„Egy farmon nőttem fel – meséli Agostinho, aki Brazíliában él. – Nagyon szegények voltunk, ezért abba kellett hagynom az iskolát. Dolgozni kezdtem, hogy támogassam a családomat.” Agostinho csak 33 éves korában tanult meg írni-olvasni. Ezt mondja: „Azóta nagyobb az önbecsülésem.”

 Agostinho egyike annak a több mint 250 ezer embernek, akiket Jehova Tanúi az elmúlt 70 évben megtanítottak írni és olvasni. Miért tartanak Jehova Tanúi írás-olvasás tanfolyamokat? Hogyan merítenek hasznot ebből a résztvevők?

 Az 1930-as évek közepén Jehova Tanúi már 115 országban prédikáltak. Mindenféle emberrel szerették volna megosztani a jó hírt. A misszionáriusok bibliai előadásokról készült felvételeket játszottak le különböző nyelveken, és néhány helyi nyelven már kiadványokat is tudtak adni az embereknek. Bár sokakat érdekelt a Biblia, az írástudatlanság akadályozta őket abban, hogy jobban megismerjék.

 Mivel nem tudták olvasni a Bibliát, nehezen értették meg, hogyan alkalmazzák az alapelveit (Józsué 1:8; Zsoltárok 1:2, 3). Az írástudatlanság azt is megnehezítette a testvéreknek, hogy eleget tegyenek a keresztényi kötelezettségeknek. Például a szülőknek sokkal nehezebb volt bibliai oktatásban részesíteni a gyermekeiket (5Mózes 6:6, 7). És akik nem tudtak olvasni, csak korlátozottan tudták használni a Bibliát a szolgálatban.

 Az 1940-es és 50-es években Nathan H. Knorr és Milton G. Henschel, akik részt vettek Jehova Tanúi munkájának az irányításában, több országba is ellátogattak, hogy segítsenek megszervezni a prédikálómunkát. Azokban az országokban, ahol sokan írástudatlanok voltak, arra ösztönözték a fiókhivatalokat, hogy indítsanak írás-olvasás tanfolyamokat a gyülekezetekben.

 A gyülekezetek útmutatást kaptak a fiókhivataloktól, hogy hogyan tartsák meg a tanfolyamokat. Néhány országban volt hivatalos tanterv és tananyag, melyet a testvérek fel tudtak használni. Brazíliában például a fiókhivatal tankönyveket és más szükséges eszközöket kapott a kormánytól, és elküldte a gyülekezeteknek. Más országokban a testvéreknek saját tantervet kellett kidolgozniuk.

 A tanfolyamokon férfiak és nők, idősek és fiatalok egyaránt részt vehettek. A cél az volt, hogy a saját anyanyelvükön tanuljanak meg olvasni. Ezért voltak olyan gyülekezetek, ahol több nyelven is indultak osztályok.

 Hogyan teszi jobbá az emberek életét ez a képzés? Egy Mexikóban élő Tanú ezt mondja: „Jobban értem a Bibliát, és ezért nagyobb hatással van rám. Most, hogy tudok olvasni, sokkal bátrabban és sokkal több embernek tudok beszélni a Bibliáról.”

 A tanfolyam nem csak a Biblia megértésében segít. A Burundiban élő Isaac ezt mondja: „Az, hogy megtanultam írni és olvasni, lehetővé tette, hogy szakmát tanuljak. Az építőiparban kezdtem dolgozni, és most már nagy építkezéseket vezetek.”

 Jesusa, aki Peruban lakik, 49 évesen kezdett bele a tanfolyamba. „Háziasszonyként jó, ha el tudom olvasni a boltban a feliratokat és az árakat. Korábban ez gondot jelentett. Most már sokkal magabiztosabban vásárolok.”

 Az évek során számos ország kifejezte az értékelését a Tanúk munkájáért. Jehova Tanúi a mai napig tartanak írás-olvasás tanfolyamokat. Az évek alatt folyamatosan fejlesztették az eszközeiket és a módszereiket. Hogy segítsenek az írástudatlan és a kevésbé iskolázott embereknek, 720 nyelven készítettek kiadványokat, melyeket közel 224 millió példányban nyomtattak ki. a