Valóban létezik egy igaz keresztény vallás

JÉZUS KRISZTUS csak egy vallást, egy gyülekezetet alapított. Ez a gyülekezet egy szellemi testet, vagy szellemi családot alkotott. Olyan emberek egybegyűlését értjük ezalatt, akiket Isten választott ki a szent szelleme által, s akiket mind a ’gyermekeinek’ tekint (Róma 8:16, 17; Galácia 3:26).

Jézus azt tanította, hogy Isten egyetlen módon vezeti az embereket az igazsághoz és az élethez. Ennek a fontos ténynek a szemléltetésére Jézus egy úthoz hasonlította azt az életpályát, mely örök élethez visz. Ezt mondta: „Menjetek be a szűk kapun; mert széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; ellenben szűk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Máté 7:13, 14; János 14:6; Cselekedetek 4:11, 12).

Egy egységes gyülekezet

Ne úgy gondoljunk az első századi gyülekezetre, mint „egy világméretű, egyetemes, szervezett közösségre, ahogyan napjainkban a katolikus egyházról beszélünk” — írja egy teológiai lexikon. De miért ne? „Egész egyszerűen azért — folytatódik a magyarázat —, mert akkoriban nemigen létezett ehhez hasonló, szervezett, egyetemes közösség” (The New Dictionary of Theology).

Senki sem vitathatja azt a tényt, hogy a korai keresztény gyülekezet még csak nem is hasonlított azokhoz az intézményesített vallási struktúrákhoz, melyeket napjainkban látunk. De azért szervezett módon működött. Az egyes gyülekezetek nem jártak függetlenül a maguk útján. Mind elismerte a Jeruzsálemben lévő vezető testület hatalmát. Ez a testület, mely az apostolokból és a jeruzsálemi gyülekezet véneiből állt, hozzájárult a gyülekezet — Krisztus ’e g y teste’ — egységének a megőrzéséhez (Efézus 4:4, 11–16; Cselekedetek 15:22–31; 16:4, 5).

 Mi történt ezzel az egy igaz gyülekezettel? Vajon ez alakult át a tekintélyes katolikus egyházzá? Netán napjaink sok-sok felekezetből álló, megosztott protestáns egyházrendszerévé nőtte ki magát? Vagy valami más történt?

A „búza” és a „gyom”

Hogy megtudjuk a választ, nézzük meg közelebbről, mit mondott maga Jézus Krisztus a gyülekezet jövőjéről. Lehet, hogy meglepően hangzik, de Jézus számított arra, hogy a gyülekezete eltűnik majd a történelem lapjairól. Az is az újdonság erejével hathat, hogy Jézus hagyta, hogy ez a siralmas helyzet évszázadokig fennálljon.

Gyülekezetét ’az egek királyságával’ azonosította, s kifejtette: „Az egek királysága ahhoz az emberhez hasonlítható, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. Míg az emberek aludtak, jött az ellensége, gyomot vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kisarjadt és termést hozott, akkor a gyom is megjelent. Előálltak hát a házigazda rabszolgái, és így szóltak hozzá: »Uram, hát nem jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van akkor benne gyom?« Ő ezt mondta nekik: »Ellenséges ember művelte ezt.« Azok így szóltak hozzá: »Akarod-e hát, hogy kimenjünk, és összeszedjük?« Ezt mondta: »Nem, nehogy véletlenül a gyom összeszedése közben kiszaggassátok a búzát is. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig; és az aratási időszakban megmondom az aratóknak, hogy előbb szedjék össze a gyomot, és kössék nyalábokba elégetésre, aztán menjenek, gyűjtsék be a búzát a tárházamba«” (Máté 13:24–30).

Jézus elmagyarázta, hogy ő az, ’aki a magot veti’. ’A jó mag’ az igaz tanítványait jelképezi, míg „az ellenség” Sátánt, az Ördögöt. „A gyom” az álkeresztényeket szimbolizálja, akik lassanként elszaporodtak a korai keresztény gyülekezetben. Jézus elmondta, hogy a vető hagyja, hogy „a búza” és „a gyom” együtt nőjön ’az aratásig’, melyre „egy világrendszer befejezése” idején fog sor kerülni (Máté 13:37–43). Nos, mit jelentsen mindez?

A keresztény gyülekezet megfertőződik

Nem sokkal az apostolok halála után a gyülekezet tagjai közül való hitehagyott tanítók kezdték átvenni az irányítást. „Kiforgatott dolgokat” beszéltek, „hogy maguk után vonják a tanítványokat” (Cselekedetek 20:29, 30). Emiatt sok keresztény ’elpártolt a hittől’, és „valótlan történetekhez” fordult (1Timóteusz 4:1–3; 2Timóteusz 4:3, 4).

Az i. sz. IV. századra „a katolikus kereszténység vált a Római Birodalom hivatalos . . .  vallásává” — írja a korábban idézett lexikon. „Az egyházközösség és a polgári társadalom egybefonódott”, vagyis az egyház és az állam egyesült, ez pedig szöges ellentétben állt a korai keresztények hitnézeteivel (János 17:16; Jakab 4:4). Ugyanez a forrás kijelenti, hogy „az Ósz. [Ószövetség] és a neoplatonikus elméletek különös és teljes egészében természetellenes keveredésének hatására” idővel az egyház egész felépítése és jellege, valamint sok alapvető tanítása is gyökeresen megváltozott. Ahogy Jézus Krisztus megjövendölte, az igaz tanítványai egy időre eltűntek a színről, míg az álkeresztények egyre többen lettek.

Jézus hallgatói tudták, mennyire nehéz megkülönböztetni a valódi búzát az olyan gyomoktól, mint a mérgező konkolyperje, mely a növekedés időszakában szinte egy az egyben úgy néz ki, mint a búza. Jézus tehát azt szemléltette, hogy egy ideig nem lesz könnyű különbséget tenni az igaz keresztények és azok között, akik csak annak mondják magukat. Ám ez nem jelenti azt, hogy a keresztény gyülekezet valaha is megszűnt volna létezni, hiszen Jézus megígérte, hogy „minden napon” vezetni fogja a szellemi testvéreit, egészen „a világrendszer befejezéséig” (Máté 28:20). Jézus rávilágított, hogy a búza növekedése nem fog abbamaradni. És így is történt. Az igaz keresztények az idők folyamán kétségtelenül mindent megtettek — akár egyénileg, akár csoportosan —, hogy Krisztus tanításainak megfelelően éljenek, noha már nem alkottak egy könnyen azonosítható, látható csoportot vagy szervezetet. Ezek a keresztények semmi esetre sem keverendők össze azzal a látható, ám hitehagyott vallási rendszerrel, amely a történelem során csak szégyent és gyalázatot hozott Jézus Krisztus nevére (2Péter 2:1, 2).

„Kinyilatkozik a törvénytelenség embere”

Pál apostol valami mást is megjövendölt az álkeresztények alkotta vallási rendszerrel kapcsolatban. A következőket írta: „Senki, semmilyen módon ne vezessen titeket tévútra, mert nem fog [Jehova napja] eljönni, csak ha előbb eljön a hitehagyás, és kinyilatkozik a törvénytelenség embere” (2Tesszalonika 2:2–4). A „törvénytelenség embere” nem más, mint a papság, mely jogot formált arra, hogy uralkodjon a „keresztény” gyülekezet felett. *

A hitehagyás Pál apostol napjaiban vette kezdetét, és az apostolok halála után, amikor már nem volt, aki visszatartsa a folyamatot, felgyorsult. Pál rámutatott, hogy ez a hitehagyás „Sátán munkálkodása szerint van, minden hatalmas cselekedettel és hazug jelekkel meg előjelekkel, és minden igazságtalan megtévesztéssel” (2Tesszalonika 2:6–12). Mennyire pontos leírás ez arról, hogy a történelem folyamán sok vallási vezető milyen tevékenységekbe bocsátkozott!

Hogy a katolikus vallási vezetők alátámasszák álláspontjukat, miszerint a római katolikus egyház az egyetlen igaz vallás, azt mondják, hogy püspökeik „az apostoli magvetés folytatói a kezdet óta folyó utódlás által”. De a valóságban az apostoli utódlás elméletének hitelességét sem történelmi tényekkel, sem a Bibliával nem lehet igazolni. Nincs hitelt érdemlő bizonyíték arra, hogy Isten szent szelleme valaha is irányította volna azt a vallásrendszert, mely Jézus apostolainak a halála után bontakozott ki (Róma 8:9; Galácia 5:19–21).

Mit mondhatunk azokról az egyházakról, melyek az úgynevezett reformáció után jöttek létre? Vajon ezek a korai keresztény gyülekezet mintájára szerveződtek? Visszatükrözik annak tisztaságát? Az igaz, hogy a reformációt követően a Biblia sok átlagember számára elérhetővé vált, méghozzá a saját anyanyelvén. Ám a történelem azt bizonyítja, hogy ezek az egyházak sem szakadtak el a hamis tanításoktól (Máté 15:7–9). *

Van azonban még valami, amiről nem szabad  megfeledkeznünk. Jézus Krisztus egyértelműen megjövendölte, hogy az igaz gyülekezete helyre lesz állítva, éspedig abban az időszakban, melyre ő ’egy világrendszer befejezéseként’ utalt (Máté 13:30, 39). A bibliai próféciák teljesedése azt mutatja, hogy mi most pontosan ebben az időszakban élünk (Máté 24:3–35). Ennek fényében mindannyiunkat érdekelnie kell, hogy hol találhatjuk meg az egy igaz vallást, melyet egyre könnyebb azonosítani.

Ha úgy érzed, már megtaláltad ezt a vallást, az igaz gyülekezetet, fontos, hogy biztos légy a dolgodban. Miért? Azért, mert ahogyan az első században, úgy napjainkban is csak egy igaz vallás létezhet. Szakítottál már időt arra, hogy meggyőződj arról, hogy a vallásod szorosan követi-e az első századi keresztény gyülekezet példáját, és lojálisan ragaszkodik-e Jézus Krisztus tanításaihoz? Ha még nem, miért ne tennéd meg most? Jehova Tanúi örömmel segítenek ebben (Cselekedetek 17:11).

[Lábjegyzetek]

[Képek az 5. oldalon]

Mit tanít nekünk Jézusnak a búzáról és gyomról szóló szemléltetése az igaz gyülekezetről?

[Képek a 7. oldalon]

A te vallásod követi az első századi keresztények példáját a prédikálásban és a tanulmányozásban?