Bajban vannak a cápák
Bajban vannak a cápák
AZ ÉBREDJETEK! MEXIKÓI ÍRÓJÁTÓL
KEVÉS félelmet keltőbb állat van, mint a cápa. A becslések szerint évente átlagosan 75 nem kiprovokált cápatámadás éri az embereket világszerte, és ebből 10 halálos kimenetelű. Amiatt, hogy ezek a támadások széles körben ismertté válnak, valamint hogy a cápák a filmekben negatív hősökként szerepelnek, az a kép alakult ki róluk, hogy emberevők. Természetesen jó, ha elővigyázatosak vagyunk velük. De legyünk tárgyilagosak: sokkal több ember hal meg méhcsípéstől vagy krokodiltámadás következtében, mint cápák miatt.
Ugyanakkor a cápák is ki vannak téve az emberek támadásának. „Minden évben százmillió cápát ejtenek foglyul; olyan sokat, hogy ha egymás mögött felsorakoztatnánk őket, ötször körbeérnék a földet” – jegyezte meg egy tudósokból álló szervezet (Argus Mariner Consulting Scientists) kutatója a Premier folyóiratban. Ehhez a pusztításhoz vegyük még azt is hozzá, hogy a cápáknál amúgy is hosszú a vemhességi idő, alacsony a születési arány, és lassan válnak ivaréretté, valamint az emberek szennyezik azokat a helyeket, ahol a cápák világra hozzák az utódaikat. Mit eredményez mindez? Azt, hogy rohamosan csökken a cápák száma. És ha egyszer drasztikusan lecsökken, évek kellenek ahhoz, hogy ismét akkora legyen a populáció, mint korábban.
A cápák többségét az uszonyuk miatt fogják el, melynek egyes ázsiaiak szemében nagy értéke van, ugyanis úgy vélik, hogy gyógyszerként és a nemi vágy felkeltésére * is használható. A cápauszonyleves drága csemege. Tányéronként akár 150 dollárba is kerülhet! A virágzó ázsiai piac kiszolgálása miatt kialakult egy eljárás, melyet az uszony angol nevéből adódóan finningnek neveznek. E kegyetlen és pazarló eljárás során a még élő cápának levágják az uszonyait, majd visszadobják a tengerbe, ahol éhen hal vagy megfullad.
Valamit tenni kell a fennmaradásukért
De érdemes nyugtalankodnunk amiatt, hogy bajban vannak a cápák? Talán nem könnyű ugyanolyan együtt érzőnek lennünk a cápákkal, mint ha elefántokról vagy bálnákról lenne szó. Mégis fel kell ismernünk, hogy milyen fontos szerepük van az óceánok ökológiai egyensúlyának a fenntartásában. Például a táplálkozási szokásaik biztosítják, hogy más halpopulációk ne szaporodjanak túl.
A cápahalászatot sok országban nem szabályozza törvény. Tíz évig tartó vita után Mexikó, mely élen jár a cápahalászatban, és ahol több mint 30 ezer tonna cápát halásznak ki évente, nemrégiben elfogadott egy törvényt, amely tiltja a finninget. A cápauszony iránti kereslet miatt a világ több részén is elszaporodott az illegális halászat a tengeri természetvédelmi területeken, ami szintén azt mutatja, hogy nem könnyű megvédeni a cápákat. Például a Galápagos Nemzeti Parkszolgálat igazgatója megjegyzi: „Az utóbbi években a Galápagos-szigeteken drámaian megnőtt a cápauszony miatti illegális halászat. Mivel nagyon jövedelmező, már egy maffiahálózat is alakult erre.”
Jó hír, hogy a cápák megmentése érdekében a finninget egyes országokban már betiltották. A Természetvédelmi Világalap halászati irányelvekkel foglalkozó tisztviselője, Charlotte Mogensen azonban arra figyelmeztet, hogy ennél sokkal többre van szükség: „A cápák továbbra is veszélyben vannak a föld minden részén. Minden halászatot felügyelő szervezetet arra sürgetünk, hogy ne csak a finninget tiltsák be, hanem követeljék meg a cápákról való adatgyűjtést, a véletlenül hálóba kerülő cápák számának csökkentését és a fenntartható halászatot.”
Milyen jó, hogy a vadvilág Teremtője már nem fogja sokáig engedni, hogy gátlástalanul rombolják csodálatos teremtésművét, melybe a félelmetes, de nagyon is nélkülözhetetlen cápa is beletartozik (Jelenések 11:18).
[Lábjegyzet]
^ 5. bek. Felfedezték, hogy a cápauszony nagy koncentrációban tartalmaz higanyt, amely pont hogy terméketlenséget okozhat a férfiaknál.
[Kiemelt rész/képek a 17. oldalon]
TÉNYEK A CÁPÁRÓL
Méret: A cápák legnagyobb faja, a rablócápa (fent) 18 méter hosszúra is megnőhet, és több tonnát nyom. De ártalmatlan teremtmény, mert planktonokkal és kishalakkal táplálkozik.
Kihordási idő: Ivadékát nem kevesebb mint 22 hónapnyi vemhesség után hozza világra.
Utódok száma: A cápa egyszerre átlagosan 2-10 ivadéknak ad életet. A legtöbb faj elevenszülő.
Fejlődés: A legtöbb faj 12-15 év után válik ivaréretté.
Élettartam: A legtöbb fajról nehéz megállapítani, hogy meddig él, de a becslések szerint a támadásra hajlamos fehér cápa (lent) 60 évig él.
[Forrásjelzések]
Seawatch.org
© Kelvin Aitken/age fotostock
[Kép a 16–17. oldalon]
A több mint 300 cápafajból jelenleg 62-t a kihalás veszélye fenyeget
[Forrásjelzés]
© Mark Strickland/SeaPics.com
[Kép a 17. oldalon]
Fél kilogramm cápauszonyért akár 37 000 forintnak megfelelő összeget vagy még többet is elkérhetnek. Egy fehér cápa állkapcsa akár 2 000 000 forintba is kerülhet
[Forrásjelzés]
© Ron & Valerie Taylor/SeaPics.com