Zsoltárok 104:1–35
104 Áldjad, ó, lelkem, Jehovát!+Ó, Jehova Istenem, fölöttébb nagy vagy te.+Méltóságba és pompába öltöztél,+
2 Világosságot öltöttél magadra ruha gyanánt,+Kifeszítve az egeket, mint egy sátorlapot.+
3 Te vagy az, aki a vizekben építette gerendákból felső szobáit,+A felhőket teszi szekerévé,+És a szélnek szárnyain jár,+
4 Aki angyalait szellemekké teszi,+Szolgáit emésztő tűzzé.+
5 Ő alapította meg a földet annak szilárd helyein;+Megingathatatlan lesz az időtlen időkig, igen, mindörökké.+
6 Mély vizekkel takartad be, mint egy ruhával.+A hegyek fölött álltak a vizek.+
7 Dorgálásodra elmenekültek;+Mennydörgésed hangjára fejvesztve futottak
8 — Hegyek emelkedtek föl,+Völgyek* ereszkedtek alá —Arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
9 Határt szabtál, melyet nem léphetnek át,+Hogy ne borítsák el újra a földet.+
10 Forrásokat küld ő a völgyekbe*;+A hegyek között folynak.
11 Itatják a mező minden vadját,+Ott oltják szomjukat a zebrák+.
12 Fölöttük pihennek meg az egek repdeső teremtményei;+A sűrű lombból hallatják hangjukat.+
13 Megitatja a hegyeket felső szobáiból.+Munkáid gyümölcséből jóllakik a föld.+
14 Zöld füvet sarjaszt az állatoknak,+És növényzetet az ember szolgálatára,+Hogy eledelt hozzon elő a földből,+
15 És bort, mely megvidámítja a halandó ember szívét,+Hogy arcát fénylővé tegye olajjal,+És kenyeret, mely élteti a halandónak szívét.+
16 Jóllaknak Jehova fái,A Libanon cédrusai, melyeket ültetett,+
17 Ahol a madarak fészket raknak.+A gólyának borókafenyő a háza.+
18 A magas hegyek+ a kőszáli kecskéknek valók,+A sziklák menedéket nyújtanak a szirtiborzoknak.+
19 Ő alkotta a holdat, hogy jelezze a meghatározott időket;+Jól tudja a nap, hogy hol nyugszik le.+
20 Sötétséget rendelsz, hogy leszálljon az éj;+Akkor jön elő az erdő minden vadja.
21 A fiatal sörényes oroszlánok zsákmányért ordítanak,+Így kérve eledelüket Istentől.+
22 Felragyog a nap,+ és ők visszahúzódnak,Leheverednek búvóhelyükön.
23 Az ember kimegy, hogy dolgozzon,+És szolgál egészen estig.+
24 Mily számosak a te műveid, ó, Jehova!+Mindet bölcsen alkottad.+Betöltik a földet alkotásaid.+
25 Íme, ez a nagy és széles tenger!+Ott van a számtalan csúszó-mászó állat,+Élő teremtmények, kicsik és nagyok egyaránt.+
26 Ott járnak a hajók;+A leviatánt+ azért formáltad, hogy játszadozzon benne.+
27 Mindannyian reád várnak,+Hogy megadd eledelüket időben.+
28 Fölszedik, amit adsz nekik.+Megnyitod a kezed, és eltelnek javakkal.+
29 Ha elrejted arcodat, megrettennek.+Ha elveszed szellemüket, kimúlnak,+És porrá lesznek újra.+
30 Ha szellemedet kibocsátod, megteremtetnek,+És megújítod a föld színét.
31 Jehova dicsősége időtlen időkig megáll.+Jehova örvendezni fog műveiben.+
32 Letekint a földre, és az megremeg,+Megérinti a hegyeket, és füstölögnek.+
33 Dalolni fogok Jehovának egész életemben,+Éneket zengek Istenemnek, amíg csak vagyok.+
34 Legyen kedves a róla való elmélkedésem.+Én örvendezni fogok Jehovában.+
35 A bűnösök kiirtatnak a földről,+És a gonosz nem lesz többé.+Áldjad, ó, lelkem, Jehovát! Dicsérjétek Jahot!+
