Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A válságos helyzet okai

A válságos helyzet okai

A válságos helyzet okai

„A Kétségbeesett Farmerek Vonalának munkatársai képzést kapnak, hogy segíteni tudjanak Önnek megbirkózni a gazdálkodással járó stresszel. Mi is gazdálkodók vagyunk vagy voltunk — akárcsak Ön —, ezért tudjuk, hogy milyen nehézségekkel küszködnek a vidéki családok. Rajtunk keresztül olyan személyekkel léphet kapcsolatba, akik segíteni tudnak Önnek . . . Minden hívást bizalmasan kezelünk” (egy kanadai kormányzati weboldalról).

SOK orvos elismeri, hogy a gazdálkodással foglalkozó emberek stressznek vannak kitéve. Néhány klinikai pszichológus kifejezetten stresszel küszködő gazdálkodók kezelésére szakosodik, hogy segítsen nekik felülkerekedniük a nehézségeiken. Érzelmi támogatást nyújtó csoportokat szerveznek, és forródrótos szolgálatokat állítanak fel a gazdálkodással foglalkozó közösségek számára.

Jane, egy gazdálkodó felesége csütörtök esténként csoportos foglalkozásra jár, ahol tanácsadásban részesül. „Azért vagyok itt, mert a férjem öngyilkos lett — mondja. — Mindig az volt az álma, hogy a családi farmon gazdálkodjon. Gondolom, úgy volt vele, hogy ha ezt nem csinálhatja, akkor semmi mással nem akar foglalkozni.”

Többen felfigyeltek rá, hogy még soha nem érezte ennyi gazdálkodó a szükségét annak, hogy enyhülést keressen a stressz ellen. Pontosan mi okolható a válságért, mely miatt oly sokan szenvednek?

Természeti katasztrófák és betegségek

A cikk elején idézett kormányzati weboldal kijelenti: „Egy gazdálkodó a munkája természetéből adódóan rengeteg dolgot nem tud befolyásolni a mindennapi élete során, például az időjárást, a piaci árakat, a kamatot, vagy azt, hogy mikor romlik el egy gép. Sőt, az is stresszt okozhat, ha válaszút elé kerül. Mit vessen? És mi lenne jobb: ha eladná a földjét [vagy] ha átíratná egy hitelező nevére? A dolgok jól is, de rosszul is elsülhetnek.” Ha ezt súlyos szárazságnak, betegségnek vagy a birtok elvesztésének veszélye tetézi, a stressz elviselhetetlenné válhat.

Egy szárazság például dupla kárt okozhat. Howard Paulsen gazdálkodó elmondta, hogy a 2001-es szárazság, melynél súlyosabbat Kanada még nem sokszor tapasztalt, mind a termésre, mind a jószágokra hatással volt. Odalettek a legelők, és nem volt mit betakarítania, így a takarmányt is meg kellett vásárolnia. „Már így is 10 000 dollárt költöttem takarmányra. Most meg etethetem az állatokat azzal, amit télen akartam odaadni nekik — mondta. — Ha az ember ehhez a megoldáshoz folyamodik, akkor még a jószágok sem hoznak neki hasznot.” Máshol árvizek mosták el sok ember birtokát, és tették tönkre a betakarítandó termést.

Nagy-Britanniában a száj- és körömfájást, mellyel 2001-ben gyűlt meg a bajuk a gazdálkodóknak, egy sor szomorú fejlemény előzte meg, köztük a kergemarhakór és a sertéspestis terjedése. Ezek a betegségek — valamint a félelem, melyet az emberekben keltenek — nemcsak a gazdaságot veszélyeztetik. Az Agence France-Presse a következőkről számolt be: „Kemény vidéki férfiakat láttak zokogni — pedig ők nem a sírós fajtából valók —, amikor a kormány megbízásából küldött állatorvosok egyik marhát a másik után rakták az égő máglyára. Odalett a csordájuk, melyre egy életen át gondot viseltek.” Amikor a száj- és körömfájás elkezdett terjedni, a rendőrség lőfegyvereket kobzott el azoktól a gazdálkodóktól, akikről úgy vélte, hogy öngyilkosságot kísérelhetnek meg. A tanácsadást nyújtó szolgálatok rengeteg elkeseredett gazdálkodó telefonhívását fogadták.

Bizonytalan gazdasági helyzet

A gazdasági helyzet is gyökeres változáson megy keresztül. „1940-től a 80-as évek közepéig Amerika gazdasági szempontból létfontosságú területein a farmgazdálkodás költsége a háromszorosára nőtt, az eszközökre kiadott összeg megnégyszereződött, a kamatok a tízszeresére emelkedtek, a haszon 10 százalékkal csökkent. A gazdálkodók száma harmadannyi, mint korábban, majdnem minden gazdálkodással foglalkozó közösségnek megcsappant a lakossága és az üzleti érdekeltsége, a gazdasági helyzet pedig bizonytalanná vált” — olvasható a Broken Heartland című könyv hátsó borítóján.

Mi az oka annak, hogy a kiadások növekednek, a haszon viszont nem? Napjaink világméretű közösségében a gazdálkodókra hatással vannak a nemzetközi piacokat mozgató erők, s emiatt kénytelenek versenybe szállni a több ezer kilométerrel odébb élő termelőkkel. Az igaz, hogy a nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően új piacok nyíltak meg a mezőgazdasági termékek értékesítésére, időnként azonban a világpiac vészesen ingatag. Például Kanadában 1998-ban több gabonatermesztő és sertéstenyésztő csődbe ment, amikor ázsiai ügyfeleik gazdasági helyzete rosszra fordult.

A közösségi szellem elvesztése

Mike Jacobsen, az Iowai Egyetem professzora, aki főként a vidéki területeket érintő kérdésekkel foglalkozik, megjegyezte, hogy a gazdálkodók válságos helyzetéből adódóan a vidéki közösségek is válságban vannak. Rámutat: „A kisvárosi élet kedvező a gyermekeknek. A települések tiszták. Az emberek ilyen helyen szeretnének házasodni és felnevelni a csemetéiket. Az iskolákban megfelelőek a körülmények; biztonságosak. Ugye, ez jut eszünkbe a vidéki életre gondolva? Nos, ezeknek a településeknek a gazdasági helyzete nagymértékben függ a körülöttük elterülő sok-sok kisebb családi gazdaságtól.” Így a gazdálkodók válságos helyzetéről tanúskodnak a vidéki települések üresen kongó kórházai, iskolái, éttermei, üzletei és templomai is. A vidéki gazdálkodóélet egyik legszebb vonása, a közösségi szellem, eltűnőben van.

Nem is okoz hát meglepetést az a tény, hogy a vidéken élő amerikaiaknak közel 16 százaléka a létminimum alatt él, mutat rá a Newsweek magazin. Geoffrey Lawrence az „Ausztrália vidéki területeinek válsága” című beszámolójában kifejti, hogy Ausztráliában „a munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság és a szegénység aránya sokkal nagyobb vidéken, mint a városokban”. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt sok — javarészt fiatal — család kénytelen a városba költözni. „Vajon mikor érkezik el a pillanat, amikor nem lesz többé ember, aki hajlandó lenne megművelni a földet?” — teszi fel a kérdést Sheila, aki a családja farmján dolgozik.

Azzal, hogy a fiatalabb generáció a városba költözik, sok vidéki település lakossága feltűnően idősebb lesz. Ezekből a közösségekből nemcsak a fiatalos életerő tűnik el. Nincs, aki az idősek segítségére siessen, sokszor éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá. Érthető hát, hogy sok időst összezavarnak és megijesztenek ezek a gyors változások.

A gazdálkodókat sújtó válságnak tehát súlyos és messzemenő következményei vannak. Mindannyian érintve vagyunk. Ám ahogy a következő cikkben olvashatjuk, nyugodtak lehetünk afelől, hogy a válsághelyzet meg fog oldódni.

[Oldalidézet a 6. oldalon]

Napjaink világméretű közösségében a gazdálkodókra hatással vannak a nemzetközi piacokat mozgató erők

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„Vajon mikor érkezik el a pillanat, amikor nem lesz többé ember, aki hajlandó lenne megművelni a földet?”

[Kiemelt rész/képek a 7. oldalon]

BIOGAZDÁLKODÁS

Egyre többen kedvelik a bio- vagy organikus élelmiszereket. Kanadában évente körülbelül 15 százalékos növekedés figyelhető meg a kiskereskedelmi piacon a biotermékek iránti keresletben.

Mi a bioélelmiszer? Alberta Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Vidékfejlesztési Hivatala a következő meghatározást adja: „Azok az élelmiszerek, melyeket olyan eljárásrendszer szerint termesztenek, amely a szintetikus vegyszerek kizárása mellett javítja a talaj minőségét, valamint előmozdítja a biológiai sokféleséget, az állatokkal való kíméletes bánásmódot és a környezetkímélő módszerek alkalmazását.”

A biofarmok tulajdonosai azt mondják, hogy ez éles ellentétben áll a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmazott módszerekkel. „Meg lehet figyelni, hogy a hatalmas szántóföldeken rendszerint egyfajta növényt termesztenek, abból is rengeteget. A jó terméshozamot fokozottan gépesített gazdálkodással, valamint nagy mennyiségű mesterséges növényvédő szer és műtrágya használatával érik el — írja Katharine Vansittart a Canadian Geographic című folyóiratban. — Amellett, hogy a terményben vegyszer maradhat, csökken a tápértéke, ha idő előtt aratják le, ami elkerülhetetlen, amikor nagy távolságot kell megtennie a vásárlókig. És hogy épen és egészségesen érkezzen meg, esetenként bevonják viasszal, vagy gázzal, illetve valamilyen radioaktív sugárzással kezelik.”

Kik vásárolnak biotermékeket? Az albertai beszámoló szerint a vásárlók „ma már nemcsak a tipikus hatvanas évekbeli hippik . . . , hanem a tizenévesektől kezdve, akik egészséges életmódot szeretnének folytatni, az aggódó anyákon keresztül a II. világháború utáni demográfiai robbanáskor született korosztályig mindenfajta ember.”

De nem mindenki van meggyőződve arról, hogy az organikus élelmiszerek jobbak a szokványosnál. A Canadian Geographic kijelenti: „Mivel a biotermékek rendszerint drágábbak, az ellentábor nem bízik az értékükben anélkül, hogy bizonyított tudományos tények támasztanák alá az előnyeiket. Mások amiatt aggódnak, hogy ha a termelést két különböző irányelv szerint folytatják, a szegények szükségletei nem lesznek figyelembe véve.” A biocikkek védelmezőinek erre az a válaszuk, hogy az étkezési szokások, az árak, valamint a csomagolás és szállítás módjának megváltoztatásával mindenki számára elérhetővé lehet tenni ezeket a termékeket, függetlenül attól, hogy kinek milyen az anyagi helyzete. A sok eltérő vélemény és tudományos adat fényében nem valószínű, hogy az organikus élelmiszerek körüli vita a közeljövőben el fog csitulni.

[Kiemelt rész/kép a 8. oldalon]

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK — NEHÉZ DÖNTÉS

A föld egyes részein a várható termésnek nem kevesebb mint a 75 százalékát tönkreteszik a kártevők és a növénybetegségek. Kézenfekvő megoldás lenne hát fokozni a termelést. A The Globe and Mail című újság kifejti: „A kanadai gazdálkodók megpróbálnak az élvonalba jutni olyan módszerek alkalmazásával, melyektől nagyobb terméshozamot, s így több eladható árut várnak.” Terence McRae, Kanada környezetvédelmi hivatalának munkatársa azonban erre figyelmeztet: „Sok új módszer növelte annak eshetőségét, hogy a mezőgazdasági tevékenység kárt tesz a környezetben.”

Mi a helyzet a növényvédő szerek használatával? Ebben sincs könnyű dolguk a gazdálkodóknak, mivel még mindig nagy viták folynak arról, hogy vajon mennyire hatékonyak ezek a szerek, és hogy milyen egészségi kockázataik vannak. Egy jelentés, melyet az Egészségügyi Világszervezet adott ki, elismeri, hogy a legtöbb növényvédő szerről még nem sikerült pontosan megállapítani, hogy mennyire mérgező, és milyen káros hatásai vannak. Az esetleges kockázatok fokozódhatnak, amint a tápláléklánc minden tagjának a szervezetébe bekerülnek ezek a szerek. Az állatok megeszik a permetezett növényeket, az ember pedig elfogyasztja az állatokat.

[Forrásjelzés]

USDA Photo by Doug Wilson