2Királyok 20:1–21
20 Azokban a napokban Ezékiás olyan súlyosan megbetegedett, hogy már a halálán volt.+ Eljött hozzá Ézsaiás próféta, Ámóc fia, és ezt mondta neki: „Így szól Jehova: »Lásd el utasításokkal a háznépedet, mert nem gyógyulsz meg, hanem meghalsz.«”+
2 Erre ő a fal felé fordult, és imádkozni kezdett Jehovához:
3 „Könyörgök, ó, Jehova, emlékezz meg arról, kérlek, hogy hűségesen és teljes szívvel jártam előtted, és hogy azt tettem, amit jónak tartasz.”+ És Ezékiás keserves sírásra fakadt.
4 Ézsaiás még ki sem ért a középső udvarra, amikor Jehova így szólt hozzá:+
5 „Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem vezetőjének: »Így szól Jehova, ősapádnak, Dávidnak Istene: ’Hallottam imádat, és láttam könnyeidet.+ Lásd, meggyógyítalak.+ A harmadik napon fölmész Jehova házába.+
6 Meghosszabbítom életedet* 15 évvel, és kiszabadítalak téged és ezt a várost Asszíria királyának markából,+ és megvédem ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.+’«”
7 Ézsaiás aztán ezt mondta: „Hozzatok egy aszaltfüge-lepényt.” Hoztak tehát, rátették a kelésre, ő pedig lassanként felépült.+
8 Ezékiás ezt kérdezte Ézsaiástól: „Mi a jele+, hogy Jehova meggyógyít engem, és hogy a harmadik napon fel fogok menni Jehova házába?”
9 Ézsaiás így válaszolt: „Ez a jel számodra Jehovától, hogy valóra váltja Jehova azt, amit mondott: Mit szeretnél? Előremenjen az árnyék a lépcsőn* 10 lépcsőfokkal, vagy visszamenjen 10 fokkal?”+
10 Ezékiás akkor így szólt: „Könnyű az árnyéknak megnyúlnia 10 fokkal, de az már nem, hogy visszafelé menjen 10 fokkal.”
11 Ézsaiás próféta erre Jehovához kiáltott, és ő fokozatosan visszatérítette az árnyékot Aház lépcsőjén 10 fokkal.+
12 Abban az időben Babilon királya, Berodák-Baladán, Baladán fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy Ezékiás beteg volt.+
13 Ezékiás fogadta* a követeket, és megmutatta nekik az egész kincstárát:+ az ezüstöt, az aranyat, a balzsamolajat és más értékes olajakat, a fegyvertárát, és mindent, ami a kincstáraiban volt. Semmi sem volt, amit meg ne mutatott volna nekik a házában* és egész birodalmában.
14 Ezek után Ézsaiás próféta bement Ezékiás királyhoz, és megkérdezte: „Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek?” „Távoli földről jöttek, Babilonból” – felelte Ezékiás.+
15 „Mit láttak a házadban*?” – kérdezte ezután. „Mindent, ami a házamban* van – válaszolta Ezékiás. – Semmi sem volt, amit meg ne mutattam volna nekik a kincstáraimban.”
16 Ézsaiás erre így szólt Ezékiáshoz: „Halld meg Jehova szavát:+
17 »Jönnek napok, és elviszik Babilonba mindazt, ami a házadban* van, és amit ősapáid összegyűjtöttek mind a mai napig.+ Nem marad meg semmi – ezt mondja Jehova. –
18 Születendő leszármazottaid közül is elvisznek némelyeket,+ és udvari tisztviselők lesznek Babilon királyának palotájában.+«”
19 Ezékiás akkor ezt mondta Ézsaiásnak: „Jehova üzenete, amelyet átadtál, jó.”+ Majd ezt mondta: „Jó, mert akkor az én életemben* béke és biztonság* lesz.”+
20 Ami Ezékiás egyéb dolgait illeti, minden hatalmas tettét, hogy miként készítette el a tavat+ és a vízvezetéket, majd hogyan vezette be a vizet a városba,+ le vannak írva a júdabeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében.
21 Végül Ezékiás meghalt,+ és a fia, Manassé+ lett a király utána.+
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „napjaidat”.
^ Ezeket a lépcsőket talán időmérésre használták, ugyanúgy, mint egy napórát.
^ Vagy: „palotájában”.
^ Vagy: „meghallgatta”.
^ Vagy: „palotádban”.
^ Vagy: „palotámban”.
^ Vagy: „palotádban”.
^ Vagy: „igazság”.
^ Szó szerint: „napjaimban”.