36. fejezet

A nagy város elpusztítása

 12. látomás – Jelenések 18:1–19:10

Téma: Nagy Babilon eleste és pusztulása; a Bárány menyegzőjének bejelentése

A beteljesedés ideje: 1919-ben kezdődött és a nagy nyomorúság után is tart

1. Mi jelzi majd a nagy nyomorúság kezdetét?

NAGY BABILON pusztulása hirtelen, megdöbbentő és elsöprő lesz! Ez lesz az egyik legnagyobb katasztrófa az egész történelemben, amely egyúttal azt is jelzi, hogy kezdetét vette egy „nagy nyomorúság, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig; nem, és nem is lesz többé” (Máté 24:21).

2. Melyik birodalom maradt fenn annak ellenére, hogy számos politikai birodalom felemelkedett és letűnt?

² A hamis vallás nagyon régen jött létre, és megszakítás nélkül fennáll a vérszomjas Nimród napjai óta, aki szembeszállt Jehovával, és embereket gyűjtött maga köré, hogy felépítse Bábel tornyát. Amikor Jehova összezavarta a lázadók nyelvét, és szétszórta őket a föld színén, az emberek Babilon hamis vallását is magukkal vitték (1Mózes 10:8–10; 11:4–9). Azóta számos politikai birodalom emelkedett fel és tűnt le, de a babiloni vallás fennmaradt. Sokféle formát öltött, miközben a hamis vallás világbirodalmává, a megjövendölt Nagy Babilonná vált. Legkiemelkedőbb része a kereszténység, amely a korábbi babiloni tanítások és a hitehagyott „keresztény” dogmák ötvözetéből nőtte ki magát. Mivel Nagy Babilon történelme hosszú időre nyúlik vissza, sokan nehezen tudják elhinni, hogy valaha is elpusztulhat.

3. Hogyan erősíti meg a Jelenések könyve, hogy milyen sors vár a hamis vallásra?

³ Helyénvaló tehát, hogy a Jelenések könyve azzal erősíti meg, milyen sors vár a hamis vallásra, hogy két részletes leírást is közöl az elestéről és a teljes pusztulásához vezető eseményekről. Már láttuk őt mint ’nagy szajhát’, akit a korábbi, politikai szeretői semmisítenek meg (Jelenések 17:1, 15, 16). Most egy újabb látomásban városként látjuk, amely az ókori Babilon vallási megfelelője.

Nagy Babilon bukása

4. a) Milyen látomást kap most János? b) Hogyan azonosíthatjuk az angyalt, és miért helyénvaló, hogy ő jelenti be Nagy Babilon elestét?

⁴ János folytatja a beszámolót, és ezt mondja: „Ezek után láttam egy másik angyalt leszállni az égből, nagy hatalommal, és dicsőségétől világosság árasztotta el a földet. És erős hangon így kiáltott: »Elesett! Elesett Nagy Babilon . . .«” (Jelenések 18:1, 2a). János most hallja másodszor ezt az angyali bejelentést. (Lásd: Jelenések 14:8.) Ezúttal azonban a bejelentés fontosságát hangsúlyozza az égi angyal fensége, akinek dicsőségétől világosság árasztja el az egész földet! Ki lehet ez az angyal? Évszázadokkal korábban Ezékiel próféta egy égi látomásáról beszélve azt mondta, hogy ’a föld ragyogott Jehova dicsőségétől’ (Ezékiel 43:2). Egyetlen angyal ragyoghat Jehova dicsőségéhez hasonlóan: az Úr Jézus, aki „Isten dicsőségének visszatükröződése és magának a lényének pontos mása” (Héberek 1:3). Jézus 1914-ben égi Király lett, és azóta hatalmat gyakorol a föld felett mint Jehova Társkirálya és mint Bíró. Helyénvaló tehát, hogy ő jelenti be Nagy Babilon elestét.

5. a) Kit használ fel az angyal Nagy Babilon elestének kihirdetésére? b) Mi lett a kereszténységgel, amikor elkezdődött az ítélet azokon, akik ’Isten házának’ vallották magukat?

⁵ Kit használ fel ez a nagyhatalmú angyal, hogy kihirdesse az emberiségnek a megdöbbentő hírt? Nos, éppen azt a népet, amely Nagy Babilon elestének köszönhetően vált szabaddá: a földön levő felkent maradékot, a János osztályt. Ők 1914-től 1918-ig sokat szenvedtek Nagy Babilon miatt, de 1918-ban Jehova és az ábrahámi „szövetség követe”, Jézus Krisztus elkezdte az ítéletet „Isten házán”, azokon, akik kereszténynek vallották magukat. A hitehagyott kereszténységet tehát  perbe fogták (Malakiás 3:1; 1Péter 4:17). Az ítélkezés idején nem szólt a javára az a hatalmas vérbűn, amely az első világháború miatt terhelte, sem a Jehova hűséges tanúi üldözésében vállalt bűnrészessége, és babiloni tantételei sem. De Nagy Babilon többi része sem érdemelte ki Isten helyeslését. (Vesd össze: Ézsaiás 13:1–9.)

6. Miért mondhatjuk, hogy Nagy Babilon 1919-ben elesett?

⁶ Nagy Babilon tehát 1919-ben elesett, ami lehetővé tette, hogy Isten népe szabad legyen és szinte egyetlen nap alatt visszakerüljön szellemi jólétének földjére (Ézsaiás 66:8). Abban az évben Jehova Isten és Jézus Krisztus, a nagyobb Dáriusz és nagyobb Círusz úgy irányították az eseményeket, hogy a hamis vallás ne tudja többé fogva tartani Jehova népét. Senki nem tudta többé meggátolni ezt a népet abban, hogy Jehovát szolgálja, és hogy közölje mindazokkal, akik hajlandók meghallgatni, hogy a szajhához hasonló Nagy Babilon pusztulásra lett ítélve, és Jehova szuverenitása nemsokára igazolva lesz! (Ésaiás 45:1–4; Dániel 5:30, 31).

7. a) Hogyan tekint Jehova Nagy Babilonra, jóllehet az nem pusztult el 1919-ben? b) Mit eredményezett Jehova népe számára, hogy Nagy Babilon elesett 1919-ben?

⁷ Igaz, Nagy Babilon nem pusztult el 1919-ben, mint ahogyan az ősi Babilon városát sem pusztították el i. e. 539-ben, amikor a perzsa Círusz seregeinek kezére került. Jehova nézőpontja szerint azonban ez a szervezet már elesett. Jogi szempontból kimondták felette az ítéletet, és már csak a kivégzésére vár; a hamis vallás tehát nem tarthatta tovább fogságban Jehova népét. (Vesd össze: Lukács 9:59, 60.) Ez a nép kiszabadult, hogy az Úr hű és értelmes rabszolgájaként szolgáljon, és gondoskodjon szellemi eledelről a kellő időben. Ők a „jól van” szavakat érdemelték ki ítéletül, és azt a megbízást kapták, hogy újra serénykedjenek Jehova munkájában (Máté 24:45–47; 25:21, 23; Cselekedetek 1:8).

8. Milyen eseményt jelentett be az Ézsaiás 21:8, 9-ben szereplő őrálló, és kit árnyékolt elő napjainkra?

⁸ Évezredekkel ezelőtt Jehova más próféták által is bejelentette ezt a korszakalkotó eseményt. Ézsaiás egy őrállóról beszélt, aki „kiáltást hallatott, mint egy oroszlán: »Ó, Jehova! Szüntelenül az őrtornyon állok nappal, és ott állok őrhelyemen minden éjszaka.«” Vajon milyen eseményt figyelt meg és jelentett be oroszlánéhoz hasonló bátorsággal ez az őrálló? A következőt: „Elesett! Elesett Babilon, [Jehova] pedig földre zúzta istenei minden faragott képmását!” (Ézsaiás 21:8, 9). Ez az őrálló előárnyékolta a rendkívül éber János osztályt, amely Az Őrtorony folyóirat és más teokratikus kiadványok segítségével széles körben visszhangozza a hírt: Babilon elesett!

Nagy Babilon hanyatlása

9–10. a) Mit történt a babiloni vallás befolyásával az első világháború óta? b) Hogyan jellemzi a hatalmas angyal Nagy Babilont az eleste után?

⁹ Az ókori Babilon hosszú ideig tartó hanyatlása i. e. 539-ben kezdődött, míg végül pusztasággá vált. Ehhez hasonlóan az első világháború óta világviszonylatban jelentősen csökkent a babiloni vallás befolyása. Japánban a sintó császárkultuszt a második világháború után betiltották. Kínában a kommunista kormányzat ellenőrzés alatt tartja a vallási tisztviselők kinevezését és mindenfajta vallásos tevékenységet. A protestáns Észak-Európában a legtöbb ember közömbössé vált a vallás iránt. A római katolikus egyházat pedig mostanában egyházon belüli szakadások és belső viszályok gyengítik világszerte. (Vesd össze: Márk 3:24–26.)

¹⁰ Ez a tendencia kétségtelenül részét képezi ’az Eufrátesz folyó kiszáradásának’, ami ahhoz vezet, hogy a fegyveres erők megtámadják Nagy Babilont. Ez a ’kiszáradás tükröződik a pápa 1986. októberi bejelentésében is, amely szerint az egyháznak az óriási költségvetési hiány miatt ismét „koldussá” kell lennie (Jelenések 16:12). Különösen 1919 óta nyilvánvaló mindenki előtt, hogy Nagy Babilon  szellemi pusztaság, ahogyan most a hatalmas angyal bejelenti: „és démonok lakóhelye lett, minden tisztátalan kigőzölgés rejtekhelye, és minden tisztátalan és gyűlölt madár rejtekhelye!” (Jelenések 18:2b). Nemsokára szó szerint is pusztasággá válik. Éppolyan elhagyatott lesz, mint Babilon romjai a mai Irak területén. (Lásd még: Jeremiás 50:25–28.)

11. Milyen értelemben mondhatjuk, hogy Nagy Babilon „démonok lakóhelye” és ’tisztátalan kigőzölgések és tisztátalan madarak rejtekhelye’?

¹¹ A „démonok” szó jelentése itt valószínűleg megegyezik a „kecske formájú démonok” (sze‘í·rímʹ) kifejezés jelentésével, melyet Ézsaiás említ a Babilon elestéről szóló leírásban: „Víztelen vidékek lakói fognak ott leheveredni, és házaik tele lesznek uhubaglyokkal. Struccok laknak ott, és kecske formájú démonok fognak ott szökdelni” (Ézsaiás 13:21). Nem szó szerinti démonokról lehet szó, hanem inkább hosszú szőrű, sivatagi állatokról, melyeknek külseje démonokra emlékeztette az embereket. Ezek az állatok, valamint az áporodott, mérgező levegő („tisztátalan kigőzölgés”) és a tisztátalan madarak a romokban heverő Nagy Babilon szellemileg halott állapotát jelképezik. Semmilyen reményt nem nyújt az emberiségnek. (Vesd össze: Efézus 2:1, 2.)

12. Hogyan illik rá a Jeremiás könyve 50. fejezetében található prófécia Nagy Babilon állapotára?

¹² Nagy Babilon állapotát Jeremiás próféciája is találóan jellemzi: „Kard támad a káldeusokra – ez Jehova kijelentése –, és Babilon lakóira, meg fejedelmeire és bölcseire . . . Pusztítás száll vizeire, és ki fognak száradni. Mert faragott képmások földje az, és rémisztő látomásaik miatt bolond módjára viselkednek. Ezért a víztelen tájékok lakói üvöltő állatokkal laknak majd, és struccok fognak tanyázni benne. Soha többé nem lesznek lakosai, nem lesz hely számára nemzedékről nemzedékre.” Nagy Babilon nem kerülheti el a bálványimádással és az imák ismételgetésével Isten ítéletét, mely hasonló lesz Szodoma és Gomorra megsemmisítéséhez (Jeremiás 50:35–40).

Haragnak bora

13. a) Hogyan hívja fel a figyelmet a hatalmas angyal Nagy Babilon nagymérvű szajhaságára? b) Milyen erkölcstelenség jellemezte az ókori Babilont, és jellemzi Nagy Babilont is?

¹³ A hatalmas angyal ezután Nagy Babilon nagymérvű szajhaságára hívja fel a figyelmet: „Mert paráznasága haragja borának áldozatul esett az összes nemzet, és a föld királyai paráznaságot követtek el vele, és szégyentelen fényűzése hatalmának köszönhetően meggazdagodtak a föld utazó kereskedői” (Jelenések 18:3). Nagy Babilon a föld minden nemzetébe belesulykolta tisztátalan vallási szokásait. A görög történész, Hérodotosz szerint az ősi Babilonban minden nő köteles volt életében egyszer felajánlania magát prostituáltként a templomi imádatban. A kambodzsai Angkorvat templom háborúban megsérült szobrai, valamint az indiai Khajuraho templomában látható szobrok, melyek a hindu Visnu istent ábrázolják undorító erotikus jelenetekkel körülvéve, mind a mai napig árulkodnak a felháborító szexuális romlottságról. Az Egyesült  Államokban 1987-ben, és egy évvel később is, erkölcstelenség híre rázta meg a tv-evangelizálás világát. Ezenkívül a vallási vezetők közt széles körben gyakorolt homoszexualitás is kitudódott. Mindez megmutatja, hogy még a kereszténységben is megtűrik a szégyenletes, szó szerinti paráznaságot. De a nemzetek még egy ennél is súlyosabb paráznaságba keveredtek.

14–16. a) Hogyan fonódott össze szellemi értelemben törvénytelen módon a vallás és a politika a fasiszta Olaszországban? b) Milyen nyilatkozatokat tettek a római katolikus egyház püspökei, amikor Olaszország lerohanta Abesszíniát?

¹⁴ Korábban már áttekintettük a vallás és a politika törvénytelen összefonódását, melynek következményeként Hitler hatalomra jutott a náci Németországban. Más országoknak is szenvedniük kellett amiatt, hogy a vallás beleavatkozik a világ ügyeibe. Például a fasiszta Olaszországban az 1929. február 11-én megkötött lateráni szerződés, amelyet Mussolini és Gasparri bíboros írt alá, szuverén állammá nyilvánította Vatikánvárost. Akkor XI. Pius pápa úgy nyilatkozott, hogy „visszaadta Olaszországot Istennek, és Istent Olaszországnak”. De igaz ez? Figyeljük meg, mi történt hat évvel később. Olaszország 1935. október 3-án lerohanta Abesszíniát, azt állítva, hogy az „barbár ország, ahol még divatban van a rabszolgaság”. De ki viselkedett valójában barbárként? Elítélte-e a katolikus egyház Mussolini barbárságát? Mialatt a pápa homályos nyilatkozatokat tett, a püspökei nyíltan áldásukat adták az olasz „haza” hadseregére. Anthony Rhodes egy könyvében ezt írja:

¹⁵ „Az [olaszországi] Udine város püspöke [1935.] október 19-én pásztori levelében ezt írta: »Se nem időszerű, se nem helyénvaló, hogy helyesnek vagy helytelennek ítéljük meg az esetet. A feladatunk mint olaszoké, és még inkább mint keresztényeké az, hogy hozzájáruljunk csapataink győzelméhez.« A padovai püspök október 21-én ezt írta: »Ezekben a nehéz órákban, amelyeket most átélünk, arra kérünk titeket, hogy bízzatok államférfiainkban és hadseregünkben.« Október 24-én Cremona püspöke a következő szavakkal szentelte fel a katonai zászlókat: »Az Isten áldása legyen ezeken a katonákon, akik Afrika földjén új és termékeny földeket hódítanak meg az olasz szellem számára, hogy elvigyék oda a római és a keresztény kultúrát. Legyen ismét Olaszország az a nemzet, amely megmutatja a világnak a keresztény utat!«” (The Vatican in the Age of Dictators).

¹⁶ Abesszíniát meggyalázták, méghozzá a római katolikus papság jóváhagyásával. Elmondhatta-e bármelyikük is bármilyen vonatkozásban, hogy miként Pál apostol, „mindenkinek a vérétől tiszta”? (Cselekedetek 20:26).

17. Hogyan szenvedett Spanyolország amiatt, hogy a papjai nem ’kovácsolták kardjaikat ekevasakká’?

¹⁷ Németországon, Olaszországon és Abesszínián kívül Spanyolország is áldozatul esett Nagy Babilon paráznaságának. Az 1936–39 között dúló polgárháborút részben az robbantotta ki, hogy a demokratikus kormányzat lépéseket tett a római katolikus egyház óriási hatalmának visszaszorítására. A háború kezdetén a felkelő seregek vezére, a katolikus fasiszta Franco úgy jellemezte önmagát, mint „a szent keresztes háború legfőbb keresztény hadvezérét”; ettől a címtől később megvált. Több százezer spanyol halt meg az ütközetek során. Ezenkívül óvatos becslések szerint Franco nacionalista hívei a népfront 40 000 tagját gyilkolták meg, a népfront pedig 8000 egyházi személyt ölt meg: szerzeteseket, papokat, apácákat és papnövendékeket. Igen, a polgárháborúk borzalmasak és tragikusak. Ez jól mutatja, hogy mennyire bölcs megszívlelni Jézus szavait: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el” (Máté 26:52). Milyen förtelmes dolog, hogy a kereszténység részt vesz az ilyen tömeges vérontásokban! A papság bizony korántsem ’kovácsolta a kardjait ekevasakká’! (Ézsaiás 2:4).

 Az utazó kereskedők

18. Kik „a föld utazó kereskedői”?

¹⁸ De vajon kik „a föld utazó kereskedői”? Kétségtelen, hogy ma inkább üzletembereknek, nagytőkéseknek vagy tőzsdecápáknak neveznénk őket. Nem mintha helytelen dolog lenne becsületes üzleteket kötni. A Biblia bölcs tanácsokat ad azoknak, akik üzleti tevékenységet folytatnak, és óva inti őket a becstelenségtől, a kapzsiságtól és hasonló dolgoktól (Példabeszédek 11:1; Zakariás 7:9, 10; Jakab 5:1–5). A legnagyobb nyereség „az Isten iránti odaadás megelégedettséggel” (1Timóteusz 6:6, 17–19). De Sátán világa nem követi az igazságos alapelveket. Burjánzik a korrupció: jelen van a vallásban, a politikában és persze az üzleti életben is. A hírközlő eszközök időnként nagy botrányokról számolnak be, például magas rangú kormánytisztviselők sikkasztásairól és illegális fegyverkereskedelemről.

19. Milyen világgazdasági tények szolgálnak magyarázatul arra, hogy miért beszél kedvezőtlenül a Jelenések könyve a föld kereskedőiről?

¹⁹ A nemzetközi fegyverkereskedelem évi forgalma meghaladja az ezermilliárd dollárt, miközben több százmillió ember még a legszükségesebb dolgokat is nélkülözi. Ez már önmagában is elég nagy baj. Ráadásul úgy tűnik, hogy a fegyverkezés ma a világgazdaság egyik alappillére. A londoni Spectator című lap 1987. április 11-én a következőkről tudósított: „Ha csak a közvetlenül érintett iparágakat vesszük, az Egyesült Államokban mintegy 400 000, Európában pedig 750 000 állás van közvetlen kapcsolatban a fegyvergyártással. De különös módon míg a fegyvergyártás gazdasági és társadalmi szerepe megnőtt, a háttérbe szorult az a kérdés, hogy vajon a gyártók védelme kellőképpen biztosított-e.” Óriási haszon származik a bombák és egyéb hadifelszerelések gyártásából, melyeket az egész világon értékesítenek, még a lehetséges ellenségeknek is. Egy napon ezeket a bombákat tömeges tűzhalál formájában  visszakaphatják azok, akik eladták őket. Micsoda furcsa helyzet! És adjuk hozzá ehhez a fegyverkezési iparágban mindenütt szokásos kenőpénzt is. Az újság szerint csupán az Egyesült Államokban „a Pentagonnál minden évben 900 millió dollár értékű fegyvernek és egyéb katonai felszerelésnek vész nyoma”. Nem csoda, hogy a Jelenések könyve kedvezőtlenül beszél a föld kereskedőiről!

20. Milyen példa mutatja, hogy a vallás beleavatkozik a korrupt üzleti ügyletekbe?

²⁰ Miként a dicsőséges angyal előre bejelentette, a vallás alaposan beleártotta magát a korrupt kereskedelmi ügyletekbe. Ott van például a Vatikán szerepe az olaszországi Ambrosiano Bank 1982-es csődjének ügyében. Ez az ügy egészen a 80-as évek végéig elhúzódott, mivel nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy hová tűnt a pénz. 1987 februárjában a milánói ügyészség elfogatási parancsot adott ki három vatikáni egyházi személy ellen – köztük egy amerikai érsek ellen is –, akiket azzal vádoltak, hogy bűnrészesei voltak a csalással kieszközölt bankcsődnek. A Vatikán azonban megtagadta a kiadatásukat. Óriási tiltakozás közepette 1987 júliusában az olasz fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyzete a letartóztatási parancsot egy régi szerződés alapján, mely a Vatikán és az olasz kormány között köttetett.

21. Honnan tudjuk, hogy Jézus nem keveredett bele kétes üzleti vállalkozásokba, mégis mit látunk ma a babiloni vallásoknál?

²¹ Belekeveredett-e Jézus valaha is kétes üzleti vállalkozásokba? Nem. Még csak saját háza sem volt, hiszen ’nem volt hová lehajtania a fejét’! Egyszer ezt tanácsolta egy gazdag, ifjú elöljárónak: „adj el mindent, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz az egekben; és jöjj, légy a követőm!” Ez kitűnő tanács volt, melyet ha az ifjú megfogadott volna, nem nyomasztották volna többé üzleti gondok (Lukács 9:58; 18:22). Ezzel szemben a babiloni vallás gyakran gyanús kapcsolatokat ápol az üzleti világgal. Például 1987-ben az Albany Times Union című lap beszámolt róla, hogy Miami (Florida állam) katolikus érsekségének pénzügyi adminisztrátora elismerte, hogy az egyháznak részvényei vannak olyan vállalatokban, melyek  atomfegyvereket, korhatáros filmeket és cigarettát gyártanak.

„Menjetek ki belőle, népem”

22. a) Mit mond az égből jövő hang? b) Miért örvendezett Isten népe i. e. 537-ben, és mi szerzett örömet neki 1919-ben?

²² János következő szavai a prófécia további beteljesedésére világítanak rá: „És hallottam, hogy egy másik hang ezt mondja az égből: »Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok részestársai lenni a bűneiben, és nem akartok kapni a csapásaiból . . .«” (Jelenések 18:4). A Héber Iratokban az ókori Babilon elestét megjövendölő próféciák Jehova parancsát is tartalmazták, mely a népének szólt: „Meneküljetek Babilonból!” (Jeremiás 50:8, 13). Nagy Babilon közeli pusztulására való tekintettel Isten népét ma szintén menekülésre sürgetik. I. e. 537-ben a hithű izraelitáknak nagy örömet szerzett a lehetőség, hogy kimenekülhetnek Babilonból. Ugyanígy 1919-ben is megörvendeztette Isten népét a babiloni fogságból való szabadulás (Jelenések 11:11, 12). Azóta további milliók engedelmeskedtek a parancsnak, hogy meneküljenek.

23. Hogyan hangsúlyozza az égből jövő hang, hogy mennyire sürgős kimenekülni Nagy Babilonból?

²³ Valóban annyira sürgős kimenekülni Nagy Babilonból, kilépni a világ vallásaiból, és minden kapcsolatot megszüntetni velük? Igen, mert ugyanazt a nézetet kell vallanunk, mint amit Isten vall erről az ősi vallási szörnyről, Nagy Babilonról. Isten nem szépítette a dolgot, amikor nagy szajhának nevezte el. Az égből jövő hang most tovább beszél Jánosnak erről a rosszhírű nőről: „Mert bűnei egészen az égig halmozódtak, és megemlékezett Isten az igazságtalanságairól. Éppen úgy fizessetek neki, ahogy ő fizetett, és kétszer annyit tegyetek vele, igen, a kétszeresét annak, amit ő tett; a pohárba, melybe ő töltött kevert italt, kétszer annyit töltsetek neki abból. Amennyire dicsőítette magát, és szégyentelen fényűzésben élt, annyira adjatok neki kínt és kesergést. Mert folyton ezt mondja szívében: »Királynőként ülök, és nem vagyok özvegy, és kesergést soha nem fogok látni.« Ezért jönnek el egyetlen napon a csapásai: halál, kesergés és éhínség, és teljesen elégetik őt tűzzel, mert erős Jehova Isten, aki megítélte őt” (Jelenések 18:5–8).

24. a) Mit kerülhet el Isten népe, ha kimenekül Nagy Babilonból? b) Milyen bűnökben lesznek részestársak azok, akik nem menekülnek ki?

²⁴ Bizony kemény szavak! Tettekre van hát szükség. Jeremiás is tettekre sürgette az izraelitákat, amikor ezt mondta: „Meneküljetek Babilonból! . . . Mert bizony Jehova bosszújának ideje ez. Megfizet neki érdeme szerint. Menjetek ki belőle, ó népem! Mindenki mentse a lelkét Jehova lángoló haragjától!” (Jeremiás 51:6, 45). Ma hasonló módon figyelmezteti az égből jövő hang Isten népét, hogy meneküljön ki Nagy Babilonból, ha nem akar kapni annak csapásaiból. Már hirdetik Jehova csapásszerű ítéleteit, melyeket e világ felett mondott ki, beleértve Nagy Babilont is (Jelenések 8:1–9:21; 16:1–21). Isten szolgáinak el kell különülniük a hamis vallástól, ha nem akarják elszenvedni ezeket a csapásokat, és ha nem akarnak végül vele együtt elpusztulni. Ezenkívül, ha Nagy Babilonban maradnának, részestársai lennének a bűneiben. Éppolyan bűnösök lennének a szellemi házasságtörésben és mindazok vérének a kiontásában, „akiket legyilkoltak a földön”, mint Nagy Babilon (Jelenések 18:24; vesd össze: Efézus 5:11; 1Timóteusz 5:22).

25. Hogyan menekült ki Isten népe az ókori Babilonból?

²⁵ De hogyan menekülhet ki Isten népe Nagy Babilonból? Az ókori Babilon esetében a zsidóknak meg kellett tenniük a hosszú utat Babilon városától egészen az Ígéret földjéig. De ennél többről volt szó. Ézsaiás ezt prófétálta az izraelitáknak: „Távozzatok, távozzatok! Jöjjetek ki onnan, semmi tisztátalant ne érintsetek, jöjjetek ki belőle, maradjatok tiszták, ti, akik Jehova edényeit hordozzátok!” (Ézsaiás 52:11). Igen, szakítaniuk kellett a babiloni vallás minden tisztátalan szokásával, amely beszennyezhette volna a Jehovának bemutatott imádatukat.

26. Hogyan engedelmeskedtek a korintuszi keresztények a következő szavaknak: ’jöjjetek ki közülük, és ne érintsétek többé a tisztátalant’?

 ²⁶ Pál apostol a korintusziaknak írt levelében a következőképpen idézte Ézsaiás szavait: „Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel. Mert mi közössége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek? Vagy mi részessége van a világosságnak a sötétséggel? . . . »,Így tehát jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat – ezt mondja Jehova –, és ne érintsétek többé a tisztátalant’«”. A korintuszi keresztényeknek nem kellett elhagyniuk a várost ahhoz, hogy eleget tegyenek ennek a parancsnak. De kerülniük kellett fizikailag a hamis vallás tisztátalan templomait, és szellemileg is el kellett különülniük a bálványimádók tisztátalan cselekedeteitől. Isten népe 1919-ben kezdett kimenekülni ugyanilyen módon Nagy Babilonból, megszabadulva a tisztátalan tanítások és szokások minden maradványától. Így tiszta népként tudta szolgálni Jehovát (2Korintusz 6:14–17; 1János 3:3).

27. Milyen párhuzam van az ókori Babilon és a Nagy Babilon feletti ítélet között?

²⁷ Az ókori Babilon eleste és későbbi pusztulása büntetés volt a bűneiért. „Bizony az egekig hatolt ítélete” (Jeremiás 51:9). Hasonlóképpen Nagy Babilon „bűnei egészen az égig halmozódtak”, olyannyira, hogy magukra vonták Jehova figyelmét. Nagy Babilont igazságtalanság, bálványimádás, erkölcstelenség, elnyomás, rablás és gyilkosság bűne terheli. Az ókori Babilon részben azért esett el, mert Jehova bosszút akart állni rajta mindazért, amit a templomával és az igaz imádóival tett (Jeremiás 50:8, 14; 51:11, 35, 36). Nagy Babilon eleste és későbbi pusztulása szintén Isten bosszúja azért, amit az évszázadok során az igaz imádókkal művelt. Végleges pusztulása egyben ’Istenünk bosszúja napjának’ a kezdetét is jelenti majd (Ézsaiás 34:8–10; 61:2; Jeremiás 50:28).

28. Milyen mérce szerint fog Jehova igazságot szolgáltatni Nagy Babilon esetében, és miért?

²⁸ A mózesi törvény alatt, ha egy izraelita valamit ellopott a társától, legalább a kétszeresét vissza kellett fizetnie jóvátételként (2Mózes 22:1, 4, 7, 9). Nagy Babilon közelgő pusztulásakor Jehova hasonló mérce szerint fog igazságot szolgáltatni. Nagy Babilonnak szintén kétszer annyit kell kapnia, mint amennyit adott. Nem lesz irgalom, mivel ő sem tanúsított irgalmat az áldozatai iránt. Élősködő módjára a föld népeiből táplálkozott, hogy folytathassa ’szégyentelen fényűzését’. Ezért most szenvedni és keseregni fog. Az ókori Babilon teljes biztonságban érezte magát, és így dicsekedett: „Nem fogok özvegyen ülni, és nem ismerem meg a gyermekek elvesztését” (Ézsaiás 47:8, 9, 11). Nagy Babilon is biztonságban érzi magát. Ám gyors lesz a pusztulása, melyet Jehova rendelt el, aki „erős”. Szinte „egyetlen napon” következik be!

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 263. oldalon]

’A királyok paráznaságot követtek el vele’

Az 1800-as évek elején európai kereskedők nagy mennyiségű ópiumot csempésztek be Kínába. A kínai hatóságok 1839 márciusában megpróbálták leállítani az illegális kereskedelmet, és 20 000 láda kábítószert koboztak el a brit kereskedőktől. Ez feszültséget teremtett Anglia és Kína között. Amint a két ország közötti viszony egyre inkább megromlott, protestáns misszionáriusok arra buzdították Angliát, hogy indítson háborút Kína ellen. Például ilyen kijelentéseket tettek:

„Mennyire megörvendeztetik e nehézségek a szívemet, mert azt hiszem, hogy az angol kormány rendkívül dühös lesz, és Isten az erejével elmozdíthatja azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták, hogy Krisztus evangéliuma bejusson Kínába” (Henrietta Shuck, déli baptista misszionárius).

Végül kitört a háború, amelyet ma ópiumháború néven ismerünk. A misszionáriusok ilyen kijelentésekkel lelkesítették teljes szívvel Angliát:

„Kénytelen vagyok a jelenlegi helyzetet nem annyira az ópium eladásához vagy Angliához kapcsolni, mint inkább a Gondviselés nagyszerű tervét látni benne, amelyben az emberi gonoszság Isten Kína iránti irgalmas szándékát szolgálja, lerombolva a Kínát elszigetelő falat” (Peter Parker, kongregacionalista misszionárius).

Egy másik kongregacionalista misszionárius, Samuel W. Williams hozzáfűzte: „Isten keze egyértelműen megnyilvánul ezekben a rendkívüli eseményekben, és semmi kétségünk afelől, hogy aki azt mondta: azért jött, hogy kardot hozzon a földre, az eljött, éspedig azért, hogy gyors pusztulást hozzon ellenségeire, és létrehozza saját királyságát. Egyik győzelmet aratja a másik után, amíg be nem iktatja a Béke Fejedelmét.”

A kínai állampolgárok borzalmas lemészárlása tekintetében J. Lewis Shuck misszionárius ezt írta: „Úgy tekintem ezeket a tetteket . . . mint eszközt az Úr kezében annak a szennynek az eltávolítására, amely akadályozza az isteni Igazság előrehaladását.”

A kongregacionalista misszionárius, Elijah C. Bridgman hozzátette: „Isten gyakran használta fel a világi hatóság erős karját arra, hogy előkészítse az utat a Királysága számára . . . Ezekben a döntő percekben az eszköz emberi, de az erő isteni. Az összes nemzet legfőbb kormányzója Angliát használja fel arra, hogy megbüntesse és alázatra tanítsa Kínát” (Idézetek az „Ends and Means” című esszéből, melyet Stuart Creighton Miller írt [John K. Fairbank szerk.: The Missionary Enterprise in China and America, Harvard Study, 1974]).

[Kiemelt rész a 264. oldalon]

„Meggazdagodtak a föld utazó kereskedői”

„1929 és a második világháború kitörése között [Bernadino] Nogara [a Vatikán pénzügyi adminisztrátora] vatikáni ügynököket küldött az olasz gazdasági élet különféle területeire. A vatikáni tőkét főként villamos erőművekbe, telekommunikációba, a bankvilágba, kisebb vasúttársaságokba, valamint mezőgazdasági gépek, cement és műszálas textíliák gyártásába fektette be. A Vatikán vállalkozásai közül sok felettébb nyereséges volt.

Nogara egy sor vállalkozást bekebelezett, köztük a következő cégeket: La Società Italiana della Viscosa, La Supertessile, La Società Meridionale Industrie Tessili, La Cisaraion. Ezeket egyetlen társaságba tömörítve – CISA-Viscosa néven – Francesco Maria Oddasso báró felügyelete alá helyezte, annak a vatikáni világi tisztviselőnek a felügyelete alá, aki a legnagyobb bizalmat élvezte a Vatikánban. Nogara ezután azon mesterkedett, hogy az új társaságot bekebeleztesse Olaszország legnagyobb textilipari cégével, mely a SNIA-Viscosa volt. Idővel a Vatikán egyre nagyobb érdekeltségre tett szert a SNIA-Viscosa cégben, és végül átvette annak vezetését, amit az is bizonyít, hogy Oddasso báró később a cég alelnöke lett.

Így tört be Nogara a textiliparba. Más módszerekkel egyéb iparágakba is betört, ugyanis sokféle trükk volt a tarsolyában. Ez az önzetlen férfiú . . . alighanem többet tett az olasz gazdasági élet fellendítéséért, mint bármelyik üzletember Olaszország történetében . . . Benito Mussolini sohasem volt képes megvalósítani birodalmi álmát, de lehetővé tette, hogy a Vatikán és Bernadino Nogara létrehozzon egy másfajta uralmat” (Nino Lo Bello: The Vatican Empire, 71–3. oldal).

Ez csupán egyetlen példa arra, milyen szoros az együttműködés a föld kereskedői és Nagy Babilon között. Nem csoda, hogy ezek a kereskedők keseregni fognak, amikor üzleti partnerük nem lesz többé!

[Kép a 259. oldalon]

Amikor az emberek szétszóródtak a föld színén, babiloni vallásukat is magukkal vitték

[Képek a 161. oldalon]

A János osztály, miként egy őrálló, hirdeti, hogy Babilon elesett

[Kép a 266. oldalon]

Az ókori Babilon romjai fenyegetően jelzik Nagy Babilon közelgő pusztulását