Figyeljük a világot

Fékezhetetlen vizsgázók

„1994 óta 150 százalékkal emelkedett a szóbeli és tettleges támadások száma Franciaország 500 vizsgabiztosa ellen” — számol be a párizsi International Herald Tribune című újság. A jelöltek kevesebb mint 60 százaléka megy át a 20 perces gépjárművezetői vizsgán, és csaknem minden jelölt megbukik, aki nem vett részt a drága autóvezető-tanfolyamon. Egyre többször fordul elő, hogy azok, akik nem mennek át a vizsgán, a vizsgabiztoson töltik ki a haragjukat. Előfordul, hogy megütik őt, és a hajánál fogva kirángatják a kocsiból. Sőt egy vizsgabiztost üldözőbe vett egy férfi, aki olyan fecskendővel hadonászott, amelyről azt állította, hogy AIDS-fertőzött vért tartalmaz. Nemrégiben egy 23 éves férfi, aki nem ment át a vizsgán, gumilövedékkel töltött fegyverrel rálőtt a vizsgabiztosra. Az effajta erőszak elhárítása érdekében a vizsgabiztosoknak azt tanácsolják, hogy levélben és ne személyesen értesítsék a jelölteket a vizsga eredményéről.

Stressz az iskolában

Az év végi iskolai vizsgák időszakában sok gyermek fokozottabb stressznek van kitéve Indiában, derül ki a mumbai The Asian Age című újságból. A vizsgák előtti utolsó pillanatokban való felületes felkészülés, és a jó jegyek szerzésére irányuló nyomás túl nagy tehernek bizonyul néhány fiatal számára, és a vizsgaidőszakban a pszichiátereket felkeresők száma megkétszereződik. Néhány szülő annyira szeretné, hogy a gyermeke jól teljesítsen a vizsgákon, hogy nem enged meg neki semmiféle kikapcsolódást. „A gyermekekre óriási nyomást gyakorolnak a szüleik. Ezenkívül ott van még a többi diákkal való versengés is” — jegyzi meg V. K. Mundra pszichiáter. Majd hozzáteszi: „Sok szülő nem ismeri fel, hogy ha hagyná a gyermekének, hogy lazítson, attól felfrissülne a gyermek elméje, és jobban tanulna.” Dr. Harish Shetty kijelenti, hogy a vizsgák miatti stressz „már az 1—7. [osztályos] tanulókat sem kíméli”.

Vaddisznók városnézőben

A rendes körülmények között félénk erdőlakónak számító vaddisznók felfedezték, hogy a városok nem csupán az élelem bőséges tárházai, hanem a vadászok ellen is védelmet nyújtanak, írja a Die Woche című német hetilap. Sőt, a vaddisznók kocái még ellettek is Berlinben. Az éhes állatok nem csupán erdős területeken vagy nyilvános parkokban kóricálnak. Letarolják a lakók kertjeit is, és virághagymákból lakmároznak. A vadkanok, melyek 350 kilogrammosra is megnőhetnek, sok lakosra ráijesztettek már. Néhányuk a fákon és telefonfülkékben keresett menedéket. Az állatok számtalan közlekedési balesetet okoznak. Munkából hazatérve több lakó szembetalálkozik a szőrös betolakodókkal. Egy személy ezt kérdezte: „Hogyan juthatnék be a lakásomba, amikor 20 vaddisznó áll az autóm és a bejárati ajtó között?”

Tini frigyek

A családok indiai egészségvédelmi intézetének egyik nemrég készült felmérése szerint a házasságot kötött fiatalok nem kevesebb mint 36 százalékának a kora 13 és 16 év között van Indiában. A felmérés eredményeit összegző beszámolóból az is kiderül, hogy a 17 és 19 év közötti lányok 64 százaléka már szült egy gyermeket, vagy éppen terhes, tudatja a mumbai The Asian Age című újság. A fiatal, 15 és 19 év közötti anyák kétszer akkora valószínűséggel halnak meg terhességgel összefüggő okok miatt, mint a 20 és 24 év közöttiek, jelenti ki a beszámoló. Ráadásul az elmúlt néhány évben a 15 és 24 év közötti fiatalok körében megkétszereződött a nemi úton terjedő betegségek száma. A szakértők ennek az egyre növekvő gondnak az okát abban látják, hogy szexuális kérdésekben a fiataloknak hiányos vagy téves az ismeretük, ez utóbbi pedig a társak és a hírközlő eszközök számlájára írható.

Betegségből betegségbe

„Harminc évvel ezelőtt öt egyiptomiból három bilharziasisban szenvedett. Ezt a legyöngítő betegséget egy vízicsigafaj által hordozott parazita okozza” — tudjuk meg a The Economist című hetilapból. A betegség ellen indított hadjáratok, melyekben modern gyógyszereket használtak, rendkívüli mértékben csökkentették a veszélyt. Most azonban úgy tűnik, hogy a kezdeti hadjáratok egyike valószínűleg „több millió embert tett ki a hepatitis C veszélyének. Ez a vírus halálos is lehet, és elképzelhető, hogy Egyiptomban a bilharziasis helyett a legfőbb egészségügyi gondot jelenti majd.” A betegség azért ütötte fel a fejét, mert azokat a tűket, melyeket a bilharziasis elleni oltáshoz használtak, „automatikusan újra használták, és ritkán sterilizálták megfelelően . . . A tudósok egészen 1988-ig még csak nem is azonosították  a vér útján terjedő hepatitis C-vírust (HCV)” — írja a hetilap. A felmérések most azt mutatják, hogy a világon Egyiptomban „esett a legtöbb ember a hepatitis C áldozatául”. Állítólag körülbelül 11 millió egyiptomi — nagyjából minden hatodik személy — hordozza a betegséget, mely az esetek 70 százalékában krónikus májbetegséghez, 5 százalékában pedig halálhoz vezet. A cikk „a napjainkig ismert, orvosok által legszélesebb körben elterjesztett vírusos betegségnek” hívja, majd hozzáfűzi: „Az egyetlen vigasz az, hogy ezek nélkül a kiterjedt hadjáratok nélkül sokkal több ember halt volna meg bilharziasisban.”

Szúnyoginvázió a szennyezés nyomában

A vízszennyezés kétségtelenül hozzájárul a vérszívó rovarok okozta nehézséghez, mely a Peru egyik legnagyobb városát, Arequipát átszelő Chili folyó környékén alakult ki. A terület lakói már elhasználták a rovarirtó szerek helyi készletét, hogy felvegyék a harcot az apró vérszívó szúnyogok hadával. A limai El Comercio újság szerint a csapás vélhetően a Chili folyó vegyi szennyezettségének tulajdonítható. Úgy tűnik, a méreganyagok elpusztítottak sok folyami varangyot. Ezek az állatok „évekig természetes biológiai szabályzói voltak e rovarok számának” — közli az újság.

Erősebb borok

Nagy-Britanniában az alkohol veszélyeire figyelmeztető csoportok és a rendőrség arra hívják fel a figyelmet, hogy a bor alkoholtartalmának a növekedése részeggé teheti az alkalomszerűen alkoholt fogyasztó személyeket. Tíz évvel ezelőtt általában csupán a minőségi vagy csemegeborok tartalmaztak 13 vagy 14 százalék alkoholt. Manapság azonban nem szokatlan, hogy a hétköznapi fogyasztásra szánt borok alkoholtartalma is eléri a 14 százalékot. Ezek a borok legtöbbször olyan országból származnak — például Ausztráliából, a Dél-afrikai Köztársaságból és Chiléből —, ahol a melegebb éghajlat érettebb, édesebb szőlőszemeket érlel, s így erősebb a bor. Erről a témáról írva a londoni The Sunday Times idézi Mary-Ann McKibbent, aki egy alkoholizmussal foglalkozó szervezet igazgatóhelyettese: „A borok erősebbé válnak, és ez becsaphatja azokat a fogyasztókat, akik nem veszik számításba a magasabb alkoholtartalmat.”

Túl tiszta?

A Freiburg im Breisgau-i Egyetem (Németország) környezet-egészségüggyel és kórházi higiéniával foglalkozó intézete szerint lehet, hogy néhány háztartási termékben az antibakteriális adalékanyagok olykor feleslegesek, sőt még veszélyesek is, számol be a Westfälische Nachrichten című újság. „Egyetlen ilyen szerre sincs szükség — mondja Franz Daschner professzor, az intézet vezetője. — Sőt, még tönkre is tehetik a használók egészségét.” Ez többek között azért van így, mert ezeknek a termékeknek némelyike olyan összetevőket tartalmaz, melyek nagymértékben allergének. A rossz szagú ruhákat elég kimosni, s nem kell antibakteriális vegyszerekkel kezelni, derül ki a beszámolóból. Daschner végül ezt mondja: „Nincs szükség többre, mint ártalmatlan tisztítószerekkel végzett általános takarításra.”

Olyan legyen, mint a többi?

Egy hatósági felmérés, melybe 500 tizenévest vontak be Angliában, arra enged következtetni, hogy a fiatalokra „egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a reklámok és a hírközlő eszközök idealizált alakjaihoz hasonuljanak” — közli a londoni The Guardian című újság. Noha a lányok általában meg tudnak birkózni a stresszel azáltal, hogy bizalmukba avatják közeli barátaikat, a fiúknak sokkal nehezebb, hogy beszéljenek az érzéseikről. Ennek az lesz a következménye, hogy sokan agresszív vagy bűnöző viselkedésben vezetik le a dühüket. Az alacsony önbecsülés és az erősödő depresszió miatt a fiúk háromszor akkora valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, mint a velük egykorú lányok. A lányoknál viszont négyszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy szándékosan kárt tesznek magukban, vagy hogy olyan táplálkozási zavarban szenvednek, mint az anorexia és a bulimia.

Hoppon maradt focisták

„Az Afrikában toborzott fiatal focisták több mint 90 százaléka, akiknek azt ígérték, hogy francia csapatokban fognak játszani, illegális munkásként végzi, [s még csak nem is] reménykedhet abban, hogy befogadja a francia társadalom” — írja a párizsi hírmagazin, a Marianne. Egy hivatalos francia kormányzati beszámoló leleplezte ezeket a lelkiismeretlen toborzó ügynököket, akik bejárják a világot, hogy „aranylábú fiatalokat” találjanak. Több ezer afrikai fiút — köztük körülbelül 300 olyat, aki még 13 éves sincs — áltattak azzal a reménnyel, hogy káprázatos sportkarrierje lesz. De a fiúk nagy többségével nem köt hivatalos szerződést semmiféle klub, és végül ott állnak üres zsebbel. „A focisták ügyeivel foglalkozó ügyvédek iratai között sokkal több szomorú esetről lehet olvasni, mint sikertörténetről” — jegyzi meg a magazin.