világtól” (1Ján 2:15, 16).

⁷ Az anyagi jólét utáni vágy az egész világot áthatja. Sátán elhiteti az emberekkel, hogy a pénz a boldogság kulcsa. Egymást érik a bevásárlóközpontok. A reklámok arra ösztönöznek, hogy minél több javat halmozzunk fel, és minél  többet szórakozzunk. Az utazási irodák egzotikus utakat ajánlanak olyan emberek társaságában, akiknek a gondolkodását a világ formálja. Igen, körülöttünk minden arról szól, hogy a világ elképzelése szerinti jólétre törekedjünk.

8–9. Mi ejthet minket rabul, és miért veszélyes ez a rabság?

⁸ Péter ezt írta azokról az első századi keresztényekről, akik átvették a világ gondolkodását: „Gyönyörnek tartják a nappali fényűző életet. Szennyfoltok és szeplők ők, akik határtalan gyönyörűséggel engedik át magukat megtévesztő tanításaiknak, miközben együtt vendégeskednek veletek.” „Mert fellengzős szólamokat hangoztatnak, amelyeknek semmi hasznuk, s a test kívánságai által és gátlástalan szokások által elcsábítják azokat, akik épphogy elmenekülnek a tévelygésben járóktól. Miközben szabadságot ígérnek nekik, ők maguk a romlottság rabszolgáiként élnek. Mert akit legyőz egy másik, az rabszolgája lesz annak” (2Pét 2:13, 18, 19).

⁹ Nem tesz minket szabaddá, ha engedünk a szemünk kívánságának. Ehelyett a világ láthatatlan urának, Sátánnak, az Ördögnek leszünk a rabszolgái (1Ján 5:19). Nagyon is valós a veszélye annak, hogy az anyagiasság rabul ejt minket, és ebből a rabszolgaságból nehéz kiszabadulni.

10–11. Kik Sátán kedvelt célpontjai, és miért okozhat nekik nehézséget a felsőoktatás?

¹⁰ Sátán, csakúgy, mint az Édenben, ma is a tapasztalatlanokat akarja csapdába csalni. Kedvelt célpontjai a fiatalok. Nem örül, amikor egy fiatal vagy bárki más úgy dönt, hogy Jehova rabszolgája lesz. Azt akarja elérni, hogy mindenki, aki Jehovának ajánlotta az életét, hűtlen legyen az ígéretéhez és Jehovához.

¹¹ Most gondoljunk újra a rabszolgára, aki beleegyezett, hogy átlyukasszák a fülét. Ez biztosan fájt, de a fájdalom idővel elmúlt. A fülén lévő lyuk azt mutatta, hogy önszántából maradt rabszolga. A fiataloknak nehéz, sőt egyenesen fájdalmas lehet a többi fiataltól eltérően élni. Sátán azt sugallja, hogy akkor leszünk megelégedettek, ha sikereket érünk el a világában. Ám ne felejtsük el, hogy csak akkor lesz valódi célja az életünknek, ha Jehova a legfontosabb a számunkra. Jézus ezt tanította: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). A keresztények annak  szentelik az életüket, hogy Isten akaratát cselekedjék, ne pedig Sátánét. Szeretik Jehova törvényét, és „éjjel-nappal” elmélkednek rajta. (Olvassátok fel: Zsoltárok 1:1–3.) A felsőoktatás mellett azonban kevés idő marad a Biblián való elmélkedésre és Jehova szolgálatára.

12. Milyen döntés előtt áll sok fiatal?

¹² Nehéz lehetett a sora egy keresztény rabszolgának, ha az ura világi volt. A korintusziaknak írt első levelében Pál ezt mondta: „Rabszolgaként hívattál el? Ne aggasszon; de ha szabaddá is lehetsz, akkor inkább ragadd meg az alkalmat” (1Kor 7:21). Igen, egy ilyen rabszolga jobban járt, ha a szabadságot választotta. Ma sok országban bizonyos korig kötelező az iskolai oktatás, majd a tanulók eldönthetik, hogy tovább tanulnak-e. Ha egy keresztény a világi karrier miatt a felsőoktatást választja, nehéz lesz teljes időben szolgálnia Jehovát. (Olvassátok fel: 1Korintusz 7:23.)

13. Milyen oktatás válik leginkább a javára Jehova szolgáinak?

¹³ Pál így figyelmeztette a Kolosszéban élő keresztényeket: „Vigyázzatok: valaki még netán zsákmányul ejt titeket a filozófia és üres megtévesztés által, ami emberek hagyománya szerint, a világ elemi dolgai szerint, és nem Krisztus szerint való” (Kol 2:8). Az értelmiségi réteghez tartozók közül sokan olyan elképzeléseket népszerűsítenek, amelyekre találó az a meghatározás, hogy „emberek hagyománya” szerinti „filozófia és üres megtévesztés”. Mivel a felsőoktatás az elméleti tudásra helyezi a hangsúlyt, a végzősöknek csekély vagy semennyi gyakorlati ismeretük sincs, így nincsenek felkészülve a való életre. Ám mivel Jehova szolgái egyszerűen szeretnének élni, és Isten szolgálatára összpontosítani, olyan oktatást választanak, amely segít nekik elsajátítani az ahhoz szükséges ismereteket, hogy fenn tudják tartani magukat. Ők is megszívlelik azt a tanácsot, melyet Pál Timóteusznak adott: „Az biztos, hogy az Isten iránti odaadás megelégedettséggel nagy nyereség eszköze.” „Így hát, ha van élelmünk és ruházatunk meg hajlékunk, elégedettek leszünk ezekkel” (1Tim 6:6, 8). Az igaz keresztények nem arra törekednek, hogy diplomákat szerezzenek és elismerő címeket a nevük mellé. Másfajta elismerésért fáradoznak, jelképes ajánlólevelekért, és ezért a lehető legteljesebb mértékben kiveszik a részüket  a prédikálómunkából. (Olvassátok fel: 2Korintusz 3:1–3.)

14. Hogyan tekintette Pál a Filippi 3:8 szerint azt a páratlan lehetőséget, hogy Isten és Krisztus rabszolgája lehet?

¹⁴ Figyeljük meg Pál apostol példáját! A zsidó törvények tanítójánál, Gamálielnél szerzett ismereteket. A képzés, amelyet kapott, napjaink egyetemi oktatásához hasonlítható. De milyen értékűnek tartotta ezt ahhoz a páratlan lehetőséghez képest, hogy Isten és Krisztus rabszolgája lehet? Ezt írta: „Ami azt illeti, bizony veszteségnek is tekintek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan értéke miatt. Őmiatta mindent kárba veszni hagytam, és egy halom szemétnek tekintek, hogy megnyerjem Krisztust” (Fil 3:8). Pál szemléletmódja sokat segíthet a fiatal keresztényeknek és istenfélő szüleiknek, hogy bölcs döntést tudjanak hozni az oktatás kérdésében. (Lásd a képeket.)

15–16. Milyen oktatásról gondoskodik Jehova szervezete, és mi a legfőbb célja ennek az oktatásnak?

¹⁵ Milyen légkör van a legtöbb felsőoktatási intézményben? Ezeken a helyeken sokan előszeretettel adnak hangot politikai és társadalmi elégedetlenségüknek (Ef 2:2). Ám Jehova szervezete a legjobb oktatást nyújtja a keresztény gyülekezetben, békés körülmények között. Minden héten sokat tanulhatunk a teokratikus szolgálati iskolán. Ezenkívül az egyedülálló úttörő testvérek részt vehetnek az egyedülálló testvérek bibliaiskoláján, az úttörő házaspárok pedig a házaspárok bibliaiskoláján. Az ilyen teokratikus oktatás segít, hogy engedelmeskedjünk égi urunknak, Jehovának.

¹⁶ Értékes igazságokra lelhetünk az Őrtorony-kiadványok indexében vagy a Watchtower Library CD-ROM-on is. A bibliai oktatás legfőbb célja, hogy Jehovát a neki tetsző módon imádjuk. Megtanít arra, hogyan segítsünk másoknak Isten barátaivá válni (2Kor 5:20). Azok pedig, akiknek segítettünk, továbbadják másoknak, amit tanultak (2Tim 2:2).

17. Milyen jutalommal jár, ha valaki a legjobb oktatást választja?

¹⁷ Jézusnak a talentumokról szóló példázatában az úr örömmel értesül arról, hogy két hű rabszolgája jó munkát végzett. A rabszolgáknak is örömet szerzett, hogy megdicsérte őket, és elismerése jeléül még több munkát bízott rájuk. (Olvassátok fel: Máté 25:21, 23.) Sok örömben és áldásban lehet részünk, ha a legjobb oktatást választjuk. Figyeljük meg Michael példáját! Az iskolában nagyon jó tanuló volt, ezért a tanárai felhívták a figyelmét arra, milyen egyetemekre kerülhet be. Meglepetésükre Michael egy rövidebb szakmai képzést választott, így hamarosan önállósodni tudott, és általános úttörő lett. Vajon úgy érzi, lemaradt valamiről? Ezt mondja: „Mint úttörő, és most már mint vén páratlan teokratikus oktatásban részesülök. Az áldások sokkal többet érnek, mint a pénz, amelyet kereshettem volna. Boldog vagyok, hogy nem a felsőoktatás mellett döntöttem.”

18. Miért válasszuk a legjobb oktatást?

¹⁸ Mi minden szól a legjobb oktatás mellett? Megismerteti velünk Jehova akaratát, és azt, hogy mit foglal magában Jehova rabszolgájának lenni. Reményt ad arra, hogy megszabadulhatunk „a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” (Róma 8:21). Mindenekfelett pedig megtanítja, hogyan fejezhetjük ki a legjobban, hogy szívből szeretjük égi urunkat, Jehovát (2Móz 21:5).