Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Friss levegő és napsütés – Természetes antibiotikumok?

Friss levegő és napsütés – Természetes antibiotikumok?

AMIKOR a tudósok a XX. század derekán először állítottak elő antibiotikumot, az orvosok azt remélték, hogy ezekkel az új gyógyszerekkel majd fel tudnak számolni bizonyos betegségeket. És eleinte úgy is tűnt, hogy az újonnan előállított orvosságok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. De mivel a használatuk széles körben elterjedt, olyan baktériumok alakultak ki, melyek ellenállnak az antibiotikumoknak.

Néhány tudós, miközben szeretne újabb fegyvereket találni a fertőzések elleni harcban, egyre többször az orvoslás ősi módszereihez fordul. Az egyik ilyen a napfény és a friss levegő jótékony hatásának a kihasználása.

Egyszerű, de nagyszerű

Angliában már réges-régen többen is hirdették a napfény és a friss levegő gyógyító hatását. Egy orvos, John Lettsom (1744–1815) receptre írta fel a tengeri levegőt és a napfényt a tuberkulózisban (tbc) szenvedő gyerekeknek. 1840-ben George Bodington sebész megfigyelte, hogy a szabadban dolgozó emberek, például a földművesek és a pásztorok között nagyon ritkán fordul elő a tbc, míg azok, akik idejük nagy részét zárt helyen töltik, sokkal hajlamosabbak erre a betegségre.

Florence Nightingale (1820–1910), aki a krími háborúban megsérült brit katonákat ápolta, arról ismert, hogy javított a betegápolás minőségén. Ezt kérdezte: „Mentek már be egy hálóterembe éjszaka vagy a reggeli szellőztetés előtt? Ugye érezték, hogy mennyire áporodott, elhasznált volt a levegő?” Azt javasolta, hogy a kórtermekben mindig legyen ugyanolyan friss a levegő, mint odakint, persze ügyeljenek rá, hogy a betegek ne fázzanak. Hozzátette: „A betegek ápolása során szerzett tapasztalataim alapján az a szerény meglátásom, hogy a friss levegő után a fényre van a legnagyobb szükségük. . ., és most nem általánosságban a fényre, hanem a közvetlen napsütésre gondolok.” Akkoriban az is szokás volt, hogy az ágyneműket és a ruhákat a napon szellőztették, mert úgy gondolták, hogy ez jót tesz az egészségnek.

Az 1800-as évek óta sokat fejlődött a tudomány, de a modern kutatások is hasonló eredményekhez vezettek. Például egy Kínában készült, 2011-es tanulmány megállapította, hogy a rosszul szellőző, zsúfolt kollégiumokban „több légúti fertőzést regisztráltak”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elismeri, hogy a szellőztetésnek fontos szerepe van a fertőzések elkerülésében. A WHO által 2009-ben kiadott irányelvek a kinti levegő beáramoltatását javasolták az egészségügyi intézményekben, mert az hatékonyan csökkenti a fertőzések kialakulásának a kockázatát. *

„Ez nagyon jól hangzik – mondhatod. – De van erre bármilyen tudományos magyarázat? Hogyan akadályozza meg a fertőzéseket a napfény és a levegő?”

Természetes fertőtlenítők

Az Egyesült Királyság Honvédelmi Minisztériuma által végzett kutatások bizonyos tekintetben választ adnak erre a kérdésre. A tudósok azt vizsgálták, hogy ha London felett bevetnének egy baktériumokat tartalmazó biológiai fegyvert, mennyi ideig jelentenének veszélyt a levegőbe került kórokozók. Hogy felmérjék, meddig életképesek a levegőben lévő fertőző anyagok, egy pókfonálra kólibaktériumokat helyeztek, és kitették a levegőre. A kísérletet éjszaka végezték, mert a napfény köztudottan megöli ezeket a baktériumokat. Mit tapasztaltak?

Mintegy két óra alatt szinte az összes baktérium elpusztult. De amikor a baktériumokat egy zárt dobozban tartották ugyanott, ugyanolyan hőmérséklet és páratartalom mellett, a többségük két óra múlva még életben volt. Vajon miért? Egyértelmű, hogy van valami a levegőben, ami megöli a kórokozókat. Ezt szakmai körökben „friss levegő faktorként” emlegetik, de még nem tudják pontosan, hogy mi is valójában. A kutatók azonban egy olyan anyagról beszélnek, mely megtalálható a kinti levegőben, és „természetes fertőtlenítőként elpusztítja a levegőben lévő kórokozókat”.

A napfénynek is van fertőtlenítő hatása. Egy szakmai lap kifejti, hogy „azoknak a mikrobáknak a többsége, melyek a levegőben terjedő fertőzéseket okozzák, napfényen nem marad életben” (Journal of Hospital Infection).

Mit tehetsz, hogy te is kihasználd a napfény jótékony hatását? Ha süt a nap, menj ki egy kicsit, és közben szippants mélyeket a friss levegőből. Hidd el, jót fog tenni!

^ 8. bek. Bizonyos esetekben talán nem tanácsos nyitva hagyni az ablakokat, például a kinti levegő minősége, a nagy zaj vagy a tűzvédelmi előírások miatt, illetve biztonsági okokból.