Efézus 4:1–32
4 Kérlellek tehát benneteket én, aki rab+ vagyok az Úrban, hogy méltón+ járjatok ahhoz az elhíváshoz, amellyel elhívtak titeket,+
2 teljes alázatossággal+ és szelídséggel, hosszútűréssel+, elviselve egymást szeretetben+,
3 komolyan igyekezve azon, hogy megtartsátok a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében.+
4 E g y test+ van, és e g y szellem+, mint ahogy abban az e g y reménységben+ hívattatok is el, amelyre elhívattatok;
5 e g y Úr+, e g y hit+, e g y keresztség+;
6 e g y Istene+ és Atyja mindenkinek, aki mindenek fölött és mindeneken keresztül és mindenekben ott van.
7 Mármost mindegyikünknek ki nem érdemelt kedvesség+ adatott, aszerint, ahogy a Krisztus kimérte az ajándékot+.
8 Ennélfogva ezt mondja: „Amikor felment a magasba, foglyokat ejtett; emberajándékokat adott.”+
9 Az a kifejezés pedig, hogy „felment”+, mit jelent, ha nem azt, hogy le is szállt az alsóbb régiókba, vagyis a földre?+
10 Aki leszállt, az egyben az is, aki felment,+ sokkal feljebb minden égnél,+ hogy teljességet+ adjon mindennek.
11 És ő némelyeket apostolokul+ adott, némelyeket prófétákul+, némelyeket evangéliumhirdetőkül+, némelyeket pásztorokul és tanítókul+,
12 a szentek helyreigazítása+ céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének felépítésére,+
13 míg el nem jutunk mindnyájan az egységre a hitben és az Isten Fiának pontos ismeretében, a felnőtt+ férfi szintjére, a termetnek arra a mértékére, amely a Krisztus teljessége szerint való;+
14 hogy ne legyünk többé kisgyermekek, akiket mintha hullámok hánynának-vetnének,+ és akik ide-oda sodródnak a tanítás minden szelében+ az emberek ármánykodása+ által, tévelygés kigondolásában való ravaszság által.
15 Hanem az igazságot szólva,+ szeretet által növekedjünk fel+ mindenben, összhangban azzal, aki a fej+, Krisztus.
16 Őbelőle az egész test+ — harmonikusan egybeillesztetve és együttműködésre késztetve minden ízület által, mely megadja, ami szükséges, külön-külön minden egyes tag megfelelő mértékű működése szerint — hozzájárul a test növekedéséhez, hogy felépítse magát szeretetben.+
17 Azt mondom tehát, és emellett tanúskodom az Úrban, hogy többé ne járjatok úgy, ahogy a nemzetek+ is járnak elméjük haszontalanságában,+
18 miközben a bennük levő tudatlanság+ miatt, szívük érzéketlensége+ miatt elmebelileg sötétségben vannak,+ és el vannak idegenedve+ az Isten szerinti élettől.
19 Minden erkölcsi érzéket elveszítve,+ gátlástalan+ viselkedésre adták magukat, hogy mindenféle tisztátalanságot+ cselekedjenek kapzsisággal+.
20 Ti azonban nem azt tanultátok a Krisztusról, hogy ő ilyen,+
21 feltéve persze, hogy hallottátok őt, és tanítottak benneteket általa,+ mint ahogy Jézusban van az igazság+,
22 hogy le kell vetnetek a régi egyéniséget+, amely korábbi viselkedésmódotokhoz igazodik, és amely megromlik+ megtévesztő kívánságai+ szerint;
23 meg kell pedig újulnotok az elméteket mozgató erőben,+
24 és fel kell öltenetek+ az új egyéniséget+, amely Isten akarata szerint teremtetett+ igazi igazságosságban+ és lojalitásban.
25 Ennélfogva most, hogy levetettétek a hazugságot+, igazat mondjon mindegyikőtök a felebarátjának,+ mivel egymáshoz tartozó tagok vagyunk.+
26 Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek;+ ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok,+
27 és az Ördögnek+ se adjatok helyet.
28 Aki lop, többé ne lopjon,+ hanem inkább dolgozzon keményen, azt cselekedve kezével, ami jó munka,+ hogy legyen mit odaadnia a szükségben levőnek.+
29 Ne jöjjön ki rothadt beszéd a szátokból,+ hanem csak olyan, ami jó az építésre, ahogy a szükség kívánja, hogy azt adja a hallgatóknak, ami kedvező.+
30 Továbbá ne okozzatok bánatot az Isten szent szellemének,+ amellyel el lettetek pecsételve+ egy váltság általi szabadítás napjára.+
31 Minden rosszindulatú keserűség+, harag, indulat, ordítozás és becsmérlő beszéd+ távolíttassék el tőletek minden rosszasággal együtt.+
32 Legyetek pedig egymás iránt kedvessé+, gyöngéden könyörületessé+, készséggel megbocsátva egymásnak, mint ahogy az Isten is készséggel megbocsátott nektek Krisztus által.+