Ismerjük meg Jehova útjait!

„Ismertesd meg velem útjaidat, hogy megismerjelek téged” (2MÓZES 33:13)

1—2. a) Mi volt az oka Mózes viselkedésének, amikor azt látta, hogy egy egyiptomi igazságtalanul bánik egy héberrel? b) Mit kellett Mózesnek megtanulnia, hogy alkalmassá váljon Jehova szolgálatára?

MÓZES a fáraó családjában nevelkedett, és olyan bölcsességre oktatták, amelyet Egyiptom uralkodó osztálya nagyra értékelt. De Mózes tudta magáról, hogy nem egyiptomi, hiszen a szülei héberek. Negyvenéves korában elment, hogy megnézze, hogy megy a sora testvéreinek, Izrael fiainak. Nem hagyta hidegen, amikor azt látta, hogy egy egyiptomi igazságtalanul bánik egy héberrel. Mózes agyonütötte az egyiptomit. Azt választotta, hogy Jehova népe mellé áll, és úgy gondolta, Isten általa ad szabadulást a testvéreinek (Cselekedetek 7:21–25; Héberek 11:24, 25). Amikor kitudódott az eset, Egyiptom királyi háza lázadónak bélyegezte Mózest, így hát el kellett menekülnie, hogy mentse az életét (2Mózes 2:11–15). Ahhoz, hogy Isten felhasználja őt, jobban meg kellett ismernie Jehova útjait. Vajon tanítható volt? (Zsoltárok 25:9).

² A következő 40 év folyamán Mózes számkivetettként élt, és pásztorkodással foglalkozott. Nem hagyta, hogy úrrá legyen rajta a keserűség amiatt, hogy héber testvérei láthatóan nem tartották nagyra. Inkább vállalta mindazt, ami Isten engedélyével történt vele. Jóllehet sok-sok év telt el anélkül, hogy nyíltan elismerték volna, engedte, hogy Jehova formálja őt. Nem csupán saját véleményének adott hangot, hanem Isten szent szellemének ihletése alatt írta később önmagáról, hogy „messze a legszelídebb ember volt minden ember közül, aki a föld színén élt” (4Mózes 12:3). Jehova kimagasló módokon használta fel Mózest. Ha keressük a szelídséget, Jehova minket is megáld (Sofóniás 2:3).

Feladatot kap

3—4. a) Mivel bízta meg Jehova Mózest? b) Milyen támogatásra számíthatott Mózes?

³ Egy nap a Sínai-félszigeten, a Hóreb-hegy közelében Mózeshez egy angyal szólt, aki Jehovát képviselte. Ezt mondta neki: „Bizony láttam nyomorúságát népemnek, mely Egyiptomban van, és meghallottam a hajcsáraik miatti kiáltásukat; mert jól tudom, milyen fájdalmakat szenvednek el. Lemegyek, hogy kiszabadítsam őket az egyiptomiak kezéből, és felvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre” (2Mózes 3:2, 7, 8). Isten ezzel kapcsolatban feladatot szánt Mózesnek, de azt az ő útja szerint kellett végrehajtania.

⁴ Jehova angyala így folytatta: „Most pedig jöjj, elküldelek a fáraóhoz, és hozd ki népemet, Izrael fiait Egyiptomból.” Mózes habozott. Nem érezte magát alkalmasnak a feladatra, és egymagában nem is volt az. Jehova azonban megnyugtatta: „én veled leszek” (2Mózes 3:10–12). Csodatevő erőt adott neki, amivel bizonyítani tudja majd, hogy csakugyan Isten küldte. Mózest el kellett kísérnie a testvérének, Áronnak, hogy a szószólója legyen. Jehova megígérte, hogy megtanítja nekik, mit kell mondaniuk és tenniük (2Mózes 4:1–17). Vajon Mózes hűségesen teljesítette a feladatát?

5. Hogyan nehezítette meg Mózes helyzetét Izrael viselkedése?

⁵ Izrael vénei először hittek Mózesnek és Áronnak (2Mózes 4:29–31). De kis idő elteltével „Izrael fiainak elöljárói” szemrehányást  tettek Mózesnek és a testvérének, mondván, hogy ’bűzössé tették őket a fáraó és a szolgái előtt’ (2Mózes 5:19–21; 6:9). Amikor az izraeliták kimentek Egyiptomból, rémülten vették észre, hogy az egyiptomiak szekereken üldözik őket. Előttük a Vörös-tenger volt, mögöttük a harci szekerek. Úgy tűnt, csapdába estek, és ezért Mózest tették felelőssé. Te mit tettél volna? Noha az izraelitáknak nem voltak csónakjaik, Jehova utasítására Mózes felszólította a népet, hogy bontson tábort. Isten ezután visszatartotta a Vörös-tenger vizét, és a tengerfenék kiszáradt, így Izrael átkelhetett rajta (2Mózes 14:1–22).

Ami fontosabb a szabadulásnál

6. Mit emelt ki Jehova, amikor megbízta Mózest?

⁶ Amikor Jehova megbízta Mózest, kiemelte az isteni név fontosságát. Nagyon lényeges volt a név és a viselője iránti tisztelet. Amikor Mózes megkérdezte Jehovától, hogy mi a neve, ő így válaszolt: „Azzá válok, amivé válni akarok.” Mózesnek továbbá így kellett szólnia Izrael fiaihoz: „Jehova, a ti ősatyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött hozzátok.” Jehova még kijelentette: „Ez az én nevem időtlen időkig, és erről fognak emlékezni rám nemzedékről nemzedékre” (2Mózes 3:13–15). Istent még ma is a Jehova néven ismerik szolgái a föld kerekén (Ézsaiás 12:4, 5; 43:10–12).

7. Mire utasította Isten Mózest a fáraó pökhendisége ellenére?

⁷ Mózes és Áron a fáraó előtt Jehova nevében közölték üzenetüket. A fáraó azonban pökhendien megjegyezte: „Ki az a Jehova, hogy hallgassak a szavára, és elbocsássam Izraelt? Egyáltalán nem ismerem Jehovát, és nem is bocsátom el Izraelt” (2Mózes 5:1, 2). A fáraó keményszívűnek és csalárdnak bizonyult, Jehova mégis arra utasította Mózest, hogy újra meg újra álljon elé az üzenetével (2Mózes 7:14–16, 20–23; 8:1, 2, 20). Mózes látta a fáraón, hogy bosszantja ez a dolog. Mi jó származhat abból, hogy ismét találkozik vele? Izrael vágyva vágyott a szabadulásra. A fáraó hajthatatlan volt. Te mit tettél volna?

8. Mi haszna volt annak, ahogyan Jehova a fáraóval kapcsolatos helyzetben eljárt, és milyen hatással legyenek ránk ezek az események?

⁸ Mózes újabb üzenetet adott át, ezekkel a szavakkal: „Ezt mondta Jehova, a héberek Istene: »Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem!«” Isten továbbá kijelentette: „már kinyújthattam volna kezemet, hogy megverjelek téged és népedet járványos betegséggel, s hogy eltöröljelek a föld színéről. De azért tartottalak életben, hogy megmutassam neked a hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön” (2Mózes 9:13–16). A keményszívű fáraó elleni ítélet végrehajtásával Jehova úgy akarta megmutatni a hatalmát, hogy az mindenkinek intésül szolgáljon, aki dacol vele, köztük Sátánnak, az Ördögnek is, akit Jézus Krisztus később ’a világ uralkodójának’ nevezett (János 14:30; Róma 9:17–24). Ahogy Jehova előre megmondta, a nevét az egész földön hirdették. Hosszútűrésének köszönhetően életben maradhattak az izraeliták és sok elegy nép is, mely csatlakozott hozzájuk Jehova imádatában (2Mózes 9:20, 21; 12:37, 38). Azóta Jehova nevének a hirdetése már több millió embernek a javára vált, aki gyakorolni kezdte az igaz imádatot.

 Nehéz természetű népet irányított

9. Hogyan tanúsított tiszteletlenséget Mózes népe Jehovával szemben?

⁹ A héberek ismerték Isten nevét. Mózes használta ezt a nevet, amikor szólt hozzájuk, de ők nem mindig viselkedtek tisztelettudóan a név viselőjével. Mi történt nem sokkal azután, hogy Jehova csoda folytán kiszabadította őket Egyiptomból, és ők nem találtak azonnal ivóvizet? Elkezdtek zúgolódni Mózes ellen. Utána meg az élelem miatt panaszkodtak. Mózes figyelmeztette őket, hogy zúgolódásuk nem csupán ellene és Áron ellen szól, hanem Jehova ellen is (2Mózes 15:22–24; 16:2–12). A Sínai-hegynél az izraeliták természetfölötti jelenségek kíséretében megkapták Jehovától a Törvényt. A nép ennek ellenére engedetlenül aranyborjút készített imádati célra, és azt állította, hogy ’Jehova ünnepét’ üli (2Mózes 32:1–9).

10. Miért érdekli nagyon a mai keresztény felvigyázókat Mózes kérése, mely a 2Mózes 33:13-ban van feljegyezve?

¹⁰ Hogyan kellett bánnia Mózesnek egy olyan néppel, amelyet maga Jehova is a keménynyakú jelzővel illetett? Mózes így kérlelte Jehovát: „kérlek, ha kegyet találtam szemedben, kérlek, ismertesd meg velem útjaidat, hogy megismerjelek téged, és így kegyet találhassak szemedben” (2Mózes 33:13). A keresztény felvigyázók, akik Jehova ma élő Tanúira viselnek gondot, egy sokkal alázatosabb nyáj fölött pásztorkodnak. Ettől függetlenül ők is hasonlóan imádkoznak: „Ismertesd meg velem útjaidat, ó, Jehova, taníts meg a te ösvényeidre” (Zsoltárok 25:4). Jehova útjait ismerve a felvigyázók Isten Szavával és személyiségével összhangban tudnak eljárni az egyes helyzetekben.

Mit vár el Jehova a népétől?

11. Milyen irányelveket adott Jehova Mózesnek, és miért érdekesek azok nekünk?

¹¹ Jehova a Sínai-hegynél szóban adta tudtul, hogy mit vár el a népétől. Mózes később kapott két táblát, melyre fel volt írva a tízparancsolat. A hegyről lefelé jövet meglátta az öntött borjút imádó izraelitákat, és haragjában földhöz vágta s összezúzta a táblákat. Jehova még egyszer felírta a tízparancsolatot, ezúttal olyan kőtáblákra, melyeket Mózes vésett ki (2Mózes 32:19; 34:1). A parancsolatok nem változtak azóta, hogy Jehova először közölte őket. Mózesnek igazodnia kellett hozzájuk. Isten azt is Mózes elméjébe véste, hogy milyen személy Ő, így megmutatta neki, hogyan viselkedjen az ő képviselőjeként. A keresztényekre nem vonatkozik a Mózesi Törvény, de amit Jehova Mózesnek mondott, az számtalan alapelvet foglalt magában, melyek nem változtak, és még most is érvényesek Jehova minden imádójára (Róma 6:14; 13:8–10). Nézzünk most ezek közül néhányat.

12. Hogyan kellett volna hatnia Izraelre annak, hogy Jehova kizárólagos odaadást vár el?

¹² Kizárólagos odaadással kell lennünk Jehova iránt. Izrael nemzete ott volt, amikor Jehova kijelentette, hogy kizárólagos odaadást vár el (2Mózes 20:2–5). Az izraeliták bőven láttak bizonyítékot arra, hogy Jehova az igaz Isten (5Mózes 4:33–35). Jehova egyértelműen megmondta, hogy attól függetlenül, hogy mit tesznek más nemzetek, a népe közt semmilyen formában sem tűri el a bálványimádást vagy a spiritizmust. Iránta való odaadásuk nem lehetett puszta formalitás. Mindnyájuknak szeretniük kellett Jehovát teljes szívükből, teljes lelkükből és teljes életerejükből (5Mózes 6:5, 6). Ez érintette a beszédüket, a viselkedésüket, egyszóval az életük minden területét (3Mózes 20:27; 24:15, 16; 26:1). Jézus Krisztus ugyancsak világosan leszögezte, hogy Jehova kizárólagos odaadást vár el (Márk 12:28–30; Lukács 4:8).

13. Miért tartozott Izrael maradéktalanul engedelmeskedni Istennek, és mi indítson minket a Jehova iránti engedelmességre? (Prédikátor 12:13).

¹³ Lelkiismeretesen tartsuk meg Jehova parancsolatait. Izrael népét emlékeztetni kellett  arra, hogy amikor szövetségre léptek Jehovával, megfogadták, hogy maradéktalanul engedelmeskednek neki. Sok mindenben szabadon dönthettek, de azokon a területeken, amelyekre nézve Jehova parancsolatokat adott nekik, lelkiismeretesen engedelmeskedniük kellett. Ezzel egyrészt bizonyították az Isten iránti szeretetüket, másrészt magukkal és a gyermekeikkel is jót tettek, hiszen Jehova összes követelménye a javukat szolgálta (2Mózes 19:5–8; 5Mózes 5:27–33; 11:22, 23).

14. Hogyan hívta fel Isten Izrael figyelmét arra, hogy milyen fontos első helyre tenniük a szellemi törekvéseket?

¹⁴ Tegyük első helyre a szellemi dolgokat. Izrael nemzete nem engedhette meg, hogy a fizikai szükségletekről való gondoskodás miatt ne jusson ideje a szellemi tevékenységekre. Az izraeliták nem élhettek csupán mindennapos ügyeiknek. Jehova minden hétre kijelölt egy szent időszakot, melyet kizárólag az igaz Isten imádatával kapcsolatos tevékenységekre volt szabad szánniuk (2Mózes 35:1–3; 4Mózes 15:32–36). Évenként további alkalmak voltak kijelölve szent gyűlések megtartására (3Mózes 23:4–44). Ezeken lehetőségük volt arra, hogy beszéljenek Jehova hatalmas tetteiről, emlékezetükbe idézzék az útjait, és kifejezzék hálájukat minden jóságáért. Miközben kimutatták a Jehova iránti odaadásukat, elmélyült az istenfélelmük és az Isten iránti szeretetük, és segítséget kaptak ahhoz, hogy az útjain járjanak (5Mózes 10:12, 13). Az ezekben az utasításokban foglalt egészséges alapelvek Jehova ma élő szolgáinak is a javára válnak (Héberek 10:24, 25).

Értsük meg és értékeljük Jehova tulajdonságait!

15. a) Miért volt hasznos Mózesnek az, hogy megértette és értékelte Jehova tulajdonságait? b) Milyen kérdések segíthetnek nekünk mélyen elgondolkodni Jehova egyes tulajdonságain?

¹⁵ Jehova tulajdonságainak a megértése és értékelése is segített Mózesnek abban, hogy helyesen bánjon a néppel. A 2Mózes 34:5–7 leírja, hogy Isten elhaladt Mózes arca előtt, és kijelentette: „Jehova, Jehova irgalmas, könyörületes Isten, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban, megőrzi szerető-kedvességét ezeríziglen, megbocsát vétket, törvényszegést és bűnt, de semmiképpen sem fog felmenteni a büntetés alól, hanem megbünteti az apák vétkéért a fiakat és az unokákat, a harmadik nemzedéket és a negyedik nemzedéket.” Álljunk meg, és gondolkodjunk el ezeken a szavakon! Mindegyik tulajdonsággal kapcsolatban kérdezzük meg magunktól: „Mit foglal magában ez a tulajdonság? Hogyan mutatta ki Jehova? Hogyan nyilváníthatják ki a keresztény felvigyázók? Milyen hatással kell lennie a tetteinkre?” Vizsgáljunk meg csupán néhány példát.

16. Hogyan érthetjük meg mélységében Isten irgalmát, és miért fontos ez?

¹⁶ Jehova „irgalmas, könyörületes Isten”. Kutatást végezhetnél az Őrtorony-kiadványok  indexében * vagy bibliai szómutatókban az irgalom témakörében. Látni fogod, hogy Jehova irgalma nemcsak abban nyilvánul meg, hogy időnként megengedi a büntetés mérséklését, hanem a gyengéd könyörületében is. Ez a tulajdonsága arra indítja, hogy könnyítsen a népe helyzetén. Ezt bizonyítja az is, hogy fizikailag és szellemileg egyaránt gondoskodott az izraelitákról a vándorlásuk során, mielőtt bementek az Ígéret földjére (5Mózes 1:30–33; 8:4). Jehova irgalmasan megbocsátotta a hibákat. Irgalmat tanúsított ókori népe iránt. Mennyivel inkább kötelességük a mai szolgáinak, hogy könyörülettel bánjanak egymással! (Máté 9:13; 18:21–35).

17. Hogyan mozdítja elő az igaz imádatot az, ha megértjük Jehova könyörületességét?

¹⁷ Jehova irgalmát az imént idézett vers együtt említi a könyörületével. Ha van kéznél egy értelmező szótár, lapozd fel a „könyörületes” címszónál. Hasonlítsd össze a meghatározását olyan írásszövegekkel, amelyek Jehova könyörületességéről beszélnek. A Bibliából megtudhatjuk, hogy ez a tulajdonsága magában foglalja, hogy szeretettel törődik népének elesett tagjaival (2Mózes 22:26, 27). Bármelyik országban előfordulhat, hogy külföldiek vagy mások hátrányos helyzetbe kerülnek. Amikor Jehova arra tanította népét, hogy bánjanak pártatlanul és kedvesen az ilyenekkel, emlékeztette őket, hogy Egyiptomban ők is idegenek voltak (5Mózes 24:17–22). Mit mondhatunk Isten mai népéről, vagyis magunkról? A könyörületességünk előmozdítja az egységet, és Jehova imádatához vonz másokat (Cselekedetek 10:34, 35; Jelenések 7:9, 10).

18. Mit tanulhatunk azokból a korlátozásokból, amelyekre Jehova Izraelt tanította más nemzetek útjaival kapcsolatban?

¹⁸ Az izraeliták azonban nem érezhették fontosabbnak a más nemzetekhez tartozókkal való kedves törődést, mint a Jehova és az ő erkölcsi irányadó mértékei iránti szeretetet. Arra tanították őket, hogy ne járjanak a körülöttük élő nemzetek útjain, és ne vegyék át vallási szokásaikat és erkölcstelen életmódjukat (2Mózes 34:11–16; 5Mózes 7:1–4). Ez ránk is vonatkozik. Szent népnek kell lennünk, mint ahogy Istenünk, Jehova is szent (1Péter 1:15, 16).

19. Mitől óvhatta meg Jehova népét az, ha megértették, hogyan gondolkodik Istenük a helytelen tettekről?

¹⁹ Jehova azért, hogy megértesse az útjait Mózessel, érthetően elmondta, hogy bár nem helyesli a bűnt, lassú a haragra. Időt ad az embereknek, hogy megismerjék a követelményeit, és igazodjanak azokhoz. Ha valaki megbánást tanúsít, Jehova megbocsátja bűnét, de  nem menti fel a súlyos helytelenségekért járó büntetés alól. Figyelmeztette Mózest, hogy az izraeliták tettei hatással lesznek a jövő nemzedékeire, vagy jó, vagy rossz hatással. Jehova útjainak a megértése és értékelése megóvhatja a népét attól, hogy őt okolják az olyan helyzetekért, amelyeket ők maguk idéztek elő, és attól, hogy lassúnak tartsák Istent.

20. Mi lehet a segítségünkre abban, hogy helyesen viselkedjünk a hívőtársainkkal és azokkal, akikkel a szolgálatban találkozunk? (Zsoltárok 86:11).

²⁰ Ha szeretnénk elmélyíteni az ismeretünket Jehováról és az útjairól, továbbra is kutatnunk és bibliaolvasás közben elmélkednünk kell. Gondosan vizsgáljuk meg Jehova személyiségének lenyűgöző oldalait. Imával kísérve gondoljuk át, hogyan utánozhatnánk Istent, és hogyan igazíthatnánk az életünket még jobban az ő szándékához. Így elkerülhetjük a csapdákat, helyesen tudunk majd viselkedni hívőtársainkkal, és képesek leszünk segíteni másoknak abban, hogy megismerjék és megszeressék nagyszerű Istenünket.

[Lábjegyzet]

Mit tanultál?

• Miért volt fontos a szelídség Mózesnek, és miért lényeges nekünk?

• Milyen haszna volt annak, hogy a fáraó állandóan szembesült Jehova szavával?

• Milyen kiemelkedő alapelveket tanult meg Mózes, melyek ránk is vonatkoznak?

• Hogyan érthetjük meg még mélyebben Jehova tulajdonságait?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 21. oldalon]

Mózes hűségesen közölte Jehova szavát a fáraóval

[Kép a 23. oldalon]

Jehova tudtul adta a követelményeit Mózesnek

[Kép a 24–25. oldalon]

Elmélkedjünk Jehova tulajdonságain!