2022. ÁPRILIS 7.
LENGYELORSZÁG
A testvérek nagylelkűen segítenek a szükségben levőknek
A testvérek keresik az alkalmat, hogy vendégszeretőek lehessenek
Barbara Osmyk-Urban egy egyedülálló anyuka, aki Rzeszówban, Lengyelországban él. A családi imádatukon többször is beszélgetett a tíz- és nyolcéves gyermekével, Jakubbal és Ninával arról, hogy hogyan tudnak vendégszeretőek és együttérzőek lenni. A család aztán a tanultakat átültette a gyakorlatba. Azóta, hogy 2022. február 24-én kitört a háború Ukrajnában, több mint 20 testvért és testvérnőt szállásoltak el.
A Lengyelországban és más országokban élő Tanúk szeretettel befogadják és segítik azokat a testvéreinket, akik biztonságosabb helyekre menekülnek a háború sújtotta Ukrajnából. Eddig legalább 11 000 Tanú érkezett Ukrajnából Lengyelországba. A háború alatt a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot. Azonban azok, akiknek legalább három kiskorú gyermekük van, kivételt képeznek.
Barbara ezt mondja: „Az ukrajnai testvérek a családunkhoz tartoznak.” Jakub és Nina is nagyon megszerették a testvéreket, akik náluk szálltak meg. Még a szobájukról is örömmel lemondtak a javukra. Ugyan voltak nyelvi akadályok, de a mosolyukkal, az ölelésükkel és a könnyeikkel ki tudták fejezni, mit éreznek. Amikor a menekült testvérek végül elmentek, Jakub megjegyezte az anyukájának, hogy a ház így már túl csöndes, és megkérdezte, hogy tudnának-e még több testvért befogadni.
Łukasz Cholewiński és Rafał Jankowski testvérek önként jelentkeztek, hogy élelmet, vizet, gyógyszereket és más szükséges dolgokat szállítsanak Ukrajnába. A testvérek elmondták, hogy a határátkelőhelyeken nagyon sok síró nőt és gyereket látnak, akik várják, hogy biztonságos helyre leljenek. Łukasz ezt meséli: „Amikor a testvérekkel találkozunk, csodálatos azt látni, hogy ők boldogok.”
Az út oda-vissza négy órába is telhet. Amikor megérkeznek, a helyi Tanúk gondoskodnak arról, hogy a segély eljusson az ország minden tájára a testvérekhez. Nagyon sokan jelentkeznek önkéntesnek, annak ellenére, hogy ezek az utak veszélyesek. Rafał ezt mondja: „Nagy megtiszteltetés és öröm, hogy segíthetünk.”
Elżbieta Ustrzycka testvérnő, aki Rzeszówban él, elmondja, milyen érzés volt, amikor megérkeztek hozzá az ukrán testvérek: „Nagyon megható volt, amikor a vének az éjszaka közepén, kezükben az alvó kisgyermekekkel, megérkeztek hozzám a családokkal. Erre a képre még nagyon sokáig emlékezni fogok.”
Bartłomiej Figura egy vén, aki fáradhatatlanul segít a testvéreknek. A feleségével, Esterával a határnál vagy a pályaudvarokon felveszik a testvéreket, és elszállítják őket biztonságos helyre. Olyan is volt, hogy a házaspár átadta a lakását a menekülteknek, és ők máshol aludtak. És amikor lehetőségük van rá, anyagilag is segítenek.
Bartłomiej ezt mondja: „Egy család vagyunk, nagyon közel állunk a testvéreinkhez. És amikor segítünk, gyakran látjuk, hogy Jehova hogyan törődik a testvéreink konkrét szükségleteivel.”
Eddig a lengyel testvérek minimum 23 000 csomagot állítottak össze, amelyben élelmiszer, higiéniai termékek és más szükséges dolgok vannak.
Biztosak vagyunk benne, hogy Jehova továbbra is törődni fog az ukrajnai testvéreinkkel a hittársaik által, akik bőkezűen adnak (Példabeszédek 11:24; Róma 12:13).