Zsoltárok 65:1–13
A karmesternek. Dávid éneke. Dal.
65 Dicséret illet téged — csendesség —, ó, Isten, Sionban+!Neked teljesítik a fogadalmat.+
2 Ó, Ima Meghallgatója, teeléd járul minden test.+
3 A vétkek immár fölém kerekedtek.+Törvényszegéseinket te fedezed el!+
4 Boldog az, akit kiválasztasz, és közeledni engedsz,+Hogy udvaraidban lakozzék.+Bizonyosan megelégít minket házadnak,Templomod+ szent helyének jósága.+
5 Félelmetes dolgokkal felelsz nekünk igazságosságban,+Ó, megmentésünk Istene,+Aki Bizodalma vagy a föld minden határának, és azoknak, akik távol vannak a tengeren.+
6 Ő szilárdítja meg a hegyeket erejével,+Fel van övezve hatalommal.+
7 Lecsendesíti a tengerek zúgását,+Hullámaik zúgását és a nemzetek háborgását.+
8 Jeleid félelemmel töltik el a legtávolabbi vidékek lakóit;+Ujjongásra készteted a reggel s az est eljövetelét.+
9 Figyelmedet a földre fordítottad, hogy bőséget adj neki;+Elhalmozod gazdagsággal.Isten folyama bővizű.+Elkészíted gabonájukat,+Mert így készíted elő a földet.+
10 Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted;+Bő záporral meglágyítod, sarjadékát megáldod.+
11 Jóságoddal koronázod az évet,+Ösvényeid kövérségtől csepegnek.+
12 Csepegnek a puszta legelői,+Vigassággal övezik fel magukat a dombok.+
13 Nyájakat öltöttek magukra a legelők,+Gabonába burkolóztak a völgyek.+Diadallal kiáltanak, igen, énekelnek! +
