Becslések szerint félmillió köbkilométer alacsony sótartalmú víz rejtőzik az óceáni kérgek alatt. Vincent Post, a Dél-ausztráliai Flinders Egyetem munkatársa elmondta, hogy „a tenger szintje [egykor] jóval alacsonyabb volt a mostaninál”, ezért a tengerpart vonala beljebb volt. Akkoriban az esőzésekből eredő vizek felhalmozódtak a vízadó rétegekben olyan területeken, melyek később víz alá kerültek. Mivel jelenleg több mint 700 millió ember csak korlátozott mértékben tud tiszta vízhez jutni, a tudósok bíznak benne, hogy ezek az óceánok alatti készletek a jövőben segíteni fognak rajtuk.

Azoknak a nagytestű állatfajoknak a fele, melyek egykor a Szaharában éltek, vagy eltűntek, vagy az eredeti élőhelyüknek csupán az egyszázaléknyi vagy annál is kisebb részén találhatók meg. Az instabil politikai helyzet és a kíméletlen vadászat csak részben hibáztatható ezért. Noha a sivatagok élővilágának változatossága az erdőkével vetekszik, a kutatók szerint „a természettudósok nem szentelnek kellő figyelmet a sivatagok változatos élővilágának, ugyanis nem kapnak elegendő anyagi támogatást”. Így a környezetvédők sem tudják megfelelően nyomon követni a sivatag veszélyben lévő ökoszisztémáját.

Becslések szerint 2012-ben minden nyolcadik halálesetért a légszennyezés volt okolható. Az Egészségügyi Világszervezet szerint „ma a légszennyezés jelenti a világon a legnagyobb környezet-egészségügyi kockázatot”.