KÍNA több szempontból is kiemelkedő. A földön ez a legnépesebb ország, és egyike a legnagyobb alapterületűeknek. Ott található a világ egyik legmonumentálisabb építménye, a kínai nagy fal. A Ming-dinasztiához tartozó Jung-lö (Yongle) és Hszüan-tö (Xuande) császár akkora hajóhadat hozott létre, melynek a következő ötszáz év alatt nem akadt párja. A flotta admirálisa a Kína délnyugati részéről származó, muszlim vallású Cseng Ho volt.

A cikk elején részben idézett felirat szerint Cseng Ho küldetése az volt, hogy „kinyilvánítsa a (császári) erényesség átformáló hatalmát, és a távoli népek iránt jóindulatot tanúsítson”. Az utazások eredményeként „a horizonton túli és a föld távoli pontjain levő országok mind [Kína] alattvalói lettek . . . Barbárok a tengeren túlról . . . eljöttek, hogy értékes ajándékaikkal megjelenjenek” a császári udvarban.

Még vitatott, hogy mi is volt a Ming-dinasztia császárainak a célja ezekkel az utakkal. Némelyek úgy tartják, hogy Cseng Ho egy hatalmas, ám békés nemzet jóakaratú kulturális követe volt. Mások ellenben a vazallus államok felett  gyakorolt agresszív politikai hatalom eszközének látják az útjait. Az igaz, hogy Cseng Ho pompás ajándékokat és politikai támogatást ajánlott fel az őt szívesen fogadó uralkodóknak, de akik nem voltak hajlandók behódolni a császár előtt, és sarcot fizetni neki, azokat rabigába hajtotta. A nagyszabású utazásoknak köszönhetően az Indiai-óceán térségéből több tucat uralkodó küldött követeket Kínába, hogy hódolattal adózzanak a császárnak.

Az mindenesetre biztos, hogy Cseng Ho hajói a császári műhelyekben dolgozó kézművesek által készített, egyedi lakkozott dísztárgyakat, porcelánt és selymet is vittek magukkal, hogy távoli kikötőkben eladják őket. Drágakövekkel, elefántcsonttal, fűszerekkel, trópusi faanyaggal és más luxuscikkekkel tértek vissza, melyeket a kínaiak nagyra tartottak. Sőt, hoztak egy zsiráfot is, mely állítólag nem kis szenzációt keltett Kínában. Az áruk és a gondolatok cseréje által a külvilág bepillantást nyerhetett a XV. századi Kína lenyűgöző civilizációjába.

A rendkívüli utak aztán abbamaradtak. Mindössze néhány évtizeddel Cseng Ho utazásait követően Kína megszakította a külkereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait. Az új császár és konfuciánus tanácsadói nem látták szükségesnek, hogy az országhatárokon túlra tekintsenek, és megpróbálták elszigetelni a nemzetüket mindenféle külső befolyástól. A kincses flottát a múltba száműzték; valószínűleg megsemmisítették a nagy utazásokról készült feljegyzéseket, és magukat a hajókat is. Az emberek Kínában és másutt is csak az utóbbi években értesültek arról a különleges korszakról, amelyben Cseng Ho gigantikus hajóhada a tengereket járta.