TÉNY:

Az aggódás szorongással, idegességgel és nyugtalansággal jár. Bizonytalan világban élünk, ezért nem csoda, hogy az aggodalmak bármikor ránk törhetnek.

MIT MOND A BIBLIA?

Dávid király annyira aggódott, hogy ezt kérdezte: „Meddig kell még. . . bánkódnom szívemben naphosszat?” (Zsoltárok 13:2). Mi segített Dávidnak? Kiöntötte a szívét Istennek, hiszen tudta, hogy ő szeretettel bánik vele (Zsoltárok 13:5; 62:8). Isten arra kér minket, hogy mondjuk el neki, mi bánt minket. Az 1Péter 5:7 szavaival élve, azt szeretné, hogy minden aggodalmunkat őrá vessük, mert ő törődik velünk.

Gyakran még mást is tehetünk azért, hogy kevésbé aggódjunk. Amikor például az egyik bibliaíró, Pál úgy érezte, hogy rázúdul „az összes gyülekezetért való aggodalom”, minden igyekezetével azon volt, hogy vigasztalja és bátorítsa azokat, akikért aggódott (2Korintusz 11:28). Ebben az esetben az aggodalom hasznos volt, mert arra indította, hogy segítsen. Ez ránk is igaz lehet. Ám ha közönyösek lennénk, az a törődés hiányát mutatná (Példabeszédek 17:17).

„Nemcsak a magatok dolgaira fordítva személyes figyelmet, hanem a többiekéire is” (Filippi 2:4)

TÉNY:

Az emberek aggódhatnak a múltban elkövetett helytelen tetteik, a jövő vagy az anyagiak miatt. a

MIT MOND A BIBLIA?

Múltbeli tettek miatt: Az első századi keresztények közül néhányan korábban részegesek, zsarolók, paráznák és tolvajok voltak (1Korintusz 6:9–11). Ám ahelyett, hogy a múltjukon rágódtak volna, változtattak az életükön, és bíztak abban, hogy Isten kész megbocsátani nekik. „Nálad van az igazi megbocsátás” – mondja a Zsoltárok 130:4 Istenről.

A holnap miatt: „Soha ne aggódjatok. . . a következő nap miatt, mert a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai” – mondta Jézus Krisztus (Máté 6:25, 34). Ezen azt értette, hogy csak az adott nap problémáival foglalkozzunk, és ne terheljük magunkat a következő nap gondjaival. Különben rosszul ítélhetnénk meg egy helyzetet, és elhamarkodottan döntenénk. Azt se feledjük, hogy sok minden, amiért aggódunk, nem is következik be.

Anyagi gondok miatt: Egy bölcs férfi így imádkozott: „Ne adj nekem se szegénységet, se gazdagságot” (Példabeszédek 30:8). Inkább megelégedettségre törekedett, ez pedig tetszett Istennek. A Héberek 13:5-ben ez áll: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, és elégedjetek meg azzal, amitek van. Mert [Isten] megmondta: »Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen.«” Isten soha nem hagyja cserben azokat, akik bíznak benne és egyszerű életre törekednek, ezzel szemben a pénz nem biztos, hogy tud segíteni.

„Nem láttam az igazságost teljesen elhagyatva, sem utódját kenyeret kéregetni” (Zsoltárok 37:25)

MIT MONDANAK AZ EMBEREK?

„Beköszöntött az aggodalom korszaka” – írta Harriet Green, egy újságírónő 2008-ban (The Guardian). Patrick O’Connor 2014-ben ezt írta: „Az amerikaiak még soha nem aggodalmaskodtak annyit, mint napjainkban” (The Wall Street Journal).

MIT MOND A BIBLIA?

„A szív aggodalma meghajlásra készteti az embert, a jó szó pedig megvidámítja” (Példabeszédek 12:25). Ilyen „jó szó” Isten királyságának a jó híre (Máté 24:14). Isten királysága egy kormányzat, mely hamarosan megszünteti az aggodalom kiváltó okait, például a betegséget és a halált. Erre mi soha nem lennénk képesek. „[Isten] letöröl minden könnyet a [szemünkről], és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:4).

„A reménységet adó Isten töltsön be titeket minden örömmel és békével” (Róma 15:13)