Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Makadámdió – Ausztrália őshonos finomsága

Makadámdió – Ausztrália őshonos finomsága

Makadámdió – Ausztrália őshonos finomsága

WALTER HILL botanikus elborzadva figyelte fiatal segédjét. A fiú egy újonnan felfedezett fafajta termését eszegette, mely az ausztráliai Queensland tartomány dél-keleti részén található szubtrópusi esőerdőkben nő. Hill azt hallotta, hogy a fa termése mérgező. Ám a tanonca nem lett beteg, és nem esett össze holtan. Sőt, nagyon is ízlett neki a dió. Így hát Hill is megkóstolta, és egyet kellett hogy értsen a fiúval. Röviddel ezután adott a makadámdió hajtásaiból a barátainak, és más országokban élő botanikusoknak is. *

Ma, mintegy 150 évvel később a makadámdió az egész világon népszerű – és ez nem véletlen. A Chronica Horticulturae című újság ezt írja róla: „A makadámdiót a világ legfinomabb ínyenc dióféléjének tartják a sajátos, zamatos ízéért, meleg, krémes színéért és ropogósságáért.” Nem csoda hát, hogy a makadámdió Ausztrália legkeresettebb őshonos termése!

Kemény dió!

Az örökzöld makadámdiófák Ausztrália szubtrópusi keleti partjainál nőnek. A kilencfajta makadámdió közül kettő ehető. A diónak külső rostos burka, barna, gömbölyű, kemény héja és üveggolyó nagyságú, krémszínű bele van.

A kemény héjat nagyon nehéz feltörni. * Az őslakosok kövekkel törték fel őket. A gyümölcstermelés egyik úttörője, John Waldron kalapáccsal törte fel a diókat egy üllőn. Ezekkel az egyszerű szerszámokkal 50 év alatt körülbelül nyolcmillió diót tört fel! De vajon gépekkel is el lehetne végezni a munkát? Az első, erre a célra tervezett gépek nem voltak megfelelőek, mivel összetörték a dióbelet is. Később viszont kíméletesebb gépeket terveztek.

Egy másik probléma a szaporítás volt. A jó fák dióiból gyakran silány csemeték sarjadtak. Beoltással is próbálkoztak, de hiába. Ezek miatt a nehézségek miatt a kereskedelmi célú termesztés megrekedt – legalábbis addig, amíg a hawaiiak meg nem oldották a problémákat. Ők meghozták a várva várt áttörést. Attól kezdve a világ makadámdió-termesztésének a 90 százaléka Hawaiiról származott. Nem meglepő, hogy a makadámdiót elnevezték hawaii diónak.

Az 1960-as években az ausztrál termesztők a Hawaiion tanultak alapján „megkezdték a makadámdió kereskedelmi célú termesztését”. Ekkor Ausztráliában annyira beindult a makadámdió termesztése, hogy ma a világ össztermésének körülbelül a fele onnan származik. De Afrikában, Ázsiában és Közép-Amerikában is termesztik.

Látogatóban egy ausztrál farmon

Az Ébredjetek! meglátogatta Andrew-t, akinek van egy makadámdió-ültetvénye Új-Dél-Walesben, Lismore-hoz közel. „Néhány soronként másfajta makadámdiót ültetünk, hogy elősegítsük a keresztbeporzást” – magyarázza Andrew. Az Ébredjetek! megtudta, hogy az Ausztráliában ültetett sok millió fának úgy a 80 százaléka jól termő változat, amelyet maguk a hawaii nemesítők válogattak ki. De a vadon termő változatok génanyagának a felhasználásával az ausztrál nemesítőknek sikerül javítaniuk a helyi diók minőségén.

A fákat nézve száz meg száz diót látunk kis labdák módjára himbálózni a sűrű lombkorona levelei között. A diók több mint hat hónapig növekednek és érlelődnek, majd lepotyognak a földre. Észrevesszük, hogy néhány földre hullott dión lyukak vannak. „A patkányok át tudják rágni a héjat, és ehhez nem kell nekik több nyolc másodpercnél – mondja Andrew. – A vaddisznók is szívesen esznek a dióból.” Amint tovább megyünk a sorok között, Andrew megáll, és kirugdos egy félig eltemetett diót a földből. „Megmentettünk három centet” – mondja mosolyogva. Sok termesztő egy kifejezetten erre a célra tervezett gépet használ a dió betakarításához, melynek van egy dob része, illetve rövid, műanyag ujjai, amelyek összeszedik a lehullott diókat. A diókról aztán lefejtik a burkot, kiválogatják őket, majd elfuvarozzák egy gyárba, ahol feltörik, osztályozzák, és elszállítják a vevőkhöz.

Finom és egészséges!

A látogatásunk végén megtöltjük a markunkat makadámdióval. Nem tudunk betelni az olajos dió krémes ízével! De egészséges a makadámdió? A dió olajtartalma (ami főként egyszeresen telítetlen, azaz jótékony zsír) „általában meghaladja a 72 százalékot, így minden más olajos magnál magasabb arányban tartalmaz” zsírsavakat, írja egy kormány által kiadott, makadámdió-termesztésről szóló tájékoztató. Nem régi tanulmányok szerint, ha mértékkel fogyasztunk a makadámdióból, az csökkenti a károskoleszterin- (LDL-koleszterin) és a trigliceridszintet, valamint a magas vérnyomást.

Sokan kedvelik a makadámdióval készített csokoládét, ínyenc kekszféléket vagy fagylaltkülönlegességeket. Mások pörkölve és sózva szeretik a makadámdiót, vagy egyszerűen feltörik, és natúr fogyasztják. De bármilyen formában egyék is, a legtöbben nem érik be egy adaggal.

[Lábjegyzetek]

^ 2. bek. Évekkel korábban Cunningham (1828) és Leichhardt (1843) felfedezők gyűjtöttek már makadámdiót, de csak elraktározták, leírást nem közöltek róla. 1857-ben Hill egyik kollégája, a melbourne-i Ferdinand von Mueller botanikus elnevezte a nemzetséget Macadamiának a barátjáról, dr. John Macadamről.

^ 6. bek. A makadámdió héja olyan kemény, hogy az összetört héjat az iparban jó minőségű csiszolóanyagnak használják.

[Kiemelt rész a 23. oldalon]

EGY ÁRAMFEJLESZTŐ, MELY DIÓHÉJJAL ÜZEMEL

A makadámdió kőkemény héjának a fűtőértéke majdnem eléri a barnaszén fűtőértékét. Ezért egy ausztrál áramszolgáltató vállalat hulladék dióhéjjal termeli az energiát a diófeldolgozó üzem és a többi fogyasztó számára. Ez az áramfejlesztő az első Ausztráliában, amely hulladékból nyeri az energiát, és az áramtermelés valószínűleg jelentős mértékben növekedni fog, amint a termesztők egyre több „üzemanyagot” szolgáltatnak.

[Kép a 23. oldalon]

Az ausztrál termesztők minden évben több ezer új fát ültetnek

[Kép forrásának jelzése a 23. oldalon]

Minden fotó a 22. és 23. oldalon: Australian Macadamia Society