Hálás vagy azért, amit Jehova a szabadításod érdekében tett?

„Áldott legyen Jehova, Izrael Istene, mert a népe felé fordította figyelmét, és szabadítást szerzett neki” (LUK 1:68)

1–2. Hogyan szemléltethetnénk azt, hogy mennyire súlyos az állapotunk, és milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

KÉPZELD EL, hogy kórházban fekszel. Az osztályon mindenki ugyanabban a betegségben szenved, és a betegséget még nem tudják gyógyítani. Amikor megtudod, hogy egy orvos vezetésével már keresik a gyógymódot, felébred benned a remény. Kíváncsian vársz minden egyes fejleményt. Egy nap a tudomásodra jut, hogy megtalálták a gyógymódot. Az orvos, aki rájött, hogy hogyan lehet gyógyítani a betegséget, nagyon sok áldozatot hozott ennek érdekében. Mit éreznél? A szíved biztosan tele lenne tisztelettel és hálával az iránt az orvos iránt, aki lehetővé tette neked és a többi betegnek, hogy életben maradjatok.

² Talán drámai a jelenet, de igazából mindannyian ilyen helyzetben vagyunk. Sőt, az állapotunk sokkal súlyosabb az előbb leírtaknál. Kétségbeejtően nagy szükségünk van egy szabadítóra. (Olvassátok fel: Róma 7:24.) Jehova sok mindent tett azért, hogy megszabadítson bennünket, és a Fia is nagy áldozatokat hozott ennek érdekében. Ezért hát vizsgáljunk meg négy alapvető kérdést. Miért van szükségünk  szabadításra? Mibe került Jézusnak a szabadításunk? Milyen árat fizetett Jehova a szabadításunkért? Hogyan tudjuk kimutatni, hogy hálásak vagyunk az Istentől jövő szabadításért?

Miért van szükségünk szabadításra?

3. Milyen értelemben hasonlít a bűn egy járványos betegséghez?

³ Egy nem régi becslés szerint az 1918-as spanyolnátha volt az emberi történelem egyik legszörnyűbb járványos betegsége, melyben több tízmillió ember halt meg. Bizonyos értelemben más betegségek még súlyosabbak. Lehet, hogy kevesebb ember kapja el őket, de a fertőzötteknek nagyobb hányada hal bele a betegségbe. * Ha a bűnt egy betegséghez hasonlítjuk, mit mondhatunk erről a járványról? Idézzük fel a Róma 5:12 szavait: „egy ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek . . . ” A fertőzési arány tehát 100 százalék, hiszen minden gyarló ember bűnös. (Olvassátok fel: Róma 3:23.) És mit mondhatunk a halálozási arányról? Pál azt írta, hogy a bűn „minden emberre” halált hoz.

4. Milyen hosszú az élet Jehova szemszögéből nézve, és miben különbözik Isten nézőpontja sok emberétől?

⁴ Sokan ma teljesen normálisnak tartják a bűnt és a halált. A korai haláltól ugyan tartanak, de ha valaki időskorban hal meg, az „természetes”. Olyan könnyen elfelejti az ember a Teremtő nézőpontját! Az életünk sokkal de sokkal rövidebb annál, mint amilyennek Isten szánta. Jehova szemszögéből nézve tulajdonképpen még soha egy ember sem élt ’egy napot’ sem (2Pét 3:8). Isten Szava ezért azt mondja, hogy az életünk olyan röpke, mint a fűszálé, mely kihajt, majd elszárad, vagy mint a pára (Zsolt 39:5; 1Pét 1:24). Nem szabad elfeledkeznünk erről a nézőpontról. Miért? Mert ha megértjük, mennyire súlyos „betegség” sújt minket, jobban fogjuk értékelni a „gyógymódot”, a szabadításunkat.

5. Mivel fizettünk mindannyian a bűnért?

⁵ Hogy meg tudjuk érteni, mennyire komoly dolog a bűn, és milyen súlyos következményei vannak, meg kell próbálnunk felfogni, hogy mivel fizettünk érte. Ez először talán nem könnyű, hiszen amivel a bűnért fizettünk, azt mi magunk soha nem tapasztaltuk. Ádám és Éva élete kezdetben tökéletes volt. Tökéletes volt az elméjük, a testük, és uralkodni tudtak a gondolataik, az érzéseik és a tetteik felett. Semmi sem akadályozta őket abban, hogy Jehova Isten szolgáiként jó tulajdonságokat fejlesszenek ki, és teljes egészében kiaknázzák a hihetetlen képességeiket. De ők eldobták maguktól ezt az értékes ajándékot. Tudatosan bűnt követtek el Jehova ellen, és ezzel eljátszották a lehetőségét annak, hogy ők és a leszármazottaik olyan életet élhessenek, amilyet Jehova szánt nekik (1Móz 3:16–19). Ezzel egy időben magukat is, és minket is megfertőztek azzal a szörnyű „betegséggel”, amelyről ebben a cikkben beszélünk. Jehova jogosan ítélte el őket. Nekünk viszont reményt ad a szabadulásra (Zsolt 103:10).

Mibe került Jézusnak a szabadításunk?

6–7. a) Mivel mutatta meg Jehova már a kezdet kezdetén, hogy nagy ára lesz a szabadításunknak? b) Mit tanulhatunk Ábelnek és azoknak a patriarcháknak az áldozataiból, akik akkor éltek, amikor még nem volt a Törvény?

⁶ Jehova tudta, hogy nagy árat kell majd fizetni azért, hogy megszabadítsa Ádám és Éva leszármazottait. Az 1Mózes 3:15-ben feljegyzett prófécia elárul valamit arról, hogy mibe fog kerülni a szabadításunk. Jehova gondoskodni fog egy ’magról’, egy szabadítóról, aki egy nap elpusztítja Sátánt. Azonban a szabadító is szenvedni fog, jelképesen szólva megsebzik a sarkán. Ez bizony fájdalmas sérülés, mely egy ideig akadályozni fogja a tevékenységeiben, de  vajon mi a jelentése a próféciának? Min kell keresztülmennie Jehova Választottjának?

⁷ Hogy meg tudja szabadítani az emberiséget a bűntől, a szabadítónak engesztelésről kell gondoskodnia, mely által semmissé teszi a bűn hatásait, és ezzel megbékélteti az embereket Istennel. Mit foglal ez magában? Már kezdetben is voltak arra utaló jelek, hogy áldozatra lesz szükség. Amikor az első hűséges férfi, Ábel állatáldozatokat ajánlott fel Jehovának, Ő helyeselte azokat. Később az istenfélő patriarchák, mint például Noé, Ábrahám, Jákob és Jób hasonló áldozatokat mutattak be Jehovának, és elnyerték velük a tetszését (1Móz 4:4; 8:20, 21; 22:13; 31:54; Jób 1:5). Évszázadokkal később a mózesi törvényben az áldozatok szerepe még élesebben kirajzolódott.

8. Mit tett a főpap minden évben az engesztelés napján?

⁸ A mózesi törvény által előírt legfontosabb áldozatok között voltak az engesztelés napi áldozatok, melyeket évenként ajánlottak fel. Azon a napon a főpap különböző feladatokat látott el, melyeknek szimbolikus jelentésük volt. Áldozatokat ajánlott fel Jehovának bűnökért való engesztelésül, elsőként a papi osztály bűneiért, majd a nem papi törzsek bűneiért. Bement a hajlék, illetve a templom szentek szentjének nevezett részébe, ahová csak ő léphetett be, és ő is csak az évnek ezen a napján. Ott az áldozatok vérét széthintette a szövetségláda előtt. E felett a szent láda felett időnként megjelent egy fényes felhő, mely Jehova Isten jelenlétét jelképezte (2Móz 25:22; 3Móz 16:1–30).

9. a) Kit jelképezett az engesztelés napján a főpap, és mit jelképeztek az áldozatok, melyeket bemutatott? b) Mit szemléltetett az, hogy a főpap belépett a szentek szentjébe?

⁹ Pál apostol ihletés alatt feltárta, hogy mi a jelentésük ezeknek a szimbolikus tetteknek. Rámutatott, hogy a főpap a Messiást, Jézus Krisztust jelképezi, míg az áldozatok felajánlása Krisztus áldozati halálát (Héb 9:11–14). Ez a tökéletes áldozat két csoportnak szolgál igazi engesztelésül: Krisztus 144 000 szellemmel felkent testvérei papi osztályának és a ’más juhoknak’ (Ján 10:16). Az, hogy a főpap belépett a szentek szentjébe, azt szemléltette, hogy Jézus be fog lépni magába az égbe, hogy bemutassa Jehova Istennek a váltságáldozata értékét (Héb 9:24, 25).

10. A bibliai próféciák szerint mit kell elszenvednie a Messiásnak?

¹⁰ Igen, nagy ára lesz Ádám és Éva leszármazottai megszabadításának. A Messiásnak fel kell áldoznia az életét! A Héber Iratok prófétái élénk szavakkal írják le ezt a tényt. Például Dániel próféta egyértelműen kijelentette, hogy a ’Messiás Vezért’ „kiirtják”, vagyis ki lesz végezve, hogy ’engesztelést nyerjen a bűn’ (Újfordítású) (Dán 9:24–26). Ézsaiás megjövendölte, hogy a Messiást megvetik, üldözni fogják és kivégzik, azaz átszúrják, hogy tökéletlen emberek bűneit hordozza (Ézs 53:4, 5, 7).

11. Mi minden mutatja, hogy Jehova Fia készségesen áldozta fel magát a megmentésünk érdekében?

¹¹ Isten egyszülött Fia már a földre jövetele előtt tudta, hogy milyen árat kell majd fizetnie a szabadításunkért. Borzalmas szenvedésen kell átmennie, és halálra fogják adni. Vajon visszahőkölt vagy lázongott, amikor az Atyja  ezekről tanította? Épp ellenkezőleg, készségesen elfogadta az utasításait (Ézs 50:4–6). Jézus a földönlétekor is engedelmesen elvégezte az Atyja akaratát. Miért? Maga Jézus adta meg a választ erre a kérdésre, amikor ezt mondta: „szeretem az Atyát”. És ezt is mondta: „Senkiben sincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja a barátaiért” (Ján 14:31; 15:13). Ennélfogva a megmentésünk nagyrészt annak köszönhető, hogy Jehova Fia szeret minket. Bár tökéletes emberi életét kellett feláldoznia értünk, örömmel ajánlotta fel, azért hogy megmenekülhessünk.

Milyen árat fizetett Jehova a szabadításunkért?

12. Kinek az akarata mutatkozik meg a váltságáldozatban, és miért gondoskodott róla?

¹² Nem Jézus határozott arról, hogy szükség van egy váltságáldozatra, és hogy az hogyan legyen felajánlva. A váltságáldozat Jehova akarata volt, annak egy fontos része. Pál apostol szavaiból kiderül, hogy a templom oltára, melyen feláldozták az áldozatokat, Jehova akaratát szemlélteti (Héb 10:10). Tehát elsősorban Jehovának köszönhetjük a szabadításunkat, mely Krisztus áldozata révén válik lehetővé számunkra (Luk 1:68). A váltságáldozatban Jehova tökéletes akarata és az emberek iránti mélységes szeretete mutatkozik meg. (Olvassátok fel: János 3:16.)

13–14. Hogyan segíthet Ábrahám példája abban, hogy megértsük, mit tett értünk Jehova?

¹³ Milyen árat fizetett Jehova azért, hogy ilyen módon fejezze ki az irántunk érzett szeretetét? Nem könnyű felfognunk, hogy mit tett Jehova értünk. Ám egy bibliai beszámoló segít, hogy tisztábban lássuk a dolgot. Jehova a hűséges Ábrahámot arra kérte, hogy áldozza fel a fiát, Izsákot. Ez hihetetlenül nehéz kérés volt, hiszen Ábrahám szerette a fiát. Jehova úgy beszélt Ábrahámnak Izsákról, mint Ábrahám ’egyetlen fia, akit olyannyira szeret’ (1Móz 22:2). De Ábrahám tudta, hogy Jehova akaratának a cselekvése még annál a szeretetnél is fontosabb, melyet Izsák iránt érez, így engedelmeskedett. Jehova azonban nem engedte meg Ábrahámnak, hogy megtegye azt, amit ő maga később meg fog tenni. Amikor Ábrahám éppen készült feláldozni a fiát, Isten elküldött egy angyalt, hogy megakadályozza ebben. Ábrahám annyira eltökélte, hogy engedelmeskedni fog Istennek ebben a nehéz próbában, hogy meg volt arról győződve, hogy csakis feltámadás által fogja újra élve látni a fiát. És maradéktalanul bízott abban, hogy Isten fel fogja támasztani Izsákot. Pál azt mondta, hogy Ábrahám vissza is kapta a fiát a halálból „szemléltetésképpen” (Héb 11:19).

¹⁴ El tudod képzelni, hogy milyen fájdalmat érzett Ábrahám, miközben készült feláldozni a gyermekét? Bizonyos értelemben az Ábrahámmal történtek megmutatják, hogy milyen érzés volt Jehovának feláldozni azt a személyt, akiről ezt mondta: „az én szeretett Fiam” (Máté 3:17). Ne felejtsük el azonban azt, hogy Jehova fájdalma valószínűleg sokkal mélyebb volt. Ő és a Fia sok millió, sőt, talán sok milliárd évet töltöttek együtt. A Fiú örömmel dolgozott az Atyjával a ’mestermunkásaként’ és a Szószólójaként, azaz a ’Szóként’ (Péld 8:22, 30, 31; Ján  1:1). Hogy mit állt ki Jehova, amikor a Fiát megkínozták, kigúnyolták, majd bűnözőként kivégezték, azt egyikünk sem tudja felfogni. Jehova óriási árat fizetett a szabadításunkért! Hogyan tudjuk hát kimutatni, hogy hálásak vagyunk érte?

Hogyan tudod kimutatni, hogy hálás vagy a szabadításért?

15. Hogyan vitte véghez Jézus teljes mértékben kimagasló tettét, az engesztelést, és mi vált lehetővé ennek köszönhetően?

¹⁵ Jézus kimagasló tettét, az engesztelést a feltámadása után, az égben vitte véghez teljes mértékben. Amikor újra együtt volt szeretett Atyjával, bemutatta neki áldozatának az értékét. Ez sok áldást eredményezett. Lehetővé vált a teljes megbocsátás, először is Krisztus felkent testvérei bűneinek a megbocsátása, aztán pedig ’az egész világ bűneinek’ a megbocsátása. A váltságáldozatnak köszönhetően ma mindazok, akik őszintén megbánják a bűneiket, és Krisztus igaz követői lesznek, tisztán állhatnak Jehova Isten előtt (1Ján 2:2). Hogyan érint ez téged?

16. Milyen szemléltetéssel tudnánk érzékeltetni, hogy miért kell hálásaknak lennünk a szabadításért, melyet lehetővé tett számunkra Jehova?

¹⁶ Most térjünk vissza a bevezetőben említett szemléltetéshez. Tegyük fel, hogy az orvos, aki megtalálta a betegség ellenszerét, felkeresi az osztályon fekvő betegeket, és tudtukra adja, hogy ha elfogadják a kezelést, és követik az előírt terápiát, garantáltan meg fognak gyógyulni. Mit tennél, ha a betegek többsége nem lenne hajlandó követni az orvos utasításait, azzal érvelve, hogy túl nagy vesződséggel jár beszedni a gyógyszert vagy követni a terápiát? Csatlakoznál hozzájuk, noha meggyőző bizonyítékaid vannak arra, hogy a gyógymód beválik? Persze, hogy nem! Inkább elmondanád az orvosnak, hogy mennyire hálás vagy ezért a kezelésért, és gondosan követnéd az előírásait, sőt, talán még másoknak is beszélnél a gyógymódról. Az esetünkben ennél sokkal nagyobb dologról van szó, ezért mindannyiunknak égnünk kell a vágytól, hogy kimutassuk Jehovának, mennyire hálásak vagyunk a szabadításért, melyet a Fia váltságáldozata révén tett lehetővé számunkra. (Olvassátok fel: Róma 6:17, 18.)

17. Hogyan tudod kimutatni, hogy hálás vagy azért, amit Jehova a szabadításod érdekében tett?

¹⁷ Ha hálásak vagyunk azért, amit Jehova és a Fia tett annak érdekében, hogy megszabadítsanak bennünket a bűntől és a haláltól, akkor ezt ki is fogjuk mutatni (1Ján 5:3). Harcolni fogunk a bűnös hajlamaink ellen. Soha nem fogunk szándékosan bűnt gyakorolni, és nem fogunk kettős életet élni, mely sokszor a bűn velejárója. Ha kettős életet élnénk, akkor azzal lényegében azt mondanánk, hogy semmibe vesszük a váltságot. De inkább hálásak vagyunk érte, és ezért keményen dolgozunk azon, hogy tisztán állhassunk Jehova előtt (2Pét 3:14). Megosztjuk másokkal a szabadításunk csodálatos reménységét, hogy ők is tisztán állhassanak Jehova előtt, és ők is reménykedhessenek az örök életben (1Tim 4:16). Igen, Jehova és a Fia megérdemelnek minden egyes percet és minden csepp energiát, melyet arra tudunk szánni, hogy dicsérjük őket! (Márk 12:28–30). Gondolj csak bele, milyen jövő vár ránk! Teljesen meg fogunk gyógyulni, egyáltalán nem lesz bűn. Olyan életet élhetünk majd, amilyet Isten szánt nekünk – vég nélküli, tökéletes életet –, és mindez azért lehetséges, mert Jehova megszabadított bennünket! (Róma 8:21).

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Miért van égető szükséged szabadításra?

• Milyen hatással van rád Jézus önfeláldozó tette?

• Milyen érzéseket kelt benned Jehova ajándéka, a váltság?

• Mit szeretnél tenni cserébe azért, hogy Jehova gondoskodott a szabadításodról?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 27. oldalon]

Az engesztelés napján Izrael főpapja élő jelképe volt a Messiásnak

[Kép a 28. oldalon]

Abból, hogy Ábrahám kész volt felajánlani a fiát, sokat megtudunk Jehova összehasonlíthatatlanul nagyobb áldozatáról