2024. november 9-én több mint 500-an vettek részt egy különleges programon, amit annak alkalmából tartottak, hogy 100 éve vitték el a jó hírt Ghánába. A résztvevők különböző előadásokat, videókat és eljátszott jeleneteket tekinthettek meg, melyek kiemelték Jehova Tanúi történelmének fontos eseményeit ebben az országban.

1924-ben Claude Brown, egy Bibliakutató a Nyugat-indiai-szigetekről megérkezett az Aranypartra (Ghána akkori neve), és elkezdte hirdetni a királyság jó hírét a fővárosban, Accrában. A jó hír gyorsan terjedt, annyira, hogy bibliatanulmányozó csoportok jöttek létre az egész országban. Három év múlva már voltak is olyanok, akik megkeresztelkedtek az aranyparti őslakosok közül. Az 1930-as években és az 1940-es évek elején a testvéreink heves üldözéssel néztek szembe a keresztény semlegességük miatt. Ám nyilvánvaló volt, hogy Jehova támogatta őket abban, hogy „jó hírt [vigyenek] valami jobbról”, hiszen a II. világháború végére, 1945-re, már majdnem 600 Jehova Tanúja szolgált az országban (Ézsaiás 52:7).

Később, 1947 júniusában a két első misszionárius, George Baker és Sidney Wilkinson megérkezett az Aranypartra. Öt éven belül a hírnökök száma majdnem 4500-ra nőtt! 1948-ban létrehozták az első fiókhivatalt az Aranyparton, hogy felügyelje a prédikálómunkát ezen a gyümölcsöző területen. Az ezt követő évtizedekben több ezren fogadták el a jó hírt, és csatlakoztak a tiszta imádathoz.

Napjainkban majdnem 160 000-en vesznek részt a királysághirdető és tanítványképző munkában Ghánában. A fiókhivatal pedig 12 ghánai nyelvre fordít.

A különleges program kulcselőadásában Samuel Kwesie, a ghánai fiókbizottság egyik tagja beszélt arról a sok próbáról, amellyel a Tanúk szembenéztek az elmúlt évszázadban, és arról is, hogy Jehova hogyan áldotta meg őket. Ezt mondta: „Az elmúlt 100 év bebizonyította, hogy Isten Szava igazat ír: »a kevés ezerré lesz«” (Ézsaiás 60:22).