Figyeljük a világot
Figyeljük a világot
Fehér krokodilokat találtak
„Az oriszai Bhitarkanika Nemzeti Park erdészeti hatósága 15 ritka, fehér krokodilt talált . . . az éves krokodil-összeírás során” — írja a The Hindu című indiai újság. A fehér krokodilok nagyon ritkák, és „a földön sehol máshol nem élnek ilyenek”. A szakadatlan orvvadászat miatt az itt élő bordáskrokodilok az 1970-es években a kipusztulás szélén álltak, de Orisza állam kormányzata több ENSZ-program támogatásával krokodilneveldét létesített a parkban. A nevelde betöltötte célját, ami a sok mangrovénak, a szennyezetlen vizeknek, a bőséges tápláléknak és a kevesebb emberi beavatkozásnak köszönhető. A The Hindu szerint a ritka, fehér krokodilok mellett jelenleg mintegy 1500 szokványos színű krokodil él a parkban.
Dohányzás, nélkülözés, betegségek
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívja a figyelmet, hogy a dohányzók közel 84 százaléka szegény országokban él, a cigarettázás és a nincstelenség ördögi körében” — közli a Diario Medico című spanyol újság. Továbbá „a legerősebb dohányosok, akiknek a legtöbb gondjuk van a cigarettázás miatt, a lakosság legszegényebb rétegéhez tartoznak”, bármelyik országról legyen is szó. Noha a fejlett országok többségében csökkent a dohányzás mértéke, világviszonylatban a dohányzás „a negyedik legnagyobb kockázati tényező a betegségek kialakulásában” — írja a beszámoló. Spanyolországban, ahol évente 60 000 ember halálát tulajdonítják a dohányzás következményének, a cigaretta „okolható a legtöbb betegségért, fogyatékosságért és szükségtelen elhalálozásért”.
A juhok arcmemóriája
„Megtudtuk, hogy a juhok legalább 50 másik juhnak és 10 embernek az arcát fel tudják ismerni” — írja Keith Kendrick neurobiológus a New Scientist című folyóiratban. Kendrick és csoportja rájöttek, hogy miután a juhok néhány hétig láthatták a 60 arcot, „legalább két éven át” mindre vissza tudtak emlékezni. A juhok nemcsak hogy felismerték az arcokat, de az emberekhez hasonlóan „az érzelmeket is észrevették az arckifejezéseken”. A folyóirat elmondja, hogy a juhok „képesek különbséget tenni az emberi arckifejezések között, és észreveszik a változást a nyugtalan juhok arcán. A mosolygós emberek arcát jobban szeretik egy mérges arckifejezésnél.” A kutatók megállapították, hogy „a juhok a gondozóik arcát a nyáj egy nagyon ismerős tagjának az arcaként azonosíthatják”. Kendrick következtetése: „A barátságos emberek gyakorlatilag a nyáj tiszteletbeli tagjaivá válnak. A juhok ezek szerint szorosan kötődnek a pásztorukhoz.”
Ausztrália légszennyezettsége
„Az összes ipari ország közül Ausztráliában a legmagasabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy főre jutó aránya” — jelenti ki az Ausztrália Intézet. Az ország fejenként átlagosan 27,2 tonna szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat termelt 2001-ben. A kutatóintézet egyik jelentése szerint a magas arány a nagyfokú motorizált közlekedésnek, az alumínium-előállításnak és annak tudható be, hogy Ausztráliában szénégetéssel állítják elő az elektromos áramot. Ausztrália után Kanada termeli fejenként a legtöbb üvegházhatású gázt (22 tonnát), illetve az Egyesült Államok (21,4 tonnát). A feljegyzett adatok szerint 2001-ben Lettország bocsátotta ki a legkevesebb üvegházhatású gázt, 0,95 tonnát fejenként. Annak ellenére, hogy Ausztráliában viszonylag kevesen élnek, az üvegházhatású gázok összmennyiségével az ország „lekörözi Európa vezető gazdaságait, így például Franciaországot és Olaszországot is (mindkét országban körülbelül háromszor annyian élnek, mint Ausztráliában)” — mondja a beszámoló.
Fülemülék dala a forgalomban
„Amikor megnő a zaj, a fülemülék hangosabban énekelnek” — jelenti ki a Berliner Zeitung című német újság. Henrik Brumm, a Berlini Szabadegyetem Biológiai Intézetének munkatársa az általa vezetett vizsgálatban megállapította, hogy a környezet zajszintjétől függően 14 decibeles eltérés mutatkozik a hangerőben, mellyel a madarak énekelnek (hogy kijelöljék a területüket, és magukhoz csalogassák a tojókat). „Ez nem hangzik soknak — mondta a biológus —, de a hangnyomás az ötszörösére nő, ami azt jelenti, hogy a madár tüdejében is ötször akkora kell hogy legyen a nyomás.” A csendesebb környékeken 75 decibellel énekeltek a madarak a méréskor, a forgalmas helyeken viszont 89 decibellel. „A kutatót az lepte meg leginkább, hogy a madarak a jelek szerint mindennap alkalmazkodnak a forgalomhoz — írja az újság. — A hétvégeken, amikor leáll az ingázók áradata, a madarak rutinszerűen halkabban énekeltek, mint hétköznap.”
Bűnözés a lengyel iskolákban
Lengyelországban 2003-ban „20 000 rablást követtek el az iskolákban” — írja a Zwierciadło című lengyel folyóirat. A lengyel „tanulók 80 százaléka nem szereti az iskoláját, mert egyedül érzi magát, és nehéz kijönnie a tanáraival és a társaival” — teszi hozzá a folyóirat. Miért ilyen sok a gond? „Az iskolák nincsenek hermetikusan elzárva a külvilágtól. A társadalom állapotát tükrözik — mondja Wojciech Eichelberger elmegyógyász szakember. — Mi alakítjuk ki a társadalmi normákat és értékeket, melyeket az iskolák is átvesznek.” A szakember azt javasolja, hogy a szülők töltsenek időt a gyermekeikkel, ha szeretnék ellensúlyozni a gondot, mert így tudatosítják bennük, hogy fontosak számukra.
A fiatalok nem tetszenek önmaguknak
„Egyre korábban kezdenek el elégedetlenkedni a fiatalok, különösen a lányok, a testalkatuk miatt, ami súlyos egészségi problémákhoz vezethet” — számol be a The Globe and Mail Kanadában. Készült egy felmérés, melyben 10—14 éves lányokat kérdeztek meg, akik közül több mint 2200-an válaszoltak az étkezési szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre. Az újság ezt írja: „A lányoknak kevesebb mint 7 százaléka volt túlsúlyos, de több mint 31 százalékuk tartotta magát »túl kövérnek«, és 29 százalékuk a felmérés időszakában éppen fogyókúrázott.” Miért akarnak ezek az egészséges lányok fogyni? Az újság szerint túlnyomórészt a felnőttek példája miatt, akik maguk is folyton fogyókúráznak, és kicsúfolják azokat, akik túlsúlyosak. „A médiának is nagy szerepe van a tizenévesek magatartásának formálásában azzal, hogy minduntalan rettentő vékony példaképeket állít eléjük” — jelenti ki az újság. Dr. Gail McVey, egy torontói gyermekkórház kutatóorvosa rámutat, hogy mind a gyermekeknek, mind a szülőknek és a tanároknak fel kell ismerniük, hogy „a súlygyarapodás normális és szükséges olyankor, amikor a gyermekek serdülőkorba lépnek”.