Efézus 4:1–32

4  Kérlellek tehát benneteket én, aki rab+ vagyok az Úrban, hogy méltón+ járjatok ahhoz az elhíváshoz, amellyel elhívtak titeket,+  teljes alázatossággal+ és szelídséggel, hosszútűréssel+, elviselve egymást szeretetben+,  komolyan igyekezve azon, hogy megtartsátok a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében.+  E g y test+ van, és e g y szellem+, mint ahogy abban az e g y reménységben+ hívattatok is el, amelyre elhívattatok;  e g y Úr+, e g y hit+, e g y keresztség+;  e g y Istene+ és Atyja mindenkinek, aki mindenek fölött és mindeneken keresztül és mindenekben ott van.  Mármost mindegyikünknek ki nem érdemelt kedvesség+ adatott, aszerint, ahogy a Krisztus kimérte az ajándékot+.  Ennélfogva ezt mondja: „Amikor felment a magasba, foglyokat ejtett; emberajándékokat adott.”+  Az a kifejezés pedig, hogy „felment”+, mit jelent, ha nem azt, hogy le is szállt az alsóbb régiókba, vagyis a földre?+ 10  Aki leszállt, az egyben az is, aki felment,+ sokkal feljebb minden égnél,+ hogy teljességet+ adjon mindennek. 11  És ő némelyeket apostolokul+ adott, némelyeket prófétákul+, némelyeket evangéliumhirdetőkül+, némelyeket pásztorokul és tanítókul+, 12  a szentek helyreigazítása+ céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének felépítésére,+ 13  míg el nem jutunk mindnyájan az egységre a hitben és az Isten Fiának pontos ismeretében, a felnőtt+ férfi szintjére, a termetnek arra a mértékére, amely a Krisztus teljessége szerint való;+ 14  hogy ne legyünk többé kisgyermekek, akiket mintha hullámok hánynának-vetnének,+ és akik ide-oda sodródnak a tanítás minden szelében+ az emberek ármánykodása+ által, tévelygés kigondolásában való ravaszság által. 15  Hanem az igazságot szólva,+ szeretet által növekedjünk fel+ mindenben, összhangban azzal, aki a fej+, Krisztus. 16  Őbelőle az egész test+ — harmonikusan egybeillesztetve és együttműködésre késztetve minden ízület által, mely megadja, ami szükséges, külön-külön minden egyes tag megfelelő mértékű működése szerint — hozzájárul a test növekedéséhez, hogy felépítse magát szeretetben.+ 17  Azt mondom tehát, és emellett tanúskodom az Úrban, hogy többé ne járjatok úgy, ahogy a nemzetek+ is járnak elméjük haszontalanságában,+ 18  miközben a bennük levő tudatlanság+ miatt, szívük érzéketlensége+ miatt elmebelileg sötétségben vannak,+ és el vannak idegenedve+ az Isten szerinti élettől. 19  Minden erkölcsi érzéket elveszítve,+ gátlástalan+ viselkedésre adták magukat, hogy mindenféle tisztátalanságot+ cselekedjenek kapzsisággal+. 20  Ti azonban nem azt tanultátok a Krisztusról, hogy ő ilyen,+ 21  feltéve persze, hogy hallottátok őt, és tanítottak benneteket általa,+ mint ahogy Jézusban van az igazság+, 22  hogy le kell vetnetek a régi egyéniséget+, amely korábbi viselkedésmódotokhoz igazodik, és amely megromlik+ megtévesztő kívánságai+ szerint; 23  meg kell pedig újulnotok az elméteket mozgató erőben,+ 24  és fel kell öltenetek+ az új egyéniséget+, amely Isten akarata szerint teremtetett+ igazi igazságosságban+ és lojalitásban. 25  Ennélfogva most, hogy levetettétek a hazugságot+, igazat mondjon mindegyikőtök a felebarátjának,+ mivel egymáshoz tartozó tagok vagyunk.+ 26  Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek;+ ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok,+ 27  és az Ördögnek+ se adjatok helyet. 28  Aki lop, többé ne lopjon,+ hanem inkább dolgozzon keményen, azt cselekedve kezével, ami jó munka,+ hogy legyen mit odaadnia a szükségben levőnek.+ 29  Ne jöjjön ki rothadt beszéd a szátokból,+ hanem csak olyan, ami jó az építésre, ahogy a szükség kívánja, hogy azt adja a hallgatóknak, ami kedvező.+ 30  Továbbá ne okozzatok bánatot az Isten szent szellemének,+ amellyel el lettetek pecsételve+ egy váltság általi szabadítás napjára.+ 31  Minden rosszindulatú keserűség+, harag, indulat, ordítozás és becsmérlő beszéd+ távolíttassék el tőletek minden rosszasággal együtt.+ 32  Legyetek pedig egymás iránt kedvessé+, gyöngéden könyörületessé+, készséggel megbocsátva egymásnak, mint ahogy az Isten is készséggel megbocsátott nektek Krisztus által.+

Lábjegyzetek