A Cselekedetek könyvének összefoglalója
A. Felkészítés a világméretű tanúskodómunkára (1:1–8)
Teofilusz megszólítása (1:1, 2)
Jézus megjelenik 40 napon át, és Isten királyságáról beszél (1:3)
Jézus azt mondja az apostoloknak, hogy maradjanak Jeruzsálemben, és várják a megígért szent szellemet (1:4, 5)
Jézus megválaszolja az apostolok kérdését, hogy mikor állítja helyre Izraelnek a királyságot (1:6, 7)
Jézus azzal bízza meg az apostolait, hogy legyenek a tanúi a föld legtávolabbi részéig (1:8)
B. Jézus égbe menetelétől i. sz. 33 pünkösdjéig, amikor a szent szellem kiárad (1:9–2:13)
Jézus felmegy az égbe, és megígéri, hogy ugyanígy fog eljönni (1:9–11)
Az apostolok összegyűlnek imádkozni Jézus anyjával és testvéreivel (1:12–14)
Mátyást választják ki Júdás helyére a 12 apostol egyikének (1:15–26)
A szent szellem kiárad a tanítványokra, akik különböző nyelveken kezdenek beszélni (2:1–4)
A Római Birodalom egész területéről érkezett zsidók hallanak Isten nagyszerű dolgairól (2:5–13)
C. Tanúskodás Jeruzsálemben (2:14–3:26)
Péter Jóel próféciáját idézi a szent szellem kiárasztásáról és Jehova nagy napjáról (2:14–21)
Péter a beszédében az Írások alapján bizonyítja, hogy Jézus feltámadt, és Isten Úrrá és Krisztussá tette (2:22–36)
Péter beszéde szíven találja a sokaságot; kb. 3000-en megkeresztelkednek (2:37–41)
A tanítványok szívesen hallgatják az apostolok tanításait, és élvezik egymás társaságát (2:42–47)
Péter meggyógyít egy sánta koldust a templom Szép kapujánál (3:1–10)
Péter beszéde Salamon oszlopcsarnokában (3:11–18)
Péter arra szólítja fel az embereket, hogy bánják meg a bűneiket, és térjenek meg (3:19–26)
D. Tanúskodás az ellenségeskedés dacára (4:1–5:42)
Pétert és Jánost letartóztatják; a hívő férfiak száma kb. 5000-re emelkedik (4:1–4)
Péter védőbeszéde a szanhedrin előtt (4:5–22)
A tanítványok bátorságért imádkoznak, hogy továbbra is hirdetni tudják Isten szavát (4:23–31)
A tanítványok megosztják egymással a javaikat (4:32–37)
Anániás és Szafira próbára teszik Jehova szellemét (5:1–11)
Az apostolok sok jelet mutatnak be (5:12–16)
Az apostolok börtönbe kerülnek, majd Jehova angyala szabadon engedi őket (5:17–21a)
Az apostolokat ismét a szanhedrin elé viszik (5:21b–32)
Gamáliel azt tanácsolja a szanhedrin tagjainak, hogy vigyázzanak, mert még Isten ellen fognak harcolni (5:33–40)
Az apostolok a templomban és házról házra hirdetik a jó hírt (5:41, 42)
E. Nem hanyagolják el Isten szavának a tanítását (6:1–7:1)
F. István megvédi a hitét a szanhedrin előtt (7:2–60)
A patriarchák koráról beszél (7:2–16)
Mózes fiatalkoráról beszél, valamint arról, hogy a nép vezetője lesz, és hogy Izrael bálványimádásba kezd (7:17–43)
Kiemeli, hogy Isten nem lakik ember alkotta templomokban (7:44–50)
Azzal vádolja az ellenségeit, hogy ellenállnak a szent szellemnek (7:51–53)
Egy látomásban látja Jézust és Jehovát; az ellenségei megkövezik (7:54–60)
G. A tanúskodás kiterjed Szamáriára és azon túlra is; Saul megtér (8:1–9:43)
Üldözés tör ki Jeruzsálemben; az ottani gyülekezet tagjai szétszóródnak (8:1–4)
Fülöp gyümölcsöző szolgálata Szamáriában (8:5–13)
Pétert és Jánost Szamáriába küldik; a szamáriaiak megkapják a szent szellemet (8:14–17)
Simon, aki korábban mágiát űzött, megpróbálja megvásárolni Isten ajándékát, a szent szellemet (8:18–24)
Fülöpöt elküldik, hogy prédikáljon az etióp eunuchnak (8:25–40)
Saul Damaszkuszba megy, hogy üldözze a tanítványokat (9:1, 2)
Világosság ragyog fel az égből, és Jézus megjelenik Saulnak (9:3–9)
Anániás tanítványt elküldik, hogy segítsen Saulnak (9:10–19a)
Saul Jézusról beszél Damaszkuszban (9:19b–25)
Saul Jeruzsálembe látogat, és bátran beszél Jézus nevében (9:26–30)
A gyülekezetek egész Júdeában, Galileában és Szamáriában békés időszakba lépnek (9:31)
Péter a tengerparti városokban szolgál; Liddában meggyógyítja Éneászt (9:32–35)
Péter feltámasztja a nagylelkű Dorkászt Joppéban (9:36–43)
H. A tanúskodás kiterjed a körülmetéletlen nem zsidókra Cezáreában és a szíriai Antiókiában (10:1–12:25)
Egy katonatiszt, Kornéliusz látomást lát, és magához hívatja Pétert (10:1–8)
Péter látomása a megtisztított állatokról (10:9–16)
Péter elmegy Kornéliuszhoz, és Kornéliusz elmeséli neki a látomását (10:17–33)
Péter hirdeti a jó hírt a nem zsidóknak; „Isten nem részrehajló” (10:34–43)
Nem zsidók is megkapják a szent szellemet, és megkeresztelkednek (10:44–48)
Péter beszámol a történtekről az apostoloknak Jeruzsálemben (11:1–18)
Barnabás és Saul görögöknek prédikál a szíriai Antiókiában; a tanítványokat először itt nevezik keresztényeknek (11:19–26)
Agabusz, a keresztény próféta megjövendöli, hogy éhínség lesz; segélyt küldenek a júdeai testvéreknek (11:27–30)
Heródes király megöleti Jakabot, Pétert pedig bebörtönzi (12:1–5)
Jehova egyik angyala kiszabadítja Pétert a börtönből (12:6–19)
Heródesre lesújt Jehova egyik angyala (12:20–25)
I. Pál 1. misszionáriusi útja (13:1–14:28)
Barnabást és Sault elküldik misszionáriusként (13:1–3)
Szolgálat Cipruson; Szergiusz Paulusz prokonzul és Elimász, a varázsló (13:4–12)
Pál beszéde a pizidiai Antiókiában (13:13–41)
A próféciában levő parancs alapján a nemzetekhez fordulnak (13:42–52)
Növekedés és üldözés Ikóniumban (14:1–7)
Lisztrában tévesen isteneknek tartják Pált és Barnabást (14:8–18)
Pál túléli a megkövezést Lisztrában (14:19, 20)
Pál és Barnabás erősíti a gyülekezeteket (14:21–23)
Pál és Barnabás visszatér a szíriai Antiókiába (14:24–28)
J. Megbeszélés Jeruzsálemben a körülmetélkedésről (15:1–35)
Az Antiókiában kialakult, körülmetélkedésről szóló ügyet Jeruzsálembe viszik (15:1–5)
A vének és az apostolok összegyűlnek Jeruzsálemben; felszólal Péter, Pál és Barnabás (15:6–12)
Jakab az Írásokra alapozza a javaslatát (15:13–21)
Levél a jeruzsálemi vezetőtestülettől (15:22–29)
A gyülekezetek bátorítást nyernek a levélből (15:30–35)
K. Pál 2. misszionáriusi útja (15:36–18:22)
Pál és Barnabás útjai szétválnak (15:36–41)
Pál kiválasztja Timóteuszt útitársának (16:1–5)
Látomás a makedón férfiról; a tanúskodás kiterjed Európára (16:6–10)
Lídia megtérése Filippiben (16:11–15)
Pált és Silást bebörtönzik Filippiben (16:16–24)
A börtönőr és a háznépe megkeresztelkedik (16:25–34)
Pál hivatalos bocsánatkérést követel (16:35–40)
Pál és Silás Tesszalonikában (17:1–9)
Pál és Silás Bereában (17:10–15)
Pál Athénban (17:16–22a)
Pál beszéde az Areopáguszon (17:22b–31)
Pál beszéde eltérő reakciókat vált ki; egyesek hívővé lesznek (17:32–34)
Pál Korintuszban szolgál (18:1–17)
Pál Efézuson keresztül visszatér a szíriai Antiókiába (18:18–22)
L. Pál 3. misszionáriusi útja (18:23–21:17)
Pál elmegy Galáciába és Frígiába (18:23)
Az ékesszóló Apollós segítséget kap Priszcillától és Akvilától; elutazik Akhájába (18:24–28)
Pál megérkezik Efézusba; néhányan újból megkeresztelkednek, ezúttal Jézus nevében (19:1–7)
Pál tanítói munkája Efézusban (19:8–10)
Jehova szava a démoni befolyás ellenére továbbra is terjed Efézusban (19:11–20)
Forrongás Efézusban; a tömeg a színházba tódul (19:21–34)
A városi jegyző lecsendesíti a sokaságot (19:35–41)
Pál Makedóniában és Görögországban (20:1–6)
Eutikusz feltámasztása Troászban (20:7–12)
Pál Troászból Milétuszba megy (20:13–16)
Pál arra buzdítja az efézusi véneket, hogy ügyeljenek magukra és Isten nyájára (20:17–38)
Úton Jeruzsálembe (21:1–14)
Megérkezés Jeruzsálembe (21:15–17)
M. Pált bebörtönzik Jeruzsálemben (21:18–23:35)
Pál követi a vének tanácsát (21:18–26)
Felbolydulás a templomban; Pált letartóztatják a rómaiak (21:27–36)
Pál engedélyt kap, hogy szóljon a sokasághoz (21:37–40)
Pál védekezése a sokaság előtt; elmeséli, hogyan tért meg (22:1–21)
Pál él a római állampolgárságából fakadó jogaival (22:22–29)
Összegyűlik a szanhedrin (22:30)
Pál a szanhedrin előtt beszél (23:1–10)
Pált megerősíti az Úr (23:11)
Összeesküvés Pál megölésére (23:12–22)
Római katonák Cezáreába viszik Pált (23:23–35)
N. Pál őrizetbe kerül Cezáreában (24:1–26:32)
Vádak Pál ellen (24:1–9)
Pál védekezése Félix előtt (24:10–21)
Pál ügyét két évre elnapolják (24:22–27)
Pál tárgyalása Fesztusz előtt; „A császárhoz fellebbezek!” (25:1–12)
Fesztusz egyeztet Agrippa királlyal (25:13–22)
Pál védekezése Agrippa előtt (25:23–26:11)
Pál a beszédében elmondja Agrippának, hogyan tért meg (26:12–23)
Fesztusz és Agrippa reakciója (26:24–32)
O. Pál útja Rómába (27:1–28:16)
P. Pál Rómában (28:17–31)