Evri dei, bodi blong yumi i stap faet agensem ol enemi we yumi no save luk, mo oli save kilim yumi ded. Sam rabis enemi olsem ol bakteria, ol vaeras, mo ol bebet, oli wantem spolem helt blong yumi. * Plante taem yumi no save se bodi blong yumi i stap faet agensem ol enemi ya, from we bodi blong yumi i naf blong blokem no kilim plante long ol enemi ya, bifo we yumi kam sik. Be samtaem, ol rabis bebet ya oli win. Taem i olsem, yumi mas tekem sam meresin no sam narafala tritmen blong givhan long bodi blong yumi, blong i gohed blong faet.

Plante taosen yia i pas, ol man oli no save nating long ol smosmol bebet we oli save givim sik long man. Be long ol yia 1800, taem ol saentis oli faenemaot se ol sik oli kamaot from ol jem, yumi naf blong mekem sam samting blong protektem yumi. Ol man blong stadi long ol meresin, oli faenem sam rod blong stopem no blokem sam sik olsem smolpoks mo polio, blong oli no pas i go long ol narafala man. Be i no longtaem i pas, ol narafala sik olsem yelo fiva mo denggi oli kambak. ?From wanem? Bambae yumi tokbaot sam risen:

• Evri yia, plante milian man oli stap travel i goraon long wol, mo plante taem, olgeta nao oli karem sam bebet we i save mekem man i sik. Wan magasin (Clinical Infectious Diseases) i soemaot se ol man we oli stap travel i go long ol narafala kantri, oli stap pasem “ol rabis sik” i go kwiktaem long ol narafala man.

• Sam bakteria oli kam strong moa, nao meresin i no naf blong kilim olgeta. Wol Helt Ogenaesesen i talem se: “Yumi stap long wan taem we ol meresin oli no moa naf blong winim ol sik, mekem se wan smol sik nomo . . . be i save kilim man i ded.”

• Plante taem gavman i traehad blong blokem ol sik blong oli no pas i go long ol narafala man, be taem i gat ol faet mo ol man oli pua, hemia i blokem wok blong gavman.

• Plante man oli no save olsem wanem blong blokem ol sik.

Ol risen ya oli save mekem yumi wari, be nating se i olsem, yu yu save mekem plante samting blong protektem yu mo famle blong yu. Nekis haf bambae i soemaot sam isi rod we oli wok gud blong blokem ol sik. Sipos yu stap long wan kantri we i pua, be yu naf blong mekem ol samting ya.