Főbb gondolatok Mózes első könyvéből (I. rész)
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Mózes első könyvéből (I. rész)
MÓZES első könyve elmondja, hogyan jött létre a világegyetem, hogyan vált lakhatóvá a föld, és hogyan került ide az ember. Mózes a Sínai-pusztában írta ezt a könyvet, és feltehetően i. e. 1513-ban fejezte be.
A könyvben olvashatunk az Özönvíz előtti világról, az Özönvíz utáni korszak kezdetéről, valamint arról, hogy miként bánt Jehova Isten Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal és Józseffel. Ebben a cikkben az 1Mózes 1:1—11:9-ből emelünk ki főbb gondolatokat, tehát nagyjából az azt megelőző időszakot vizsgáljuk, hogy Jehova kapcsolatba lépett Ábrahám patriarchával.
AZ ÖZÖNVÍZ ELŐTTI VILÁG
„Kezdetben” — ez Mózes első könyvének első szava, mely több milliárd évvel ezelőttre utal. A hat teremtési ’napon’, vagyis különleges teremtési munkákat magában foglaló időszak alatt történt események úgy vannak leírva, mintha a földről figyelte volna meg őket egy ember. A hatodik nap végére Isten megteremtette az embert. Noha nem telt bele sok idő, és a Paradicsom az ember engedetlensége miatt elveszett, Jehova felcsillantotta a reményt. A Biblia első próféciája egy ’magról’ jövendöl, aki eltörli majd a bűn következményeit, és összezúzza Sátán fejét.
A következő tizenhat évszázad során Sátánnak minden embert sikerült elfordítania Istentől, kivéve néhány hűségest, mint amilyen Ábel, Énók és Noé volt. Káin például meggyilkolta igazságos öccsét, Ábelt. Az emberek „kezdték hívni Jehova nevét”, mégpedig valószínűleg istenkáromló módon. Lámek írt egy költeményt, mely korának erőszakosságát tükrözi, és amelyben elmondja, hogyan ölt meg egy ifjat, állítólag önvédelemből. Az állapotok csak romlottak, amikor Isten engedetlen angyalfiai nőket vettek feleségül. Utódaik, a nefilek, erőszakos óriások voltak. A hűséges Noé azonban megépítette a bárkát, bátran figyelmeztette a többieket a Vízözön közeledtére, és családjával együtt túlélte annak pusztítását.
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:16 — Hogyan tudott Isten fényt előállítani az első napon, ha az égitesteket csak a negyedik napon alkotta meg? A 16. versben ’megalkotásnak’ fordított héber szó nem ugyanaz, mint a Mózes első könyve 1. fejezet 1., 21. és 27. versében előforduló ’megteremt’ ige megfelelője. ’Az ég’, melybe az égitestek is beletartoztak, már jóval az „első nap” előtt lettek megteremtve. Fényük azonban nem érte el a föld felszínét. Az első napon „világosság lett”, ugyanis a szórt fény áthatolt a felhőrétegeken, és láthatóvá vált a földön. A föld forgásából eredően így váltakozni kezdtek a nappalok és az éjszakák (1Mózes 1:1–3, 5). A fényforrások a földről nézve ekkor még nem voltak láthatók. A negyedik teremtési időszakban aztán figyelemre méltó változás történt. A nap, a hold és a csillagok immár ’megvilágították a földet’ (1Mózes 1:17). Isten abban az értelemben ’kezdett hozzá a megalkotásukhoz’, hogy most már a földről is látni lehessen őket.
3:8 — Jehova Isten közvetlenül beszélt Ádámhoz? A Biblia rámutat, hogy Isten gyakran angyalok által szólt az emberekhez (1Mózes 16:7–11; 18:1–3, 22–26; 19:1; Bírák 2:1–4; 6:11–16, 22; 13:15–22). Isten fő szószólója az ő egyszülött Fia volt, akit ’a Szónak’ neveznek (János 1:1). Isten nagy valószínűséggel „a Szó” által beszélt Ádámhoz és Évához (1Mózes 1:26–28; 2:16; 3:8–13).
3:17 — Mit jelentett a földre kimondott átok, és mennyi ideig tartott? Azt jelentette, hogy igen nehézzé válik a föld művelése. Ádám leszármazottai olyannyira tapasztalták az átok hatásait — egyebek között a tövis és a bogáncskóró jelenlétét —, hogy Noé apja, Lámek a ’kezük gyötrelmes fáradozásáról’ beszélt, „ami a Jehova által megátkozott föld miatt van” (1Mózes 5:29). Az Özönvíz után Jehova megáldotta Noét és fiait, és tudatta velük a szándékát, hogy töltsék be a földet (1Mózes 9:1). Ezzel nyilvánvalóan visszavonta a földre vonatkozó átkát (1Mózes 13:10).
4:15 — Hogyan ’jelölte meg Jehova Káint’? A Biblia nem ír arról, hogy valamilyen jel vagy jegy került volna Káin testére. A jel minden bizonnyal egy ünnepélyes végzés volt, amelyről mások is tudtak, és amelyet betartottak. Az volt a célja, hogy megakadályozza, hogy valaki bosszúból megölje Káint.
4:17 — Honnan vette Káin a feleségét? Ádám „nemzett . . . fiúkat és lányokat” (1Mózes 5:4). Káin tehát az egyik húgát vagy esetleg az egyik unokahúgát vette feleségül. Később Isten az izraelitáknak adott Törvényében nem engedte meg, hogy vér szerinti testvérek házasságot kössenek (3Mózes 18:9).
5:24 — Mit jelent az, hogy „Isten elvitte” Énókot? Énókot kétségtelenül halálos veszély fenyegette, de Isten nem engedte, hogy az ellenségei szenvedést okozzanak neki. ’Énók átvitetett, hogy ne lásson halált’ — írta Pál apostol (Héberek 11:5). Ezt nem úgy kell érteni, hogy Isten felvitte őt az égbe, és Énók ott élt tovább. Jézus volt az első, aki felment az égbe (János 3:13; Héberek 6:19, 20). Az, hogy Énók ’átvitetett, hogy ne lásson halált’, alighanem azt jelenti, hogy Isten prófétai révületet bocsátott rá, majd ebben az állapotban véget vetett az életének. Így Énók nem szenvedett, illetve ’nem látott halált’ az ellenségei kezétől.
6:6 — Milyen értelemben mondható el az, hogy Jehova „sajnálta”, hogy embert alkotott? A „sajnál” igével visszaadott héber szó itt a vélemény vagy a szándék megváltozására utal. Jehova tökéletes, ennélfogva nem követett el hibát az ember megteremtésekor. Az viszont igaz, hogy ekkor már máshogy viszonyult az Özönvíz előtti, gonosz nemzedékhez. Az emberek Teremtőjéből az emberek elpusztítójává vált, mert megharagudott a gonoszságukért. Abból, hogy néhány embert életben hagyott, láthatjuk, hogy csak azok miatt sajnálta, hogy embert alkotott, akik gonosszá váltak (2Péter 2:5, 9).
7:2 — Mi alapján különböztették meg a tiszta és a tisztátalan állatokat? A különbségtétel alapja nyilvánvalóan az imádatban használt áldozatokkal függött össze, és nem azzal, hogy mit szabad elfogyasztani, és mit nem. Az Özönvíz előtt az emberek nem ettek húst. Csak a Mózesi Törvény határozta meg, hogy mely ételek számítanak tisztának, és melyek tisztátalanoknak. Ezek a korlátozások a Törvény eltörlésekor megszűntek (Cselekedetek 10:9–16; Efézus 2:15). Noé minden jel szerint tudta, mit helyes felajánlania áldozatként Jehova imádatában. Mihelyt kijött a bárkából, „oltárt épített Jehovának, és vett néhányat minden tiszta állatból és minden tiszta repdeső teremtményből, s égő felajánlást mutatott be az oltáron” (1Mózes 8:20).
7:11 — Honnan származott a világméretű Vízözönt okozó víztömeg? A második teremtési időszakban, vagyis ’napon’, amikor Isten megalkotta a föld légkörét mint ’boltozatot’, voltak „boltozat alatti” vizek és „boltozat feletti” vizek (1Mózes 1:6, 7). A lenti vizek már a földön voltak, a fentiek pedig nagy páratömegek voltak, melyek magasan a föld felett lebegtek, és ’mély vizeket’ alkottak. Ezek a vizek zúdultak le a földre Noé napjaiban.
Tanulságok nekünk:
1:26 Mivel az emberek Isten képmására lettek megalkotva, képesek visszatükrözni Isten tulajdonságait. Feltétlenül meg kell próbálnunk kifejleszteni a szeretetet, irgalmasságot, kedvességet, jóságot, türelmet és más hasonló tulajdonságokat, Alkotónkat utánozva.
2:22–24 A házasság Isten elrendezése. A házassági kötelék tartós és szent; a férj a család feje.
3:1–5, 16–23 A boldogság attól függ, hogy elismerjük-e a saját életünkben Jehova uralkodási jogát.
3:18, 19; 5:5; 6:7; 7:23 Jehova szava mindig valóra válik.
4:3–7 Jehovának azért tetszett Ábel felajánlása, mert Ábel igazságos ember volt, és volt hite (Héberek 11:4). Káin tettei viszont a hit hiányáról tanúskodtak. Gonosz cselekedeteit féltékenység, gyűlölet és gyilkosság jellemezte (1János 3:12). Ezenkívül valószínűleg nagyon kevés figyelmet szentelt a felajánlásának, és csupán gépiesen mutatta be. Hát nem azt tanulhatjuk ebből, hogy a Jehovának felajánlott dicséretáldozatainknak szívből kell jönniük, továbbá hogy helyes gondolkodásmóddal és viselkedéssel kell párosulniuk?
6:22 A bárka építése sok-sok évet vett igénybe, Noé mégis pontosan azt tette, amit Isten parancsolt. Ennek köszönhetően a családjával együtt túlélhette a Vízözönt. Jehova az írott Szava által szól hozzánk, és a szervezete által irányít minket. A javunkra válik, ha odafigyelünk rá, és engedelmeskedünk neki.
7:21–24 Jehova nem pusztítja el az igazságosakat a gonoszokkal együtt.
AZ EMBERISÉG ÚJ KORSZAKBA LÉP
Az Özönvíz előtti világ eltűnésével az emberiség új korszakba lépett. Az emberek engedélyt kaptak a húsevésre, de azt a parancsot kapták, hogy tartózkodjanak a vértől. Jehova bevezette a gyilkosságért járó halálbüntetést, és megkötötte a szivárványszövetséget, ígéretet téve arra, hogy soha többé nem bocsát Vízözönt a földre. Noé három fia lett az egész emberi faj őse, de Noé dédunokája, Nimród ’Jehovának ellenszegülő, hatalmas vadásszá’ vált. Az emberek úgy határoztak, hogy nem szélednek szét, hogy benépesítsék a földet, hanem egy Bábel nevű várost és egy tornyot építenek, hogy hírnevet szerezzenek maguknak. Terveik füstbe mentek, amikor Jehova összezavarta a nyelvüket, és szétszórta őket a föld színén.
Válasz néhány bibliai kérdésre:
8:11 — Honnan vette a galamb az olajfalevelet, ha egyszer a fák elpusztultak az Özönvízben? Két lehetőség kínálkozik. Mivel az olajfa meglehetősen ellenálló, élve maradhatott a víz alatt a néhány hónapig tartó Vízözön idején. Amikor a víz leapadt, egy olajfa, amely addig víz alatt volt, újra szárazra kerülhetett, és hozhatott leveleket. Az is előfordulhat, hogy az olajfalevél, melyet a galamb Noénak hozott, egy egészen fiatal hajtásról származott, amely a víz leapadása után nőtt ki.
9:20–25 — Miért átkozta meg Noé Kánaánt? Igen valószínű, hogy Kánaán valamiféle perverz tettet hajtott végre nagyapja, Noé ellen. Jóllehet Kánaán apja, Hám látta a történteket, nem lépett közbe, hanem úgy tűnik, elmondta másoknak. Noé másik két fia, Sém és Jáfet ellenben betakarták apjukat. Ők áldást kaptak ezért, Kánaánt viszont megátkozták, és Hámnak is szenvedést okozott az utódjára szálló szégyen.
10:25 — Hogyan vált „megosztottá” a föld Péleg napjaiban? Péleg i. e. 2269-től 2030-ig élt. „Az ő napjaiban” támasztott Jehova nagy megosztottságot, azáltal hogy összezavarta Bábel építőinek a nyelvét, és szétszórta őket az egész föld színére (1Mózes 11:9). Így „vált megosztottá a föld”, vagyis a föld lakossága Péleg napjaiban.
Tanulságok nekünk:
9:1; 11:9 Semmiféle emberi terv vagy törekvés nem hiúsíthatja meg Jehova szándékát.
10:1–32 Az Özönvíz története előtt és után — vagyis az 5. és 10. fejezetben — lévő két nemzetségtáblázat az egész emberi fajt az első emberrel, Ádámmal köti össze Noé három fián keresztül. Az asszírok, káldeusok, héberek, szírek és néhány arab törzs Sém leszármazottai. Az etiópok, egyiptomiak, kánaániták, valamint bizonyos afrikai és arab törzsek Hámtól származnak. Az indoeurópaiaknak Jáfet volt az ősük. Minden ember rokonságban áll egymással, és mindenki egyenlőnek születik Isten előtt (Cselekedetek 17:26). Ennek a ténynek befolyásolnia kell a másokról alkotott véleményünket és a velük való bánásmódunkat.
Isten Szava képes erőt kifejteni
Mózes első könyvének az első része tartalmazza az emberiség korai történelméről szóló egyetlen pontos beszámolót. Általa betekintést nyerhetünk abba, hogy mi volt Isten szándéka, amikor embert teremtett a földre. Milyen megnyugtató tudni azt, hogy semmilyen emberi törekvés — például amilyen Nimródé is volt — nem tudja meghiúsítani ezt a szándékot!
Miközben a teokratikus szolgálati iskolára készülve az adott hétre kijelölt bibliai fejezeteket olvassuk, a „Válasz néhány bibliai kérdésre” alcím alatti részek megvizsgálása segítségünkre lesz abban, hogy megértsük egyik-másik nehezebb írásszöveget. A „Tanulságok nekünk” alcím alatti gondolatok rámutatnak, hogyan fordíthatjuk javunkra az olvasásra kijelölt bibliai részt, vagy akár a helyi szükségletekről szóló előadás alapját is képezhetik a szolgálati összejövetelen. Jehova Szava csakugyan élő, és képes erőt kifejteni az életünkben (Héberek 4:12).