1. Milyen példát állított Jézus a követői elé, és mire ösztönözte ez őket? (Lásd a képet a címlapon.)

 JÉZUS a földi szolgálata során végig lelkesen tanította az embereket, és azt akarta, hogy a követői is ugyanilyen pozitívan gondolkodjanak a szolgálatról (Ján 4:35, 36). Amíg együtt volt a tanítványaival, ők buzgón prédikáltak (Luk 10:1, 5–11, 17). De miután az ellenségei letartóztatták és kivégezték, a tanítványok lelkesedése egy időre alábbhagyott (Ján 16:32). Ezért a feltámadása után Jézus arra ösztönözte őket, hogy biztosítsanak elsőbbséget ennek a munkának. Ők pontosan ezt tették, hiszen az ellenségeik később így panaszkodtak: „betöltöttétek Jeruzsálemet a tanításotokkal” (Csel 5:28).

2. Miből látszik, hogy a prédikálómunkát Jehova áldása kíséri?

² Az első századi keresztények munkáját Jézus irányította, Jehova pedig megáldotta őket. Ezt bizonyította az, hogy i. sz. 33 pünkösdjén mintegy 3000-en keresztelkedtek meg (Csel 2:41). És a tanítványok száma ezután is rendkívüli mértékben növekedett (Csel 6:7). De Jézus megjövendölte, hogy az utolsó napokban még nagyobb méreteket ölt majd a prédikálómunka (Ján 14:12; Csel 1:8).

3–4. Mi nehezítheti meg a prédikálást, és miről lesz szó ebben a cikkben?

³ Mindannyian igyekszünk derűlátóak lenni, miközben végezzük a szolgálatot. És ez nem is nehéz ott, ahol sokakat érdekel a Biblia. Például bizonyos területeken az érdeklődők várólistára kerülnek, amíg valamelyik  hírnök tanulmányozni tud velük. De olyan helyek is vannak, ahol a hírnököknek nehéz megőrizni a lelkesedésüket, mert alig lehet otthon találni a házigazdákat, és még ha sikerül is néhányakkal beszélni, őket általában nem érdekli a Biblia.

⁴ Ha te is ilyen helyen élsz, biztosan hasznosnak fogod találni ennek a cikknek a javaslatait. Néhány hírnök tapasztalatából látni fogod, hogy hogyan érhetsz el több embert a jó hírrel. Arról is szó lesz, hogy az emberek reakciójától függetlenül hogyan őrizheted meg a lelkesedésedet a szolgálatban.

5. Mi nehezíti meg sok hírnöknek a szolgálat végzését?

⁵ Sok hírnök azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb elérni az embereket az otthonaikban. Bizonyos területeken elterjedtek a fokozottan őrzött társasházak és lakónegyedek. Az ilyen helyeken gyakran portást vagy biztonsági őrt alkalmaznak, aki csak a lakók vendégeit engedi be. Máshol lehet ugyan házról házra prédikálni, de nagyon kevesen vannak otthon. A ritkán lakott területeken pedig az okozhat gondot, hogy a hírnököknek nagy távolságokat kell megtenniük egyik háztól a másikig, és még így sem biztos, hogy tudnak beszélni valakivel. Ha te is küzdesz valamelyik itt említett problémával, ne add fel! Igenis hatékony lehetsz a szolgálatban. Vajon hogyan?

6. Mit tanulhatunk a halászoktól?

⁶ Jézus a halászathoz hasonlította a prédikálómunkát (Márk 1:17). Van, hogy a halászok napokig nem fognak semmit. De nem adják fel, hanem inkább változtatnak azon, hogy mikor, hol és hogyan halásznak. Mi is lehetünk ilyen rugalmasak a szolgálatban. Nézzünk néhány javaslatot.

7. Miért legyünk rugalmasak abban, hogy mikor megyünk prédikálni?

⁷ Prédikálj más időpontban! Válassz olyan időpontot a szolgálatra, amikor valószínűleg többen vannak otthon. Elvégre előbb-utóbb mindenki hazamegy. Például sok hírnöknek beváltak a délutáni vagy az esti órák. Ilyenkor az emberek talán nyugodtabbak is, és szívesebben beszélgetnek velünk. Vagy esetleg kipróbálhatod azt, amit egy vén, David szokott tenni. A szolgálat befejezése előtt még visszamegy azokra a helyekre, ahol senkivel sem sikerült beszélnie. „Meglepő, hogy milyen sokan otthon vannak, amikor másodjára keressük őket” – mondja. b

8. Hogyan alkalmazhatjuk a Prédikátor 11:6-ot a szolgálatra?

⁸ A kulcsidézetünk arra emlékeztet minket, hogy kitartóan kell végeznünk a szolgálatunkat. (Olvassátok fel: Prédikátor 11:6.) David sem adta fel. Miután többször is visszament egy házhoz, otthon talált egy férfit, aki szívesen beszélgetett vele a Bibliáról. Kiderült, hogy már 8 éve ott lakik, de még nem találkozott a Tanúkkal. David ezt mondja: „Gyakran előfordul, hogy ha valakit végre sikerül elérni, azt érdekli az üzenetünk.”

9. Hol próbálja sok hírnök elérni az embereket?

 ⁹ Prédikálj máshol! Sok hírnök azt tapasztalja, hogy az utcai és a közterületi tanúskodással olyanokat is el lehet érni, akikkel egyébként nem tudnának beszélni, mert zárt társasházakban laknak. Mások hatásosan tudnak tanúskodni parkokban, piacokon és üzleti negyedekben, mert ott az emberek szívesebben beszélgetnek velük, mint ha az otthonaikban keresnék fel őket. Egy bolíviai körzetfelvigyázó, Floiran ezt mondja: „Általában délután 1 és 3 között megyünk a piacokra és az üzletekbe tanúskodni, mert ilyenkor az eladók nem annyira elfoglaltak. Sokszor vannak jó beszélgetéseink, és még bibliatanulmányozásokat is sikerül bevezetnünk.”

10. Hogyan érhetsz el olyanokat, akiket személyesen nem sikerült?

¹⁰ Prédikálj más módszerekkel! Lehetséges, hogy valakit már többször is megpróbáltál felkeresni különböző időpontokban, mégsem találtad otthon. Van még valami, amit megtehetsz? Katarína ezt mondja: „Akik soha nincsenek otthon, azoknak egy levélben leírom, amit személyesen mondtam volna.” A lényeg az, hogy valahogyan mindenkit próbálj elérni a területeden.

11. Miért olyan közömbösek az emberek?

¹¹ Sok embert nem érdekel az üzenetünk. Úgy érzik, nincs szükségük Istenre és a Bibliára. Vannak, akik a világban tapasztalható sok szenvedés miatt nem  hisznek Istenben. Másokat visszataszít a vallási vezetők képmutatása, és ezért nem akarnak foglalkozni a Bibliával. És olyanok is vannak, akiket teljesen leköt a munkájuk, a családjuk vagy a problémáik, és nem gondolják, hogy a Biblia tudna nekik segíteni. Hogyan őrizhetjük meg az örömünket akkor is, ha sok ilyen emberrel találkozunk?

12. Miért jó, ha alkalmazzuk a szolgálatban a Filippi 2:4-ben található alapelvet?

¹² Őszintén érdeklődj az emberek iránt! Gyakran előfordul, hogy valaki, aki először közömbösen fogadja az üzenetünket, később nyitottabbá válik, ha érzi, hogy törődünk vele. (Olvassátok fel: Filippi 2:4.) David, akit már idéztünk, ezt meséli: „Amikor valaki azt mondja, hogy »ez engem nem érdekel«, elteszem a Bibliámat és a kiadványt, és megkérdezem, hogy szívesen elmondaná-e, hogy miért érez így.” Az embereknek jólesik, ha őszintén törődünk velük. Lehet, hogy arra nem fognak emlékezni, hogy mit mondtunk, de a kedvességünk nyomot hagy bennük. És még ha a házigazda gyorsan le is zárja a beszélgetést, az arckifejezésünkkel és a viselkedésünkkel akkor is kimutathatjuk, hogy figyelembe vesszük az érzéseit.

13. Hogyan szabhatjuk személyre az üzenetünket?

¹³ Úgy is kifejezhetjük a törődésünket, ha a bevezetőnk megválasztásánál figyelembe vesszük, hogy mi érdekelheti a házigazdát. Például vannak arra utaló jelek, hogy az adott házban egy kisgyerekes család lakik? A szülőket talán érdekli, hogy milyen tanácsokat ad a Biblia a gyerekneveléshez és a családi boldogsághoz. Vagy az ajtó tele van zárakkal? Akkor kezdhetnénk azzal a beszélgetést, hogy milyen rossz a közbiztonság. Ezután a házigazda talán szívesen meghallgatja, hogy a Biblia szerint hogyan fog megszűnni a bűnözés. Bárkivel beszélgetünk is, segítsünk neki felismerni, hogyan válhatnak a javára a Biblia tanácsai. Katarína, akit már említettünk, ezt mondja: „Mindig arra gondolok, hogy az én életemet is jobbá tette az igazság.” Így meggyőződéssel tud beszélni, amit az emberek is látnak rajta.

14. A Példabeszédek 27:17-tel összhangban hogyan segíthetnek egymásnak a hírnökök a szolgálatban?

¹⁴ Tanulj másoktól! Pál apostol megtanította Timóteusznak a prédikálási és  tanítási módszereit, és arra ösztönözte, hogy másoknak is adja tovább azokat (1Kor 4:17). Mi is sokat tanulhatunk a tapasztalt hírnököktől. (Olvassátok fel: Példabeszédek 27:17.) Nézzük meg Shawn példáját, aki egy ideig olyan vidéki területen úttörőzött, ahol az emberek többsége elégedett volt a vallásával. Ezt mondja arról, hogy hogyan tudta megőrizni az örömét: „Amikor csak lehetett, nem egyedül mentem a szolgálatba. Amíg eljutottunk egyik háztól a másikig, a társammal próbáltunk egymásnak segíteni. Kielemeztük, hogy hogy sikerült az előző beszélgetés, és elgondolkodtunk rajta, hogy mit csinálhatnánk másképp, ha hasonló reakcióval találkozunk.”

15. Miért olyan fontos imádkozni szolgálat előtt?

¹⁵ Támaszkodj Jehovára! Minden alkalommal, amikor részt veszel a szolgálatban, kérd Jehova segítségét. Ha ő nem támogat minket a szent szellemével, nem lehetünk eredményesek (Zsolt 127:1; Luk 11:13). Az imáidban legyél konkrét, például kérd azt Jehovától, hogy vezessen el azokhoz, akik fogékonyak a jó hírre. Aztán cselekedj az imáddal összhangban, és tanúskodj mindenkinek, akivel találkozol.

16. Milyen hatással van a szolgálatunkra a személyes tanulmányozás?

¹⁶ Szánj időt a tanulmányozásra! A Biblia arra ösztönöz minket, hogy győződjünk meg arról, hogy „mi Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Róma 12:2). Minél biztosabb vagy benne, hogy tudod az igazságot Istenről, annál nagyobb meggyőződéssel tudsz beszélni róla másoknak. Katarína ezt mondja: „Nemrég rájöttem, hogy meg kell erősítenem a hitemet néhány alapvető bibliai tanításban. Ezért mélyrehatóan tanulmányoztam arról, hogy mi bizonyítja, hogy létezik egy teremtő, hogy a Biblia Isten szava, és hogy van egy szervezet, ami Istent képviseli a földön.” Így nemcsak hogy szilárdabbá vált Katarína meggyőződése, de a szolgálatban is több öröme lett.

17. Mi segített Jézusnak, hogy lelkesen végezze a szolgálatot?

¹⁷ Jézus kitartóan prédikált, pedig sokan közömbösek voltak az üzenetével szemben. Hogyan tudta megőrizni a lelkesedését? Arra összpontosított, hogy az embereknek mennyire nagy szükségük van az igazságra, ezért minél többeknek lehetőséget akart adni arra, hogy halljanak a királyságról. Azt is tudta, hogy az emberek megváltozhatnak. Pontosan ez történt a családjában is. A három és fél éves szolgálata alatt egyik testvére sem lett a tanítványa, de aztán a feltámadása után ők is keresztények lettek (Ján 7:5; Csel 1:14).

18. Miért prédikáljunk kitartóan?

¹⁸ Nem tudjuk, hogy végül ki lesz az, aki elfogadja tőlünk az igazságot. Kinek több, kinek kevesebb időre van szüksége ehhez. És ne feledjük, hogy még ha valaki pillanatnyilag elutasító is, a jó viselkedésünk és a pozitív hozzáállásunk láttán később talán Jehova szolgájává válik (1Pét 2:12).

19. Mire emlékeztet minket az 1Korintusz 3:6, 7?

¹⁹ Miközben ültetünk és öntözünk, ne feledjük, hogy milyen fontos szerepe  van Istennek a prédikálómunkában. (Olvassátok fel: 1Korintusz 3:6, 7.) Egy etiópiai testvér, Getahun ezt meséli: „Több mint 20 évig én voltam az egyetlen Tanú egy ritkán bemunkált területen. Ma már 14-en vagyunk itt hírnökök. 13-an meg is keresztelkedtek, köztük a feleségem és a három gyermekünk is. Az összejöveteleken átlagosan 32-en szoktunk lenni.” Getahun boldog, hogy kitartóan végezte a szolgálatot, és türelmesen várt arra, hogy Jehova a szervezetéhez vonzza a tiszta szívű embereket (Ján 6:44).

20. Miért hasonlít a prédikálómunka egy mentőakcióhoz?

²⁰ Jehovának minden ember élete értékes. Igazi megtiszteltetés, hogy a Fiával együttműködve minden nemzetből összegyűjthetjük az embereket az ő népébe, mielőtt véget ér ez a rendszer (Agg 2:7). A prédikálómunkánkat ahhoz hasonlíthatnánk, mint amikor egy mentőcsapat mélyben rekedt bányászokat próbál kiszabadítani. A munkájuk akkor is nagyon értékes, ha csak néhány túlélőt találnak. Mi sem tudjuk, hogy hány embert sikerül még kimentenünk Sátán világából. De Jehova bármelyikünket fel tudja használni ebben a fontos munkában. Andreas, aki Bolíviában él, ezt mondja: „Amikor látok valakit megkeresztelkedni, mindig arra gondolok, hogy ez egy igazi csapatmunka eredménye.” Gondolkodjunk mi is ilyen pozitívan! Így számíthatunk Jehova áldására, és igazán élvezni fogjuk a szolgálatot.